Best WordPress Hosting
 

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, mégsem prioritás a környezet- és klímavédelem az Unió közeljövőjéről szóló dokumentumban

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) először közreadott, alkalmazkodásról szóló jelentése 36 klímakockázatot sorolt öt fő csoportba (élelmezés, egészségügy, infrastruktúra, gazdaság és pénzügy, ökoszisztémák). 21 esetén már most nagyobb készültségre lenne szükség, amiből 8 különösen sürgető. A kockázatok ugyan elvontnak tűnhetnek, de valójában az egész gazdaságot és a társadalmat is veszélyeztethetik. Az extrém hőség gyakoribb előfordulása, a csapadékmintázatok megváltozása többféle rizikót is magukban hordoznak, amelyek területileg eltérők. Minél előbb mérsékelnünk kell a klímaváltozást, különben katasztrofális károkkal találhatjuk szemben magunkat itt, Európában is. Az EEA jelentése szerint több területen még akkor is felkészületlenek vagyunk, ha sikerül 1,5 foknál korlátozni a globális felmelegedés mértékét. A nem-klimatikus tényezőkön is sok múlik, de hatékony politikákkal szignifikánsan csökkenthetjük a kockázatokat. Ehhez képest az Európai Unió közeljövőjét meghatározó prioritási listában a környezet- és klímavédelem ügye csak az üzlet és a versenyképesség kontextusában jelenik meg, míg a természet és a biodiverzitás semennyire. Sokkal több szó esik biztonságpolitikáról és migrációról, pedig a klímaváltozás hatásai nem állnak meg a határoknál és nem lehet fegyverekkel semlegesíteni őket.

Európa  a leggyorsabban melegedő kontinens: 2013 és 2022 között a felszínközeli hőmérséklet emelkedése globálisan 1,13-1,17 °C volt, míg kontinensünkön ez az érték 2,04-2,10-nek adódott. A klímaváltozás következtében hosszabb aszályok, hőhullámok lépnek fel, gyakoribbak a villámárvizekhez, áradásokhoz vezető extrém csapadékesemények, a partmenti területeket pedig a tengerszint emelkedése fenyegeti.

A 21. század során a klimatikus veszélyek várhatóan tovább nőnek Európában, még az optimista szcenárió esetén is, de ennek erőssége és üteme függ a globális üvegházgáz-kibocsátástól. A következő évtizedekben az extrém hőség egyre gyakoribbá válására és a csapadékmintázatok megváltozására számíthatunk a szimulációk szerint.  Egyes területeken a heves esőzések és áradások okozhatnak gondot,  a pesszimista forgatókönyv szerint csak az árvizekből eredő károk meghaladhatják az 1 billió euró költséget évente a század végére Európában.

Európa nincs felkészülve a gyorsan növekvő éghajlati kockázatokra

Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, és az éghajlati kockázatok az energia- és élelmezésbiztonságot, az ökoszisztémákat, az infrastruktúrát, a vízkészleteket, a pénzügyi stabilitást és az emberek egészségét is fenyegetik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss értékelése szerint e kockázatok közül sok már elérte a kritikus szintet, és sürgős és határozott fellépés nélkül katasztrofális helyzet alakulhat ki.

Az elmúlt években tapasztalt szélsőséges hőség, aszály, erdőtüzek és árvizek még a globális felmelegedéssel kapcsolatos legoptimistább forgatókönyvek esetén is súlyosbodni fognak Európában, és az egész kontinensen hatással lesznek az életkörülményekre. Az EEA közzétette az első European Climate Risk Assessment (EUCRA) (európai éghajlati kockázatértékelési jelentést), hogy segítsen meghatározni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozásra érzékeny ágazatok szakpolitikai prioritásait.

KIADVÁNY: European Climate Risk Assessment

Európában a hőmérséklet a globális ütem duplájával nő

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a régiónak 2050-ig legalább 3 Celsius-fokos hosszú távú átlaghőmérséklet-emelkedésre kell felkészülnie, ez pedig rendszerszintű pénzügyi sokkokhoz vezethet. A szokatlan téli hőség különösen Közép- és Kelet-Európában volt jellemző.

AZ EU-T EGYRE NAGYOBB VESZÉLYNEK TESZI KI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSBÓL EREDŐ RENDSZERSZINTŰ PÉNZÜGYI SOKK – figyelmeztetett az európai környezetvédelmi ügynökség vezetője, mivel egy kutatás szerint a kontinensnek 2050-re az iparosodás előtti időkhöz képest legalább 3 Celsius-fokkal melegebb hőmérsékletre kell felkészülnie.

„Nem arról van szó, hogy holnap egy nagy pénzügyi sokknak nézünk elébe, de ez halmozódik…a kockázatok egyre nagyobbak és nagyobbak lesznek.” – mondta Leena Ylä-Mononen, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ügyvezető igazgatója a Financial Timesnak.