Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: nyugdíjkorhatár

Nők 40: ilyen esetben lehet újraszámítani a nyugdíjakat

Közzétette szerző

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának (Nők 40) későbbi időponttól – nyugdíjkorhatár betöltése időpontjában történő – újraszámítására vonatkozó kérdés megválaszolásához meg kell említeni, hogy ez a kedvezményes öregségi nyugdíj – függetlenül azon ténytől, hogy annak megállapítására a jogosultsági feltételek fennállása esetén már jóval az adott személy nyugdíjkorhatára betöltése napját megelőző időponttól sor kerülhet –, ugyanolyan öregségi nyugdíjnak minősül, és ugyanolyan módon határozzák meg az összegét, mint annak az öregségi nyugdíjnak, melyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor lehet megállapítani. Ezen nyugdíjra is ugyanúgy járnak a későbbiekben az évenkénti emelések, valamint az érintett személyt megilleti a tizenharmadik havi nyugdíj – figyelmeztet a portálon Winkler Róbert nyugdíjszakértő.

Önmagában tehát a nyugdíjkorhatár betöltésére való hivatkozással nincs és korábban sem volt jogi lehetőség ezen kedvezményes öregségi nyugdíj újbóli kiszámítására, illetve annak korrekciójára. A nyugdíj újbóli megállapítására kizárólag abban az esetben nyílik lehetőség, ha

annak megállapítása során jogszabálysértés történt,

PostPin It!

Nyugdíjguru: ekkor célszerű a Nők 40-et haladéktalanul igényelni 2024-ben

Közzétette szerző

Amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíja feltételei, célszerű haladéktalanul igényelnie a nyugellátást annak a hölgynek, akinek a személyes helyzete ezt indokolja, vagyis nincs munkája vagy nem megfelelő a munkahelye, vagy a munkáltatója nem kívánja tovább alkalmazni, esetleg törékeny az egészségi állapota, vagy a munka helyett inkább a családjával, az unokáival vagy a saját kiteljesedésével foglalkozna inkább – figyelmeztet Farkas András.

Ugyanilyen erős indok lehet az azonnali igénylés mellett, ha az érintett hölgynek jó a munkahelye, és a nyugdíj azonnali igénylését követően tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel így mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei:

neki járulékmentessé válik a nyugdíj melletti keresete, amit korlátozás nélkül fölvehet a versenyszférában és a nyugdíj szünetelése alól mentesített öt közszférás ágazatban a nyugdíja mellett (a gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési és szociális ágazaton kívül a közszférában sajnos még idén is szüneteltetik a nyugdíjat, ha valaki közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban dolgozik nyugdíjasként, ha pedig egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik a nyugdíjas, akkor a szünetelő nyugdíjával megegyező nettó összegű jövedelemkiegészítést igényelhet), miközben

PostPin It!

Nyugdíjkorhatár: sokan csak kérelemre kaphatnak nyugdíjmegállapítást

Közzétette szerző

Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel, előnyösebb lehet számára a korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjat igénybe venni, mint a rokkantsági ellátás további folyósítása. Az előny az ellátás összegénél jelentkezik, amennyiben az öregségi nyugdíj összege magasabb lenne a folyósított rokkantsági ellátás összegénél – figyelmeztet a portálon Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő.

A nyugdíjtörvény szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. A nyugdíj korhatár betöltése előtt, a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintet nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.

Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben történő nyugdíj igénylés mellett.

PostPin It!

Nyugdíjkorhatár: fontos döntés előtt a 65 évesek júniusi határidővel

Közzétette szerző

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Ezek között az egyik fontos tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás – írja a portálon Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő.

A nyugdíjtörvény szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. 2024-ben az 1959-ben született személyek töltik be nyugdíjkorhatárukat, a 65. életévet.

A Nők 40 esetén a jogosultsági idővel már rendelkező hölgy is „döntési helyzetben” van ettől az időponttól kezdve.

PostPin It!

