Best WordPress Hosting
 

A marsi élet modelljét találták meg Chilében?

A Chile és Peru területén fekvő Atacama sivatag a világ egyik legszárazabb helye. Évente 1-4 milliméternyi csapadék éri, a felszíne gyakorlatilag kihalt, ám a fenti száraz forróság nem akadályozza meg az élet burjánzását mélyen a föld alatt. Az oxigénszegény, sós és extrémszáraz talajban ismert volt baktériumok jelenléte, de míg eddig csak a felsőbb rétegeket vizsgálták, a kutatók ezúttal minden korábbinál mélyebbre ástak a Yungay-völgyben – írja az IFLScience.

A felső 80 centimétert a magas sótartalomnak ellenálló, és túlélésükhöz oxigént nem igénylő, Firmicutes törzsbe tartozó organizmusok uralták. Számuk azonban csökkent a mélység és a sótartalom növekedésével csökkent. Két méteren azonban újra előbukkantak a baktériumok, ám ezekben a közösségekben már az Actinobacteria dominált. A kutatók tehát

egy olyan, gazdag életközösséget találtak, amely a felszíntől valószínűleg teljesen elszigetelten virágzik.

Rejtett életet találtak a sivatag mélyén

Egy új tanulmány alapján gazdag bioszférára bukkantak a chilei Atacama-sivatag alatt – írja a Live Science. A baktériumokból álló élővilág 2-4 méterrel a felszín alatt található, a felfedezés a marsi élet kutatásában is segíthet.

A szakértők korábban már feljegyeztek mikrobális életet 80 centiméterrel a sivatagi talaj mélyén, Lucas Horstmann, a GFZ Német Földtudományi Intézet munkatársa és kollégái szerint a csontszáraz Yungay-völgyben talált új bioszféra ugyanakkor teljesen elszigetelt a felszíntől.

A közösségekben az Actinobacteria dominál, ezen csoport igen változatos, tagjai más szélsőséges környezetekben, így a sarkvidéken, forró forrásokban és extrém sós tengerekben is jelen vannak.

Brutálisan erőszakos életet éltek az amerikai őslakosok

Évezredeken keresztül harcolhattak egymással a vadászó-gyűjtögető emberek a Chile északi részén található Atacama-sivatagban – írja az IFLScience. A kutatók a térségben fellelt 288 emberi maradványt, valamint számos fegyvert és emberek közötti ütközeteket ábrázoló barlangrajzot vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, miként volt jelen a személyközi erőszak a térség prekolumbián időszakában.

A vizsgálatok eredményeiből az derült ki, hogy az emberek az 1450 előtti 10 ezer évben szinte állandó erőszakban éltek, mivel a felmerülő konfliktusokat gyakran agresszívan oldották meg.

A kutatás azt is megmutatta, hogy bár az erőszak gyakorisága nem változott az évezredek alatt, a fajtájában voltak eltérések. Krisztus előtt 1000 és Krisztus után 500 között például elkezdtek csökkeni a nem végzetes, és növekedni a halállal végződő testi sértések.

Olyan erős itt a napsugárzás, mintha egy másik bolygón lennénk

Egy új tanulmány szerint a Földön nincs olyan hely, amelyet jobban süt a nap, mint a dél-amerikai Atacama-sivatagban található Altiplano fennsík területét. A részben Chilében, Bolíviában és Peruban fekvő 3700 méter magas terület egyes részein olyan forróság is lehet, mint a Vénuszon, a naprendszerünk tüzes bolygóján – írja az IFLScience.

Annak érdekében, hogy megvizsgálják a terület naposságát, 2016-ban légköri megfigyelőállomást építettek a nem messze lévő Chajnantor-fennsík északnyugati határán. Az obszervatórium adatai nem meglepő módon világrekordot rögzítettek a napsugárzás sűrűségét tekintve, ami 2177 watt volt négyzetméterenként. Az egész éves átlag 308 watt volt négyzetméterenként, ami a kutatók szerint a legmagasabb érték a világon.

Raul Cordero, a tanulmány szerzője, a hollandiai Groningeni Egyetem klimatológusa szerint ez nyáron olyan sugárzást jelent, mint amilyen a Vénuszon érné az embert.