Piliscsaba vezetője szerint jogos aggodalma a szülőknek, hogy háborúval rémisztgető óriásplakátot helyeztek el pont a helyi iskola mellé, Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint viszont „szégyen” azt elvitetni onnét.
Archívum címkék: farkas andrás
Farkas András: Fontos a 13. havi nyugdíj, de torzít
A jogász, nyugdíjszakértő szerint a 13. havi nyugdíjnak rendkívül pozitív tulajdonsága, hogy éves szinten olyan, mintha 8,3 százalékos éves plusz nyugdíjemelést kapna minden nyugdíjas, képes jelentősen enyhíteni az elszegényedési csúszda meredekségét. Farkas András az Inforádióban ugyanakkor jelezte, a 13. havi nyugdíj nem képes a felhalmozódott méltánytalanságokat kezelni,
minden évben egyfajta turbófokozatban löki a nyugdíjas társadalom tagjainak a szétszakadását.
A nyugdíjguru.hu alapítója szerint a 13. havi nyugdíj csak akkor lenne méltányos, ha átgondolt szolidaritási, korrekciós elemeket tartalmazna, ahogy Lengyelországban. Farkas András felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíj egységes, százalékos emelése is hasonló hatást vált ki, fokozza a nyugdíjasok közötti különbségeket.
Szigoríthatnak majd a nők nyugdíjba vonulásán
Egyre nehezebben fenntartható a nők 40 éves jogviszony után történő kedvezményes nyugdíjazása, így várhatóan két év múlva hozzá fognak nyúlni a rendszerhez – írta a portfolio.hu-n megjelent elemzésében Farkas András nyugdíjguru, akinek számításai szerint idén már 467 milliárd forintba kerül a nyugdíjkasszának ez a kedvezmény.
A Nők40 első tíz évében, 2011 és 2020 között 298 ezer nő vette igénybe ezt az ellátást, míg a következő években várhatóan további 233 ezer hölgyet csábít el a korhatár előtti nyugdíj lehetősége. A Nők40 feltételei 2027-től (a 2026-os választási évet követően) szigorodhatnak, hiszen 2011 óta 3 évvel, 62 évről 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár, és ezt a 3 éves növekedést (még) nem építették be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe, amely kezdettől változatlanul 40 év. Ennek következtében Magyarországon kialakult egy feltehetően nem szándékolt de facto kettős nyugdíjkorhatár: a férfiak csak 65 éves életkoruk betöltésével, a nők viszont életkoruktól függetlenül a 40 éves jogosító idő betöltésével elmehetnek nyugdíjba, és ez a kettősség egyre több pénzbe kerül.
A nyugdijguru felhívja a figyelmet arra is, hogy a Nők40 átalakítása jelentős politikai kockázattal jár. Miután a Nők40 eleve politikai döntés alapján született, a jövőjét is elsősorban politikai megfontolások (és nem nyugdíjszakmai érvek) határozhatják meg.
Nyugdíjguru: változás jöhet a Nők 40-nél a kormányzati nyugdíjreform miatt
A nyugdíjkorhatár nem változik 2024-ben, továbbra is marad 65 év, így idén az 1959. január 1. és december 31. között született személyek számára nyílik meg a nyugdíjba vonulás lehetősége. A nők kedvezményes nyugdíjának feltételei sem változnak, így egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt idén is akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év munkával szerzett szolgálati időt. Ez utóbbi feltétel 30 évre csökken, ha egy gyermeke súlyosan fogyatékosnak minősül. Az öt- vagy többgyermekes édesanyák pedig az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenthetik a szolgálati időre vonatkozó feltételt – mondta az InfoRádióban Farkas András.
A nyugdíjszakértő felhívta arra a figyelmet, hogy a Nők 40 programban hamarosan változás jöhet, mert a kedvezmény bevezetésének évében, 2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt, amely azóta 65 évre emelkedett, így
a 2025-re vállalt nyugdíjreform egyik lépése lehet, hogy a nők kedvezményes nyugdíjának a feltételeit hozzáigazítsák az időközben megnövekedett nyugdíjkorhatár feltételeihez.
Tényleg 120 ezer forint lehet egy minimálbéres nyugdíja?
Varga Mihály pénzügyminiszter a közelmúltban egy alacsony nyugdíjakat firtató kérdésre azt válaszolta a népjóléti bizottsági meghallgatásán, hogy amennyiben valaki 40 évet ledolgozott Magyarországon, mindig minimálbéren, annak a nyugdíja ma 120 ezer forint – tudtuk meg a meghallgatáson jelen lévő Karácsony Mihálytól, aki az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke. Megkerestük a Pénzügyminisztériumot ezzel kapcsolatban, de nem válaszoltak, így az sem derült ki, hogyan számolt Varga.
