Best WordPress Hosting
 

Antibiotikumot vont ki a forgalomból a gyógyszerhatóság

A Doxycyclin-PannonPharma kemény kapszula (OGYI-T-03545 / 03) elnevezésű gyógyszer 38770523 gyártási számú tételét a gyógyszerhatóság kivonta a forgalomból, és elrendelte a készítmény egészségügyi szolgáltatóktól történő visszahívását – olvasható a hivatal honapján.

Április 8-án napján a gyógyszer egyik tételére vonatkozóan az NNGYK-hoz az egyik egyetemi gyógyszertárból bejelentés érkezett, mely szerint a kapszula a bliszteren belül „poros”. Az NNGYK egy patikában vásárolt azonos tételszámú ellenmintával együtt megvizsgálta a kifogásolt mintát.

Május 2. napján a gyógyszer forgalomból történő kivonása érdekében, hivatalból eljárást indított. Az eljárásban megállapítást nyert, hogy a minőségi hiba bizonyítottnak tekinthető a teljes 38770523 gyártási számú tételre. A laboratóriumi vizsgálat alapján a hatóság a minőségi

Új korszak a magyar patikákban hétfőtől, a betegjogok sérülésétől tart a kamara

Május 6-ával egy új korszak kezdődött a gyógyszertárak életében. A fiókgyógyszertárakban immár nem lesz kötelező gyógyszerész jelenléte, a munkát távfelügyeletben is elláthatja, helyette a szakasszisztens vezeti a fiókpatikát.

A rendelet február 6-án látott napvilágot a Magyar Közlönyben. Ennek alapján a gyógyszertár működtetője a fiókgyógyszertár nyitvatartási idejében a gyógyszerészi jelenlétet úgy is biztosíthatja, hogy a gyógyszerész személyesen a fiókgyógyszertárban nincs jelen, azonban hír- vagy távközlési eszköz útján legfeljebb 15 percen belül elérhető, és az eszközön keresztül a gyógyszertári feladatokba távkapcsolat útján bevonható, mind a gyógyszertár alkalmazottja, mind a beteg részére felvilágosítást, irányítást, tájékoztatást ad. Az ehhez szükséges személyi és technikai feltételek biztosítása a gyógyszertár működtetőjének feladata – olvasható a portálon.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) korábban úgy nyilatkozott, rossz helyzetértékelésre adott megalapozatlan válasz született, a szakpolitika nem elemzi kellőképpen a gyógyszerellátás helyzetét. A szakember furcsállja, hogy a belügyminiszter a gyógyszerészkamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ), a négy magyarországi gyógyszerészképző kar – a budapesti, a szegedi, a pécsi, valamint a debreceni –, továbbá 4200 gyógyszerész tiltakozása ellenére kézjegyével látta el a rendeletet.

Nagy kormányzati beavatkozás jön a gyógyszertáraknál – mi lesz a betegekkel?

Váratlanul érte a gyógyszertári szakmát és a kórházakat a tavaly nyáron beterjesztett, 2024-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat, melybe a kormány egy, a gyógyszerkereskedelem fontos részpiacát nagyban befolyásoló szabályozást rejtett el. Idén februárban már a részletszabályok is megjelentek a kórházakban működő gyógyszertárak egységes szolgáltatásáról, amely egy közbeszerzési eljárás során egyetlen szereplőhöz, egy később megalakuló projekttársasághoz kerül.

Egyelőre nem ismertek az egységes és teljeskörű kórházi, klinikai gyógyszerészi szolgáltatást eredményező elképzelések és ennek garanciális elemei sem. Részletes hatástanulmány nem látott napvilágot a döntéssel kapcsolatban, sőt a szakmai egyeztetéseket is mellőzték – olvasható a portálon.

Ezek az állami kórházakban működő intézeti gyógyszertárak nagyon leegyszerűsítve két feladatot látnak el:

Új szabály a patikákban: főleg nyugdíjasok járhatnak jól

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet lényege, hogy májustól 6-tól megengedik, hogy a fiókgyógyszertár nyitvatartási idejében néhány kivételtől eltekintve, hogy a gyógyszerész személyesen ne legyen jelen, „azonban hír- vagy távközlési eszköz útján legfeljebb 15 percen belül elérhető, és az eszközön keresztül a gyógyszertári feladatokba távkapcsolat útján bevonható”, felvilágosítást, irányítást, tájékoztatást tudjon adni.

