Best WordPress Hosting
 

Hány éves kortól számít valaki idősnek?

Az idős korról alkotott általános elképzelések folyamatosan változnak. Míg néhány évtizeddel ezelőtt az 50-es éveik végén járó embereket nagyrészt idősnek tartották, ma már az életciklusok kitolódása, a hosszabb várható élettartam és az egészségre fordított nagyobb hangsúly miatt a többség inkább középkorúként hivatkozik az ilyen korú emberekre.

Annak érdekében, hogy meghatározzák, mit tekintünk ma idős kornak, németországi, amerikai és luxemburgi tudósok több mint 14 ezer ember adatait nézték át, akik részt vettek a German Aging Survey nevű évtizedes kutatásban. A résztvevők 1911 és 1974 között születtek, és több kérdésre válaszoltak. Az egyik az volt, hány éves kortól számít valaki öregnek, írja az IFLScience.

Amikor 65 évesen feltették nekik ezt a kérdést, az 1911-ben születettek azt mondták, hogy az öregség átlagosan 71 évesen kezdődik.

Meddig élhet maximum egy ember?

Napjainkban az emberek tovább élnek, mint valaha, a vagyonosabb országokban a várható élettartam nagyjából megduplázódott az elmúlt 150 évben. Míg az 1990-es években a 100 ezret sem érte el a 100. életévüket betöltők száma globálisan, a számítások szerint 2100-ban már 25 millióan lehetnek azok, akik megérik ezt a kort. Az IFLScience arra kereste a választ, mi lehet az a maximális kor, ameddig élhetünk?

A tudománynak köszönhetően mára tudjuk, hogy az életkor sokszor nincs összhangban a biológiai korral. Ez utóbbi rengeteg tényezőtől függ: a természet, a neveltetés, a gének és egyéb tényezők is befolyásolhatják ezt, például a terhesség is. Bár azt gondolhatnánk, hogy az ételhez való hozzáférés jót tesz az egészségünknek, a nyugati világban sok egészségügyi problémát okoz a túltápláltság.

Ezzel szemben a keletebbre sűrűn tapasztalt, kalóriakorlátozott diéták meghosszabbíthatják az élettartamot.

Ki volt az első ember, aki 100 éves koráig élt?

Az ipari forradalom óta jelentősen megnőtt annak a valószínűsége, hogy az emberek még a századik születésnapjukat is megünnepelhetik: egymillió emberből nagyjából 100-an érik el ezt a kort átlagosan. Az IFLScience arra kereste a választ, hogy mégis hányan érhették el ezt évtizedekkel, vagy épp évezredekkel ezelőtt.

Az emberi élettartam nagyjából megkétszereződött a nagyjából 300 ezer éves evolúciós periódus alatt, ami onnan derült ki, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyi csontvázak több öregségi jelet mutattak, mint a korábbi emberfélék.

A várható élettartam 1800 után ismét megduplázódott, mivel az ipari korszak jelentős orvosi reformokat és javuló életszínvonalat hozott.

Kiakadnak az Amerikai pite rajongói amikor megtudják, hány éves a filmben Stifler mamája

Szinte hihetetlen, de idén lesz huszonöt éve, hogy megjelent, vagyis végérvényesen klasszikussá avanzsált az Amerikai pite. A szüzesség elvesztése körüli bonyodalmakról szóló vígjáték első rajongói, akik az ezredforduló környékén voltak nagykamaszok, most szörnyű felismerésen mennek keresztül – írja a LadBible című brit bulvárportál.

Az Amerikai pite egyik legikonikusabb jelenetének főhőse Stifler mamája, aki pillanatok alatt teremtette meg a felnőttfilmek aztán hosszú időn át legnépszerűbb kategóriáját a MILF-et, ami a szexuálisan vonzó, érett nőket takarja.