Megkértük Farkas András nyugdíjszakértőt, hogy amennyiben lehetséges, számolja ki, (vagy ha ez nem lehetséges, becsülje meg), hogy ha valaki minimálbéren dolgozott 40 évig, akkor annak mennyi lehet 2023-ban a nyugdíja.
Farkas megkeresésünkre leszögezte, a nyugdíj összegét a nyugdíjtörvény szerint két tényező határozza meg:
Ezek lesznek a nyugdíjváltozások 2024-ben, minden 65 év feletti érintett
A nyugdíjkorhatár nem változik, 2024-ben is marad 65 év. Így jövőre az 1959. január 1. és december 31. között született személyek töltik be a nyugdíjkorhatárukat. 2024-ben természetesen bármikor igényelheti a nyugdíját az, aki már korábban teljesítette annak feltételeit, de még nem vette igénybe a nyugdíját – olvasható a portálon.
A nők kedvezményes nyugdíjának feltételei sem változnak 2024-ben. Eszerint egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatára előtt jövőre is akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt. Az idei 441 milliárd forint kiadás után a jövő évi költségvetési törvényben a nők kedvezményes nyugdíjára már 467 milliárd forintot (a teljes 6019 milliárd forintos jövő évi nyugdíjkassza 7,76 százalékát) kell fordítani.
Nyugdíjmegállapítás
Farkas András: A legszegényebb nyugdíjasok helyzete romlik a leggyorsabban
A jelenlegi felosztó-kirovó rendszer nem fenntartható, a nyugdíjrendszer kaotikus, ráadásul teljesen hiányzik belőle foglalkoztatói pillér – jelentette ki Farkas András nyugdíjszakértő az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) konferenciáján. A portfolio.hu beszámolója szerint a szakértő megjegyezte, hogy a demográfiai növekedés folyamatosan lassul, a fiatalok pedig kivándorolnak. A magánpillér emiatt egyáltalán nem erős, de ami még fontosabb: hiányzik egy nagyon fontos pillér, a munkáltatói oldal.
Farkas András öt fontos, magyar nyugdíjrendszerben jelenlévő problémát ismertetett:
A nyugdíjrendszer kaotikus, az átláthatóság és előre tervezhetőség hiánya jellemzi. Nem lehet előre megmondani, mennyi lesz valakinek a nyugdíja, ráadásul bruttó keresetből kell nettó nyugdíjat számolni. Ezt tovább tetézi az, hogy a befizetett járulékokból nem lehet nyugdíjat számolni, csak a járulékköteles bevételből.
Ekkora nyugdíjkorrekcióra számíthatnak a nyugdíjasok novemberben
A várt nyári rendkívüli nyugdíjemelési kiigazítás elmaradása miatt a nyugdíjasok szempontjából a legforróbb őszi téma, hogy végre lesz-e korrekciós nyugdíjemelés, és ha igen, akkor milyen mértékben – írta Farkas András nyugdíj-szakértő, a NyugdíjGuru alapítója a portfolio.hu-n, aki részletesen levezette, hogy az inflációs adatok és előrejelzések alapján mekkora emeléssel kalkulálhatnak a nyugdíjasok.
Feltehetően a legalább 2,4 százalékos, legfeljebb 3,6 százalékos nyugdíjemelési korrekcióra számítani lehet, ezt követeli a nyugdíjasok védelmét minden lehetséges alkalommal hangsúlyozó kormányzati kommunikáció hitelességének megőrzése is – írta Farkas András.
2,4 százalékos emelés mintegy 132 milliárd forint, 3,6 százalékos emelés 198 milliárd forint pótlólagos költségvetési fedezetet igényel. A pótlólagos emelés a jövő évi költségvetést is módosítja, miután a 2024. januárra tervezett 6 százalékos nyugdíjemelést magasabb induló összegű nyugdíjakra kell végrehajtani.
Népszava: Idén már biztosan nem lesz nyugdíjprémium
Biztosan nem lesz az idén nyugdíjprémium – így nyilatkozott Farkas András nyugdíjszakértő a Népszavának. Mint elmondta: a pluszpénz feltétele, hogy a GDP növekedése legalább 3,5 százalék legyen, ám a gazdaság most recesszióban van. A GDP növekedése a legoptimistább előrejelzések szerint sem haladhatja meg idén az 1,5 százalékot, már ha egyáltalán pozitív tartományban lesz ez a mutató – tette hozzá.
