Best WordPress Hosting
 

Nagy kormányzati beavatkozás jön a gyógyszertáraknál – mi lesz a betegekkel?

Váratlanul érte a gyógyszertári szakmát és a kórházakat a tavaly nyáron beterjesztett, 2024-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat, melybe a kormány egy, a gyógyszerkereskedelem fontos részpiacát nagyban befolyásoló szabályozást rejtett el. Idén februárban már a részletszabályok is megjelentek a kórházakban működő gyógyszertárak egységes szolgáltatásáról, amely egy közbeszerzési eljárás során egyetlen szereplőhöz, egy később megalakuló projekttársasághoz kerül.

Egyelőre nem ismertek az egységes és teljeskörű kórházi, klinikai gyógyszerészi szolgáltatást eredményező elképzelések és ennek garanciális elemei sem. Részletes hatástanulmány nem látott napvilágot a döntéssel kapcsolatban, sőt a szakmai egyeztetéseket is mellőzték – olvasható a portálon.

Ezek az állami kórházakban működő intézeti gyógyszertárak nagyon leegyszerűsítve két feladatot látnak el:

Miért nem érzi problémának a mentőszolgálat vezetője, hogy Budapesten nincs ügyelet a gyerekeknek?

Ehhez olyan törvénymódosításra lenne szükség, ami megadja feladatként az Országos Mentőszolgálatnak (OMSZ) a fővárosi ügyelet megszervezését. De ha lesz ilyen, akkor csinálják – ígéri Csató Gábor.

Mi történik? Jelenleg nincs gyerek alapellátási ügyelet a fővárosban, ezért a szülők többnyire a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe viszik a gyerekeiket, ami egyes napokon két-háromszáz beteget is ellát az egyéb sürgős feladatai mellett – erről Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója beszélt az Indexnek adott interjújában.

De hogy fordulhat elő ez? Csató szerint az OMSZ működőképes ügyeleti alapellátásra törekszik, ezért több gyermekellátó helyet is tervez Budapestre. Mint mondta: az eszközbeszerzés már lezárult, de a fővárosi telephelyeket még fel kell készíteni a betegek fogadására, és néhol még egyeztetések zajlanak arról, hogy az egyik vagy a másik utcában működjön-e az ellátás. 

Stratégiai gyógyszerlista: Pintér Sándor döntött

Megjelent a Magyar Közlönyben a belügyminiszter rendelete a stratégiai gyógyszerlistáról. Annak mellékletében 312 olyan stratégiai gyógyszerhatóanyagot sorolnak fel, amelyek szükségesek a magyarországi betegellátás biztonságos fenntartásához.

Pintér Sándor döntése értelmében a stratégiai gyógyszerhatóanyagokat tartalmazó termékekből a nagykereskedőknek folyamatosan rendelkezniük kell a megelőző 12 hónapban értékesített mennyiség 1/12 részét elérő készlettel.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak (NNGYK) a honlapján kell majd  közzétennie a hatóanyaghoz tartozó, magyarországi forgalomban lévő gyógyszereket. „SH” jelzéssel kell jelölni a Magyarországon előállított gyógyszereket, „S” jelzéssel a magyarországi gyártóhellyel rendelkező gyártók gyógyszereit.

Átrajzolja Magyarország egészségügyi térképét a kormány

Nincsenek betöltetlen háziorvosi körzetek, ha a kellő alakzatban rajzolják fel a körzeteket. Erre készül a Belügyminisztérium.

A háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi körzetek átrajzolására készül a Belügyminisztérium – írja az Infostart. Pintér Sándor rendelete alapján alapellátási körzeteket hoznak létre, ezek által pedig megszüntethetők a tartósan, tehát 6 hónapnál régebb óta betöltetlen háziorvosi praxisok.

A betöltetlen körzeteket a szomszédos praxishoz lehet csatolni, vagy eloszthatják azt több szomszédos körzet között.

Ismeretlen betegség miatt teltek meg a pekingi gyerekkórházak

Az Egészségügyi Világszervezet vizsgálatot kért Kínától. A pekingi hatóságok is elismerik, főleg a gyerekeket érinti a betegség.

