Tiltakoznak a szlovén Andrada terjeszkedése ellen a sóskútiak. A gyár Alsózsolca helyett a Pest megyei község mellé települne. A népszavazást nem teszik lehetővé a törvényi keretek, hiába szorgalmazza maga a polgármester.
A helyiek népszavazást kezdeményeztek, amelyen az alábbi kérdést tették volna fel:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Sóskút közigazgatási határain belül elem- és akkumulátorgyártó üzem, elem- és akkumulátor újrahasznosító, elem- és akkumulátor hulladékot feldolgozó üzem működjön?”
A szlovák kormány olyan alkotmánymódosítást terjesztett a parlament elé, amely megengedné a lakott területek 500 méteres körzetébe tévedt medvék kilövését. Egy környezetvédő szervezet rámutat, hogy ez nagyjából a Tátra összes állatát jelentené, így a törvény nemes egyszerűséggel abszurd.
A szlovák kormány alkotmányba foglalná, hogy a városokat veszélyeztető medvék kilőhetők legyenek. A szabályozás lényege: ha egy medve a település 500 méteres zónáján belülre téved, akkor minden további nélkül ki lehessen lőni. A környezetvédők nem értenek egyet a módosítással.
Az alkotmánymódosítási javaslat elsősorban azokra az ismétlődő helyzetekre reagál, amelyek során a barna medve jelenlétét regisztrálták a sűrűn lakott területeken, vagy a települések közigazgatási területének azon részén, amelyet nem lehet a barna medve természetes élőhelyének tekinteni
Az elektromosautó-ipar válságálló, hosszú távú biztonságot és munkalehetőséget ad, fenntarthatóan. “Az akkumulátoriparban nincs olyan speciális probléma, amit a jól működő magyar környezetvédelmi rendszer ma ne kezelne” – nyilatkozta dr. Kaderják Péter a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője Nyíregyháza Megyei Jogú Város hivatalos honlapjának.
“Nincs mitől tartani sem környezetvédelmi, sem fenntarthatósági szempontból, az önkormányzati monitoring rendszer pedig pluszgaranciákat jelent megnyugtatásul, ugyanakkor óriási előnyei vannak az elektromosautó-ipari fejlesztéseknek munkahelyteremtés, iparűzési adó, társadalmi felelősségvállalás szempontjából” – fogalmazta meg a nyiregyhaza.hu kérdésére gondolatait dr. Kaderják Péter. A szerkesztőségnek adott exkluzív interjúban a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője kifejtette, Európa nyugati felén irigyelnek minket ennek a szektornak a fejlesztéséért, mellyel a világ élvonalában vagyunk, ráadásul mindez válságálló, ami hosszú távú garanciákat jelent, és sok szempontból előnyös a befogadó városoknak úgy Németországban, mint Magyarországon. Ezzel folytatjuk a hónapok óta tartó, objektív, szakmai szempontokat figyelembe vevő tájékoztatássorozatunkat a gazdaságfejlesztés, iparipark-bővítés témakörében.”
Mint kaderják a lapnak nyilatkozta: “Kézzelfogható hasznokat fog hozni a városlakóknak. A munkahelyteremtés szerepe még nem lebecsülendő Kelet-Magyarországon, ami egyelőre nem hasonlítható össze e szempontból a Nyugat-Dunántúllal vagy a fővárossal. A térségben még 6 % fölötti a munkanélküliség. S úgy tűnik, ezek válságálló munkahelyek, hiszen az akkuipar globális értékláncába kapcsolódnak a magyar beruházások, melyek összességében a világpiacon értékesített autókba gyártanak akkumulátorokat. Így nem függ közvetlenül a német gazdaságtól, annak esetleges hanyatlásától, mint például a feldolgozóipar zöme, mely az elmúlt évben érezhető visszaesést szenvedett el. Az akkumulátor alágazat eközben növekedni tudott, mivel a világgazdaság nincs recesszióban.
Papp László polgármester máig nem tartotta be azt az ígéretét, amelyet az első, valódi meghallgatáson tett. Senkit sem engednek be, és online tartják a CATL debreceni akkumulátorgyárának új katasztrófavédelmi közmeghallgatását. A lakosok a városházának küldött e-mailben és Ügyfélkapun keresztül tehetnek fel kérdéseket, és jelezhetnek észrevételeket, de csak a „közmeghallgatás” ideje alatt.
A Debreciner.hu. szerint mindezt egy, Debrecen önkormányzati honlapján megjelent hirdetményben közölte a városvezetés. Ott azt írták: március 4-én reggel 8 és este 20 óra között tartják a kínai CATL vállalat debreceni akkumulátorgyárának katasztrófavédelmi közmeghallgatását. Az eseményt azonban „honlapon való közzététel útján” fogják megrendezni, így fizikailag senki sem vehet részt rajta.
Az ukrajnai háború miatt tarthatnak köz nélküli közmeghallgatást
Hiába a polgármesteri határozat, az Orbán-kormány szerint az orosz-ukrán háború miatt le lehet bontani a Magyar Rádió egykori székházát. A Pikó András vezette józsefvárosi önkormányzat az Alkotmánybíróságra megy.
„Itt a lex Pázmány, az Orbán-kormány karácsonyi ajándéka Józsefvárosnak” – írta egy kedd esti Facebook- bejegyzésben a VIII. kerület polgármestere.
Mint a sajtóban korábban megjelent, a kabinet tervei szerint bővítenék a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, s ennek jegyében lerombolnák a Magyar Rádió korábbi épületeit. Pikó András emiatt egy rendeletben helyi védettség alá helyezte az egykori székházat, ám a legújabb változtatás, az Orbán-kormány rendelete szerint mindez nem számít.
Tegnap 23:35-kor a kormány beadott egy új törvényjavaslatot, amely módosítaná az atomenergiáról szóló törvényt is, miszerint ezentúl egy “közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül, honlapon való közzététel útján is megtartható”. Nem csak az atomerenrgia esetén szüntetik meg a rendes közmeghallgatásokat, hanem a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az építkezések és egyéb esetekben is.
Ezt nevezik “köz nélküli közmeghallgatásnak”, amiért a Párbeszéd-Zöldek az Alkotmánybírósághoz fordult.
Cinikusan úgy nevezték el a törvényjavaslatukat, hogy “Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről”. Értsd: ha az állampolgárokat nem kell meghallgatni, akkor egyszerűsődik az állam működése, felháborító!