Stilfler mamáját Jennifer Coolidge alakította, aki a film debütálásakor 38 éves volt. Az Amerikai pite eredeti célközönsége, vagyis azok, akik 16-20 évesek voltak a bemutató idején, most azzal kénytelenek szembesülni, hogy idősebbek lettek Stifler mamájánál. Megnyugtatásukra annyit közölnénk, hogy Jennifer Coolidge idén lesz 63 és még mindig csodálatos, ahogyan az A fehér lótusz című sorozatban is látható.

Elérhetetlen lett a babaváró hitel a párok egy részének az új feltételekkel

A babaváró hitel jogosultsági feltételei jelentősen szigorodtak 2024-ben – míg korábban a feleségnél 40 év volt a felső korhatár, most a nej igényléskor már nem töltheti be a 30. életévét. Nagyrészt ennek is köszönhetően jelentősen, mintegy 10 százalékkal (58,3 százalékra) nőtt azon párok aránya, akik a Bankmonitor babaváró kalkulátora alapján valamilyen jogosultsági feltételt nem teljesítenek, így nem élhetnek a lehetőséggel. Ugyanis míg tavaly januárban a programot használó párok csupán 2 százalékánál volt elutasítási ok a feleség életkora, idén januárban már 13,1 százalék volt az arányuk. Ennek csaknem duplája (29,3%) volna egyébként az arány anélkül az átmeneti könnyítés nélkül, hogy állapotos feleséggel 2024-ben még 40 év az igényléskori felső korhatár. (A kalkulációt végző párok 16,2 százaléka mondta azt, hogy az adott pillanatban már úton van a baba.)

Az életkoron kívül a megfelelő tb-jogviszony igazolása jelent még komoly kihívást, a kalkulálók 28,1 százaléka ezt a feltételt a lekérdezés időpontjában nem teljesítette. (2023. januárban ennél valamivel kisebb, 24,1 százalék volt ugyanez.) A tb-jogviszonynál egyébként két elvárásnak is meg kell felelni: egyrészt a pár egyik tagjának legalább 3 év folyamatos tb-jogviszonyt kell tudnia igazolni, másrészt az utolsó 180 napnak magyar keresőtevékenységből kell származnia. (Amennyiben az igénylést megelőző 180. napon külföldi tb-jogviszony van, akkor elég az utolsó 90 napra magyarországi keresetet igazolni.)

Érdekes módon a párok 16,15 százaléka azt válaszolta, hogy jelenleg nem házasok (ez 2023-ban még 20 százalék volt), ám ez aligha jelent komoly akadályt, amennyiben megvan az erre irányuló szándék. A nem házasok magas arányát magyarázhatja az is, hogy sokan valószínűleg csak felmérik a lehetőségeiket, és a későbbiekben terveznek lépni.

Csökken a rés a férfiak és a nők várható élettartama között

A jóléti társadalmakban egyre nő a várható élettartam. David Atance, a spanyolországi Universidad de Alcalá kutatója és munkatársai azonban arra voltak kíváncsiak, hogy milyen különbségek figyelhetők meg a hosszú élettartam tekintetében az egyes országok, illetve kontinensek között – írja az IFLScience.

A csapat az ENSZ Népesedési Osztályának dokumentumaiból származó történelmi adatokat és 194 ország 2030-ig tartó népesedési előrejelzéseit is felhasználta. Az eredményekből kiderült, hogy 1990-ben és 2010-ben az országokat élettartam-mutatók alapján öt különálló csoportba lehet sorolni az országokat, a válaszvonal pedig nagyjából kontinensenként húzható meg.

Az említett évek közötti időszakban az országok időnként átcsúsztak más halmazokba, amit a kutatók általában olyan tényezőknek tulajdonítanak, mint a háborúk, vagy az instabil gazdaság. Megállapították azonban, hogy minden csoportban van valami közös:

Hány évesen vagyunk a legboldogabbak?

