Hogy az eredeti határidők teljességgel légből kapottak és tarthatatlanok, hogy a várható minimum 10 éves csúszás óriási költségnövekedéssel fog járni, hogy a Krím-félszigetet 2014-ben megszálló Oroszországra bízni egy ilyen stratégiai projektet súlyos kockázatokat hordoz, hogy ehelyett az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások elterjesztésére valamint a hálózat és a energiatároló kapacitások fejlesztésére kellett volna fordítani a forrásokat, ezt a Párbeszéd – Zöldek már 2014-2015-ben elmondta.
Már csak 2034-re tervezik Paks II. indulását
A Fidesz a kormány médiaistállójának egy kevésbé látható termékét, az egykor szebb napokat látott Világgazdaságot szemelte ki arra, hogy elkezdje csöpögtetni Paks II. újabb késésének hírét. A vg.hu cikke szerint további csúszással csak 2033–34-re várható az új erőmű üzembe helyezése, amelynek eredeti céldátuma 2025–2026 volt, ezt módosították 2028-ra, majd 2030-ra, januárban pedig Lantos Csaba miniszter már 2032-es indulásról beszélt. Ez a dátum alig két hónap alatt újabb 1–2 évvel kitolódott, immár 2033–34-re.