Nyugdíj: sokak ellátását újraszámíthatják 2024-ben, íme, a feltételek

Közzétette szerző

A 2024. évi valorizációs szorzószámok megjelenése után – amely a 2024-ben induló nyugdíjak összegét fogják meghatározni – sokakban felmerül a kérdés, hogy ezekkel, a korábbi évek szorzószámainál magasabb nyugdíjat eredményező mutatókkal lehet-e újraszámíttatni nyugellátásukat. Különösen azokat foglalkoztatja ez a kérdés, akik dolgoztak a nyugellátás mellett – írja a portálon Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő.

A kérdésre a válasz az, hogy van ilyen lehetőség, de csak meghatározott esetben.

Azok a személyek kérhetik az ismételt megállapítást a magasabb összegű ellátás folyósítása érdekében, akik korhatár előtti ellátásban részesülve dolgoztak, és nyugdíjkorhatárukat elérve korhatár előtti ellátásuk ettől kezdve öregségi nyugdíjjá vált.

PostPin It!

Itt vannak a számok a 2024-es nyugdíjváltozásokról

Közzétette szerző

A KSH 2024. február 22-én közzétett legfrissebb kereseti gyorstájékoztatója tükrében a 2024. január 1. és december 31. közötti nyugdíjmegállapítások esetében

az előzőleg jelzett 14 százaléknál 0,2 százalékkal magasabb mértékben,

14,2 százalékkal nőhetnek a valorizációs szorzók (a 2023-ban alkalmazott szorzókhoz képest).

PostPin It!

70 év feletti nyugdíjkorhatárra lehet szükség 2050-re, világszerte

Közzétette szerző

A népesség gyors elöregedése miatt világszerte szükség lehet rá, hogy 2050-re 71 évre emeljék az állami nyugdíjra jogosultak korhatárát – írta a magas életkor társadalmi hatásaival hatásaival foglalkozó brit International Longevity Center (ILC) friss jelentésére hivatkozva a VG.hu.

Arra is kitérnek azonban, hogy nem mindenki osztja az ILC ezen véleményét. Egy felmérés szerint a britek 90 százalékát nagyon aggasztja a javaslat, mivel ha valakit ötven-, hatvan pluszosan leépítenek, annak igen nehéz munkát találnia.

Megemlítik, hogy Ros Altmann volt nyugdíjasügyi brit államtitkár nem támogatja a nyugdíjkorhatár 71-re emelését, több okból sem. Szerinte ez a nőkre és a legszegényebbekre gyakorolná a legnegatívabb hatást, mert gyakorlatilag „végkimerülésig” kellene dolgozniuk, vagy nyomorban élniük alacsony magánnyugdíjból, amíg elérik a 71 évet. A lakosság legalacsonyabb jövedelmű 10 százaléka ugyanis a statisztikák szerint nem egészséges az ötvenes évei eleje után. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyobb valószínűséggel halnak meg 71 éves koruk előtt. És mi van azokkal az emberekkel – és több millióan vannak ilyenek az országban –, akik egész munkával töltött életük során fizették a társadalombiztosítást, aztán hirtelen azt mondják nekik, hogy mivel mások várhatóan tovább fognak élni, ők ezért még nem mehetnek nyugdíjba, hanem rá kell húzniuk még pár évet? – feszegeti Altmann.

PostPin It!

Nők 40: rengeteg családos nőt érintő kérdést tisztáztak

Közzétette szerző

Sok nagycsaládos hölgyet is foglalkoztat a kérdés, hogyan alakul a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugellátása a több gyermekes anyák számára.

A nyugdíjtörvény 18.§ (2a) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

A jogosultsági idő nem azonos fogalom a szolgálati idő fogalmával, ez szűkebb fogalom, mint a szolgálati idő. A „nők 40” nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony.

PostPin It!

Jókora hátránya lehet a Nők 40-nek 2024-ben, fontos kérdést tisztáztak

Közzétette szerző

A portál olvasója a következő szituációt vetette fel: Egy munkavállaló februárban szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges 40 évet. A 65. életévét is idén novemberben tölti be, ekkor lenne öregségi nyugdíjas. Nagyon rossz egészségi állapotban van, ezért úgy döntött nem várja meg az öregségi nyugdíjat, hanem igénybe veszi a kedvezményes nyugdíjazást. Lehet-e tudni, hogy százalékos mértékben mennyivel számíthat így kevesebb nyugdíjra?