Tavaly is folytatódott a gyógyszertárak számának csökkenése, 2023. év végén 15 közforgalmú patikával és 6 fiókgyógyszertárral volt kevesebb, mint egy évvel korábban, ez körülbelül egy százalékos csökkenésnek felel meg. Van egy negatív tendencia, évről évre 20 körül csökken a patikák száma, de persze új patikák is nyitottak, idézi a portál Zlinszky Jánost, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) elnökét, aki egy háttérbeszélgetésen szólalt fel.

Az elmúlt 10 évben közel 250 patika szűnt meg, és ez a csökkenő tendencia évről évre újra jelentkezik.

Májustól nem kell a gyógyszerésznek személyesen jelen lennie a patikában

A Magyar Gyógyszerész Kamara tiltakozása ellenére a belügyminiszter kedden kiadta az új rendeletét, amely májustól alapvetően változtatja meg a gyógyszerészek kötelezettségeit – szúrta ki a hvg.hu.

A változtatás lényege: májustól megengedhető lesz, hogy a fiókgyógyszertár nyitvatartási idejében – néhány kivételtől, például a helyszínen történő gyógyszerkészítéstől eltekintve – a gyógyszerész személyesen ne legyen jelen. Ugyanakkor azt biztosítani kell, hogy a gyógyszerész „hír- vagy távközlési eszköz útján legfeljebb 15 percen belül elérhető, és az eszközön keresztül a gyógyszertári feladatokba távkapcsolat útján bevonható” legyen, és ilyen módon felvilágosítást, irányítást, tájékoztatást adjon – írja a hvg.hu.

Az ehhez szükséges személyi és technikai feltételek biztosítása a gyógyszertár működtetőjének feladata.

Kivonnak a patikákból egy ismert gyógykrémet

Minőségi hiba gyanúja miatt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) felfüggesztette a Viracik 50 mg/g krém (OGYI-T-23653) elnevezésű gyógyszer C0405 számú tételének forgalmazását.

A határozat indokolása szerint 2024. január 17-én érkezett bejelentés az NNGYK-hoz, hogy a fent említett gyártási tételből a múlt évben és az idén eddig összesen 9 minőségi hiba bejelentés érkezett nagykereskedőtől 15 tubussal kapcsolatban. Valamennyi bejelentés kiváltó oka beteg-reklamáció volt – olvasható a portálon.

A betegek a gyógyszer megvásárlását követően visszavitték a gyógyszertárba a készítményt, mivel a krém állagát nem megfelelőnek találták.

Egyre több idős magyar szed túl sok gyógyszert

A gyógyszerész valódi társa lehetne a gyógyításban az orvosnak, hiszen ő látja pontosan, a beteg hányféle, milyen készítményt szed, így segíthetne elkerülni a gyógyszeralkalmazási hibákat. Ezt egy szakmai fórumon mondta a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke, akit a Népszava idézett.

Mikola Bálint olyan kutatási adatokat ismertetett, amelyek szerint egy elöregedő társadalomban komoly gond az úgynevezett  polifarmácia, amikor egyre többen szednek egyre többféle gyógyszert. Szerinte

a kórházi betegfelvételek 1–5 százaléka gyógyszerkölcsönhatások okozta panaszok miatt történik,

Mit tegyünk a már nem használható gyógyszerekkel?

Gyakran előfordul, hogy megveszünk valamilyen gyógyszert, de szerencsére nem lesz szükségünk a teljes adagra, így egy darabig őrizgetjük, majd egy házi „leltár” után szembesülünk vele, hogy hónapokkal korábban lejárt a szavatossága. Mit tegyünk vele?

Ne dobjuk ki a lejárt gyógyszert!

A gyógyszerek olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek a természetbe kerülve szennyezhetik azt, árthatnak a növényeknek és állatoknak. Ezért soha ne dobjuk a háztartási hulladék közé a gyógyszereket.

Bilincsben vittek el három patikust Zuglóban – videó

Vesztegetés miatt nyomoznak egy zuglói patika dolgozói ellen, akik a gyanú szerint recept nélkül, felár ellenében adhattak el vényköteles gyógyszereket.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján és közreműködésével nyomoz vesztegetés elfogadása miatt három gyógyszertári dolgozóval szemben, akik a gyanú szerint 2022. november 18. és 2023. augusztus 4. között két közvetítőn keresztül hét vásárlónak adtak recept nélkül vényköteles gyógyszereket anyagi ellenszolgáltatásért.