Farkas szerint ugyanakkor – éppen a nagyon alacsony idei bázis miatt – jövőre meghaladhatja a 3,5 százalékot a GDP, ami egyébként a jelenlegi kormányzati várakozás szerint 4 százalék lehet. Ha így lesz, akkor 2024 novemberében 10 ezer forintot kaphatnak prémium jogcímen az idősek.
A lap felidézi, a nyugdíjprémium kiszámításához a novemberi nyugdíj összegének, de legfeljebb 80 ezer forintnak az egynegyedét szorozzák a tényleges GDP növekedés és a 3,5 százalék törvényi küszöbérték különbségével, de legfeljebb 4-gyel, így annak maximális összege 80 ezer forint lehet. Farkas András megjegyezte: a nyugdíjprémium mára elvesztette a jelentőségét.Egyszeri juttatásról van szó, ami (a korrekcióval ellentétben) nem épül be az ellátásba, és amit a 2009-ben felfüggesztett 13. havi nyugdíj helyett vezettek be. Az adható összeget és a számítást a Fidesz nem tartotta karban, nem igazította például a változó átlagnyugdíjhoz.
Emelni kell a nyugdíjkorhatárt az uniós reformok miatt? Megszólalt a Nyugdíjguru
Az EU átlagában 65 éves életkorban – a pandémia miatti csökkenést is beszámítva – a férfiak várható további élettartama 17,3 év, a nőké 20,9 év. Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 13,2 év, egy nőé 17,3 év. Így egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, egy magyar nő 20-21 évig nyugdíjas (a nők kedvezményes nyugdíja miatt a hölgyek nyugdíjba vonulása korcentruma 61-62 év körül ingadozik, a férfiaknak meg kell várniuk a nyugdíjkorhatáruk betöltését, vagyis a 65 évet) – írja hírlevelében Farkas András a nyugdijguru.hu alapítója.
Magyarországon a 65 éves életkorukat a férfiak 73 százaléka, a nők 87 százaléka éli meg.
A következő évtizedekben tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, miután az időskorban várható további élettartam is emelkedik – ezt tartósan nem ingatja meg a koronavírus pandémia hatása sem, és remélhetőleg semmilyen módon nem töri meg az orosz-ukrán háború –, így az y generációnak és a náluk is fiatalabb z és alfa nemzedékeknek arra kell készülniük, hogy negyedszázadnál is hosszabb ideig nyugdíjasok lehetnek.
Nyugdíjguru: megrövidítették a nyugdíjastársadalmat 55-60 milliárddal
A Nyugdíjguru alapítója a portál kérdésére elmondta, a tavalyi emelés mértéke annak ellenére megfelel törvény betűjének, hogy csökkent a nyugdíjak reálértéke. Ennek a következő a magyarázata: a jogszabály szerint az év elején annyival kell emelni a nyugdíjak mértékét, amennyi a várható infláció értéke, pontosabban amekkora értékkel a kormány számol a költségvetésben.
A törvény arról is rendelkezik, hogy meg kell vizsgálni, az év első nyolc hónapjában, azaz január és augusztus között mekkora volt az infláció mértéke. Amennyiben ez alapján arra lehet következtetni, hogy az év egészében a nyugdíjas infláció nagyobb lesz, mint az év elején adott emelés, akkor a várható nyugdíjas infláció mértékéig ki kell egészíteni az időskorúak ellátmányát. Arról viszont nem rendelkezik a törvény, hogy mi a helyzet akkor, ha a pénzromlás szeptemberben megbecsült értékénél nagyobb lesz a tényleges éves infláció. Ez tehát a magyarázata a nyugdíjak reálértékcsökkenésének – értékelt Farkas András.
A kormány az idei évben annak ellenére is 15 százalékos éves inflációval számol, hogy a Magyar Nemzeti Bank 15-19 százalékos sávban várja a pénzromlás várható éves értékét, az elemzők pedig 18-20 százalékos értéket prognosztizálnak. Az év elején a költségvetésben szereplő 15 százalékkal emelték a járadék összegét. Ezzel szemben a nyugdíjas azt látja, hogy az év első három hónapjában 26 százalék felett volt a nyugdíjasinfláció, áprilisban 25 százalék feletti értéket mértek, májusban pedig 22,7 százalékot, vagyis 1,2 százalékponttal magasabb értéket, mint a normál infláció esetében.