A szakértő válasza:

A nők kedvezményes öregségi nyugdíja ugyanolyan öregségi nyugdíj, mint amit a nyugdíjkorhatár betöltésekor állapítanak meg, a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét is ugyanazon jogszabályi rendelkezések alapján határozzák meg – írja Winkler Róbert.

PostPin It!

Nyugdíjkorhatár: egy összegben kaphat több havi nyugdíjat, aki június előtt visszalép

Közzétette szerző

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kellene venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A különbség az időpontok között a következő: ha 2023-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2023. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2024-es nyugdíjemelésben, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj 2024-ben esedékes összegében – írja a portálon Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő.

Ha a nyugdíj jogosultság már 2023-ban bekövetkezett, de a nyugellátás igénylését elhalasztjuk 2024-re, a nyugdíj összegének kiszámítása a 2024-es számítási szabályok alapján történik, és

PostPin It!

A magyar orvosok több mint 40 százaléka tíz éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt

Közzétette szerző

Egyre öregebb az orvostársadalom Magyarországon, azonban a helyzet egyáltalán nem egyedi: Európa nagyrésze előbb vagy utóbb komoly problémákba fog ütközni emiatt.

Miért fontos ez? Ahhoz, hogy valakiből szakorvos válhasson, az egyetemet is beleszámítva általában tíz év szükséges, így az utánpótlás biztosítása kulcsfontosságú kérdés kell hogy legyen azokban az országokban, ahol van állami egészségügyi ellátás. 

Számokban: Szinte egész Európa rosszul áll, a legégetőbb helyzetben kétségtelenül az olaszok vannak, ahol az orvosok 55,2 százaléka már 55 év feletti, hazánk a középmezőnyben, de az OECD-átlaghoz képest rosszabb helyen szerepel.

PostPin It!

Fontos kérdést tisztáztak a nyugdíjkorhatár előtti elbocsátásról, így kerülhető el a baj

Közzétette szerző

A portálnak megküldött kérdés részletesen így szólt: Egyik ismerősömet (a cég folyamatos leépítése, várható bezárása miatt) közös megegyezéssel el kívánja bocsátani a munkáltató. Januárban tölti be a 63. életévét, a kollektív szerződés miatt 18 hónap végkielégítés jár neki, viszont ez sem fedezi a hátralévő 2 évet a 65. életévet betöltött nyugdíjig. A munkaköre nem szűnik meg, nem lehet rábizonyítani, hogy nem értene a munkájához. Viszont a tavalyi évi bérelszámolást akarják figyelembe venni az átlagolásnál, mondván, hogy az idei év még nem zárult le. Az idei évben több külföldi kiküldetés, túlóra volt, mely jelentősen megdobná az átlagfizetését. Illetve a közös megegyezéses papírt is egy nappal visszadátumozottan akarták aláíratni vele (nem írta alá). Mit javasolnak ebben az esetben a munkavállalónak? Rendes felmondásos papírt még nem adtak neki.

Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válasza:

A kérdés szerinti esetben a leírt információk alapján jogszerű indokként a munkáltató működési körébe eső létszámcsökkentés jöhetne szóba. A védett kor miatt azonban a Munka törvénykönyve (Mt.) 66. §-a az alábbi garanciális szabályokat tartalmazza:

PostPin It!

Nyugdíjguru: változás jöhet a Nők 40-nél a kormányzati nyugdíjreform miatt

Közzétette szerző

A nyugdíjkorhatár nem változik 2024-ben, továbbra is marad 65 év, így idén az 1959. január 1. és december 31. között született személyek számára nyílik meg a nyugdíjba vonulás lehetősége. A nők kedvezményes nyugdíjának feltételei sem változnak, így egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt idén is akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év munkával szerzett szolgálati időt. Ez utóbbi feltétel 30 évre csökken, ha egy gyermeke súlyosan fogyatékosnak minősül. Az öt- vagy többgyermekes édesanyák pedig az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenthetik a szolgálati időre vonatkozó feltételt – mondta az InfoRádióban Farkas András.