A BRFK a rendőrség honlapján azt közölte, hogy a nyomozás eddigi adatai szerint a patika asszisztensei alkalmanként legfeljebb 10 ezer forintos jogtalan előnyért adták ki jogosulatlanul a gyógyszereket, többek között potencianövelőt, fájdalomcsillapítót, injekciót és különféle betegségek kezelésére szolgáló szereket.

A gyógyszerellátás biztonságának megingása és nemzetbiztonsági kockázat is járhat a kórházi gyógyszertárak kiszervezésével

“Most óriási a csend, aztán majd gondolom berobban valami hír a közlönyből” – így kommentálta egy kórházban dolgozó gyógyszerész a kormány sebtében bejelentett intézkedését. Még július 4-én, a költségvetéshez benyújtottak egy sor módosítót, ebben szerepel, hogy az állam 107 kórházi gyógyszertárat kiszervezne egy külsős szolgáltatónak. Mindezt az egységes színvonalú szolgáltatással indokolták. 

Részletekről persze nem esett szó egy kormányzati tájékoztatón, így mindenki várja a közlönyt, hogy kiderüljön, milyen érdekcsoport, milyen feltételekkel viszi az intézményi patikákat. Ez a kiszervezés ugyanis legalább annyira olyan nagyhorderejű változást jelenthet, mint a trafikok újraosztása, vagy a Molnár Lajos-féle patikaliberalizáció.

A gyógyszertárak között ugyanis az intézményi patika különleges státuszt tölt be. A kórház szerves része és a kórház egyes osztályain kezelt, ápolt betegek gyógyszerellátását biztosítja. Például, ha az orvos felír egy hatóanyagot a betegnek, akkor a kórházi gyógyszerésszel konzultál, hogy pontosan mit érdemes, mi van készleten. A főgyógyszerész szerzi be a készítményeket, és ellenőrző funkciói is vannak. Jelentéseket készít az egyes osztályokról, így pl. kiderülhet, ha egy osztály, vagy több orvos indokolatlanul használ többet egy-egy gyógyszerből. De a különlegesség abból is fakad, hogy az intézményi patikák a kórházon belül üzemeltetnek lakossági, vényes patikát is. És a biznisz ebben rejlik igazán. 

Államosítják a CT- és MR-vizsgálatokat, kiszervezik a kórházi patikákat

A nagy értékű képalkotó diagnosztikai szolgáltatások, vagyis az MR- és CT-vizsgálatok államosítását, valamint a kórházi patikák kiszervezését készítette elő a kormányzat – írja a Népszava a jövő évi költségvetési törvényhez beadott módosításokra hivatkozva.

2024 novemberétől csak az állam végezhet közfinanszírozott képalkotó, CT- és MR-vizsgálatokat. Azoknak a magánszolgáltatóknak, amelyek ezen a területen még részt vesznek a közellátásban, hacsak nem kapnak ellátási érdekből átmenti mentességet, jövő november végéig megszűnik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) kapott finanszírozásuk. Jelenleg a CT- és MR-vizsgálatok egyharmadát végzik magáncégek, ezek vagy a teljes szolgáltatást, vagy a kórházakban közreműködőként biztosítják a betegek ellátását.

Az utóbbiakkal kapcsolatos szerződéseket a kórházaknak, szakrendelőknek fel kell mondaniuk, újakat pedig nem köthetnek. Az érintett szolgáltatók a megszüntetett szerződésekért kártalanításban részesülnek. Ez utóbbi összegét később a területért felelős miniszter rendeleteben határozza meg, olvasható a cikkben.

Rengeteget költenek a magyarok gyógyszerre

A magyar lakosság több mint 60 százaléka 5 és 20 ezer forintot között költ havonta gyógyszerre, minden tizedik válaszadó 20 ezer forintnál is többet, és jellemzően a városban élők szednek mindenre valami fájdalomcsillapítót, miközben a megkérdezettek ötöde nem jár havi szinten patikába – ez derül ki a Pulzus Kutató felméréséből, amit a Napi.hu számára készített.

Magyarországon tavaly összesen 600 milliárd forintot költöttek a betegek vényköteles gyógyszerekre, egy évvel korábban 569 milliárd forintért váltottak ki pirulákat. A gazdasági portál adatai szerint folyamatosan emelkedik a receptköteles gyógyszerköltés.

2022-ben 599,6 milliárd forintért,