Gyakran hallják azt a fiatalok a felnőttektől, hogy élvezzék ki az iskolás éveiket, ugyanis ez a leggondtalanabb időszak, amit életük végéig vissza fognak sírni. A tinédzserek persze legtöbbször csak legyintenek erre, hiszen nagyobb anyagi és időbeli szabadságra vágynak. Egy német és svájci kutatócsoport arra kereste a választ, vajon meg lehet-e mondani, mikor vagyunk a legboldogabbak az életünk során – írja az IFLScience.

Átfogó tanulmányukban több mint 400 egyedi mintát és összesen több mint 460 ezer résztvevőt vizsgáltak, akiknél arról érdeklődtek, hogyan változik a boldogság az életút során. Népszerű elmélet, hogy a boldogság U alakú görbét ír le: a jólét a 20-as éveink környékén, majd idősebb korban éri el a csúcspontját, az életkor közepén viszont jelentős visszaesés tapasztalható.

Egyesek ezt társítják az életközepi válságok kialakulásához.

Már 57 évesen nyugdíjba vonulna a középkorúak nagy része

Ha lehetne, átlagosan már 57 évesen nyugdíjba vonulnának a harmincas, negyvenes és ötvenes korosztály tagjai – erre jutott a K&H biztos jövő felmérése.

A megszabott korhatárhoz képest jóval hamarabb nyugdíjba mennének a 30-59 éves korosztály tagjai, ha lenne erre lehetőségük, ez derül ki a K&H biztos jövő index második negyedéves eredményeiből.

A felmérés szerint átlagosan 57 évesen vonulnának nyugdíjba a megkérdezettek. A válaszadók 44 százaléka legszívesebben 56-60 éves korában menne nyugdíjba. 21 százalék mondta azt, hogy már 51-55 évesen, 19 százalékuk pedig már az 50. születésnapja előtt befejezné a munkát.

Emelni kell a nyugdíjkorhatárt az uniós reformok miatt? Megszólalt a Nyugdíjguru

Az EU átlagában 65 éves életkorban – a pandémia miatti csökkenést is beszámítva – a férfiak várható további élettartama 17,3 év, a nőké 20,9 év. Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 13,2 év, egy nőé 17,3 év. Így egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, egy magyar nő 20-21 évig nyugdíjas (a nők kedvezményes nyugdíja miatt a hölgyek nyugdíjba vonulása korcentruma 61-62 év körül ingadozik, a férfiaknak meg kell várniuk a nyugdíjkorhatáruk betöltését, vagyis a 65 évet) – írja hírlevelében Farkas András a nyugdijguru.hu alapítója.

Magyarországon a 65 éves életkorukat a férfiak 73 százaléka, a nők 87 százaléka éli meg.

A következő évtizedekben tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, miután az időskorban várható további élettartam is emelkedik – ezt tartósan nem ingatja meg a koronavírus pandémia hatása sem, és remélhetőleg semmilyen módon nem töri meg az orosz-ukrán háború –, így az y generációnak és a náluk is fiatalabb z és alfa nemzedékeknek arra kell készülniük, hogy negyedszázadnál is hosszabb ideig nyugdíjasok lehetnek.

Egy-két évvel fiatalábbá vált minden dél-koreai

Minden dél-koreai állampolgár egy-két évvel fiatalabbá vált, miután az országban a nemzetközileg elfogadott életkorszámítási rendszerre cserélték az ország hagyományos, és egyre népszerűtlenebbé váló, rendszerét, írja a Guardian.

A korábbi rendszerben az állampolgárokat születésük pillanatában egyévesnek tekintik, ehhez kell minden január elsején hozzáadni egy újabb évet. Mindez azt jelentette, hogy egy szilveszterkor született dél-koreai baba kétéves lett, amint éjfélt ütött az óra.

A módosítások értelmében az életkort mostantól ugyanúgy számítják, mint a világ többi részén, és ez lesz érvényes a legtöbb közigazatási ügyben, beleértve a különböző szerződéseket és más hivatalos dokumentumokat is.