Best WordPress Hosting
 

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, mégsem prioritás a környezet- és klímavédelem az Unió közeljövőjéről szóló dokumentumban

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) először közreadott, alkalmazkodásról szóló jelentése 36 klímakockázatot sorolt öt fő csoportba (élelmezés, egészségügy, infrastruktúra, gazdaság és pénzügy, ökoszisztémák). 21 esetén már most nagyobb készültségre lenne szükség, amiből 8 különösen sürgető. A kockázatok ugyan elvontnak tűnhetnek, de valójában az egész gazdaságot és a társadalmat is veszélyeztethetik. Az extrém hőség gyakoribb előfordulása, a csapadékmintázatok megváltozása többféle rizikót is magukban hordoznak, amelyek területileg eltérők. Minél előbb mérsékelnünk kell a klímaváltozást, különben katasztrofális károkkal találhatjuk szemben magunkat itt, Európában is. Az EEA jelentése szerint több területen még akkor is felkészületlenek vagyunk, ha sikerül 1,5 foknál korlátozni a globális felmelegedés mértékét. A nem-klimatikus tényezőkön is sok múlik, de hatékony politikákkal szignifikánsan csökkenthetjük a kockázatokat. Ehhez képest az Európai Unió közeljövőjét meghatározó prioritási listában a környezet- és klímavédelem ügye csak az üzlet és a versenyképesség kontextusában jelenik meg, míg a természet és a biodiverzitás semennyire. Sokkal több szó esik biztonságpolitikáról és migrációról, pedig a klímaváltozás hatásai nem állnak meg a határoknál és nem lehet fegyverekkel semlegesíteni őket.

Európa  a leggyorsabban melegedő kontinens: 2013 és 2022 között a felszínközeli hőmérséklet emelkedése globálisan 1,13-1,17 °C volt, míg kontinensünkön ez az érték 2,04-2,10-nek adódott. A klímaváltozás következtében hosszabb aszályok, hőhullámok lépnek fel, gyakoribbak a villámárvizekhez, áradásokhoz vezető extrém csapadékesemények, a partmenti területeket pedig a tengerszint emelkedése fenyegeti.

A 21. század során a klimatikus veszélyek várhatóan tovább nőnek Európában, még az optimista szcenárió esetén is, de ennek erőssége és üteme függ a globális üvegházgáz-kibocsátástól. A következő évtizedekben az extrém hőség egyre gyakoribbá válására és a csapadékmintázatok megváltozására számíthatunk a szimulációk szerint.  Egyes területeken a heves esőzések és áradások okozhatnak gondot,  a pesszimista forgatókönyv szerint csak az árvizekből eredő károk meghaladhatják az 1 billió euró költséget évente a század végére Európában.

Mi történne a Földdel, ha eltűnnének a halak?

Rengeteg hal él a tengerekben és az óceánokban, a számuk pedig olyan hatalmas, hogy az egész állatvilágban ők teszik ki a második legnagyobb mennyiséget a földi élet alapvető eleméből, a szénből. Ezek a vízi élőlények fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémáikban, így ha egy napon egyszer csak eltűnnének, hatalmas bajban lenne a Föld – írja a Science Alert.

A halak ragadozóként és zsákmányként is fontos szerepet játszanak a földi ökoszisztémában, mivel az óceánokban és szárazföldön több ezer faj túlélését segítik elő.A korallzátonyok ökoszisztémáiban a kis halakat a nagyobb társaik és más tengeri állatok táplálékforrásként használják. A kis példányok a tápláléklánc alján vannak, hogy energiával lássák el a nagyobb halakat és más élőlényeket. A halaknak azonban a vízen túl is fontos szerepük van: rengeteg madár, emlős és hüllő eszik halat, amelyek alapvető fehérjeforrást jelentenek számukra.

Az állatokon túl a növények is profitálhatnak a halak jelenlétéből. A lazacok például, miután éveket töltöttek a tengereken, kisebb patakokon keresztül rengeteg tápanyagot szállítanak nemcsak az azokat felfaló ragadozóknak, de a patakok szélén található növények számára is. Tanulmányok kimutatták, hogy egyes növények nitrogénjük 70 százalékát a folyóparton vagy annak közelében elpusztuló lazacokból nyerik.

Valami aggasztó történik a Bermudánál az óceánban

Bermuda egy csaknem 200 tagból álló szigetcsoport az Atlanti-óceán nyugati részén 1770 kilométerre Miamitól, jogilag Nagy-Britannia tengerentúli területe. Világszerte a Bermuda-háromszögről híres, vagyis inkább hírhedt: a Miami, Puerto Ricó és Bermuda közti területen számos hajó és repülőgép tűnt el rejtélyes körülmények között. Ám most egészen más okból aggódnak a tudósok.

A Bermuda Atlantic Time-series Study (BATS) projekt 1983 óta vizsgálja a Bermuda környéki vizeket, a kutatók havonta vett mintákból elemzik az óceán fizikai, kémiai és biológiai adatait, nyomon követik a változásokat – írja az IFLScience. A legújabb eredmények pedig azt mutatják, hogy 40 év alatt a szubtrópusi óceán szinte a felismerhetetlenségig megváltozott:

a vízfelszín átlaghőmérséklete mintegy 1 Celsius-fokkal melegebb, veszített sótartalmából, hat százalékkal csökkent az oxigénszintje és 30 százalékkal savasabb, mint 40 éve.