Vizsgálatot kért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kínai kormánytól, mert rejtélyes, tüdőgyulladás-szerű tünetekkel kerültek kórházba gyerekek – írja az Al Jazeera.

A ProMED kedden számolt be arról, hogy Kína északi részén tömegével kerülnek kórházba gyerekek ismeretlen eredetű betegség miatt. A WHO ezért pontos járványügyi adatokat és a gyerekek laboreredményének adatait is kikérte a kínai hatóságoktól. Peking elismeri, hogy több gyerek van a kórházakban az ilyenkor megszokottnál, de ezt a koronavírus-járvány miatti intézkedések feloldásának tudják be. A tajvani FTV szerint sok pekingi szülő fejében megfordult, hogy a kínai kormány egy újabb járvány hírét igyekszik elzárni a nyilvánosság elől.

Bajban az egészségügy: tízezrek hiányoznak

Több sebből vérzik a hazai egészségügy, az egyik a betegellátás ápolóhiánya.

25-30 ezer ápoló hiányzik a hazai betegellátásból, szakrendelőkben az időpontfoglaláskor a páciensek 65 százaléka nem jár sikerrel. Konferenciát tartott a Magyar Kórházszövetség.

Megvizsgálták az egészségügyi ellátással kapcsolatos kommenteket az interneten, a legtöbben az orvoshiányról, a várólistákról és a várakozási időkről értekeztek, mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem egészségügyi kancellár-helyettese, a járóbeteg irányítási rendszer (JIR) átalakításáért felelős miniszteri megbízottja – írja az EconomX.hu.

Tovább nőttek a várólisták, közel 50 ezren várakoznak műtétre

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által vezetett műtéti várólistákon jelenleg 48 ezernél is több beteg várakozik, egy hónappal ezelőtt 40 ezren álltak sorba a műtők ajtajában.

A top három leghosszabb várólistán a betegek száma meghaladja a 30 ezret is.

A novemberi NEAK adatok szerint:

A magyar egészségügy rejtélye: hova tűntek a betegek?

Nem csak az állami kórházakba, rendelőkbe megy kevesebb beteg, hanem a magánegészségügyben is csökken a betegszám.  A korábbi évekhez képest az esetszámok bő 10-15 százalékos visszaesést mutattak, a rendelésekről jellemzően a zsebből fizető (tehát nem egészségpénztár-tag, vagy valamilyen céges juttatási csomag miatt érkező) betegek tűnnek el.

Az egyik magyarázat, hogy a magánegészségügy nagyon megdrágult az infláció, a rezsi- és bérköltségek megemelkedése miatt. Viszont a lakosság fizetőképességét is megtépázta.

Itt a beteg, hol a beteg?

Beleszállt az államtitkár a magánegészségügybe, de bírná-e az állam saját maga az ellátást?

Tehermentesítés helyett kihasználja sok magánegészségügyi szereplő az állami ellátórendszert – mondta Takács Péter egészségügyi államtitkár az ATV-nek adott interjújában. Szerinte ugyanis a piaci szereplők jellemzően az olcsóbb beavatkozásokat vállalják, a költségesebb kezeléseket pedig a közintézményekre hagyják. Szerinte ráadásul a félresikerült magánkezelések nyomán fellépő szövődmények is az állami ellátást terhelik.

„A parazita erős szó, de kihasználják azokat a lehetőségeket, hogy minden nyereséget a maszek szolgáltató szed, és minden kockázatot az állam visel” – mondta az államtitkár. Azt is felrótta a magánszolgáltatóknak, hogy a humánerőforrásokon is osztoznak az állammal, „ugyanazok az orvosok dolgoznak mindkét helyen”.

Miért fontos ez? A köz- és magánellátás párhuzamos működése biztosította hosszú ideig az orvosoknak a méltó megélhetéshez szükséges jövedelmet, elvándorlás helyett sokuk kezdett magánpraxisba. A közkórházakban dolgozókat nehéz a mostani rendszerben többletteljesítményre bírni – korábban például a hálapénz lehetett az egyik motiváló tényező.