A nyugdíjszakértő felhívta arra a figyelmet, hogy a Nők 40 programban hamarosan változás jöhet, mert a kedvezmény bevezetésének évében, 2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt, amely azóta 65 évre emelkedett, így

a 2025-re vállalt nyugdíjreform egyik lépése lehet, hogy a nők kedvezményes nyugdíjának a feltételeit hozzáigazítsák az időközben megnövekedett nyugdíjkorhatár feltételeihez.

PostPin It!

Nyugdíjkorhatár: jön a fordulópont, így kaphat ellátást 2024-ben

Közzétette szerző

Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíj igénylés mellett.

A kezdő időponttal kapcsolatban felmerülő lehetőségek kiválasztásánál az egyik meghatározó tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely különbséget mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás. Fontos a kérdés eldöntése azok számára is, akik folytatni akarják a munkát a nyugdíj mellett, és azok számára is, akik valóban visszavonulni, pihenni szeretnének, és a keresőtevékenység megszüntetését kívánják a legjobb módon rendezni – hívja fel a figyelmet a portálon Molnárné Balogh Márta tb-szakértő.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

PostPin It!

69 évre nőhet a nyugdíjkorhatár, ezt várják a magyarok egy friss felmérés szerint

Közzétette szerző

A Biztos Jövő felmérés célja, hogy nyomon kövesse a 30-59 éves korosztály anyagi biztonságérzetében bekövetkező változásokat, mind a jelenre, mind a távoli jövőre vonatkozóan. A friss kutatás egyik fő megállapítása, hogy a gazdasági kihívások ellenére a lakosság elsöprő többsége (86%) szerint kiemelten fontos az öngondoskodás. Ugyan a megélhetési költségek drasztikusan emelkedtek, hosszú ideje változatlanul 59 százalékra tehető a rendszeresen megtakarítók aránya – olvasható a portálon.

A megtakarítási célok azonban változnak: például a nyugdíj-előtakarékossági aktivitás számottevően visszaesett. A megkérdezettek 78%-a mondta azt, hogy a gazdasági helyzet miatt kevesebbet tesz félre nyugdíjas éveire.

Tízből hat ember az állami nyugdíjra támaszkodik

PostPin It!

Nyugdíjszabály – milliós bírság lehet a vége, ha a cégek nem teljesítik a kötelességüket

Közzétette szerző

Az Adó.hu szakértője összefoglalta, milyen kötelezettségük van a munkáltatóknak a nyugdíjmegállapítással összefüggésben, és milyen bírsággal járhat, ha ennek nem tesznek eleget. A jogszabályok alapján:

a foglalkoztatónak köteles megőrizni a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával (például munkaviszonyával) összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratait, méghozzá

a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését (az 1957-től születetteknél ez már 65 év) követő öt évig.

PostPin It!

Nyugdíjkorhatár: így növelhető meg az ellátás 2023-ban

Közzétette szerző

Régóta élhetünk ezzel a lehetőséggel, 2022. szeptember 1-jétől azonban módosult nyugdíjtörvény, amely a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását, azaz a nyugdíjrögzítés rendelkezéseit tartalmazza.

A nyugdíjba vonulás legkorábbi időpontja a nyugdíjkorhatár elérése, de ez a tény nem jelenti azt, hogy a nyugellátást ekkortól feltétlenül igénybe is kellene venni.

Több oka is lehet annak, ha valaki elhalasztja a nyugdíjazás időpontját. A leggyakoribb ilyen ok az, hogy a személy folytatni akarja még a munkát, sokszor változatlan feltételekkel, például továbbra is teljes munkaidőben. Ennek a szándéknak a későbbi nyugdíj összege szempontjából igen kedvező hatása lehet, mivel így a korhatár betöltésekor már meglévő szolgálati idő tovább növekszik, akár több évvel is. Szolgálati idő ugyanis az életkortól függetlenül mindaddig szerezhető, amíg az öregségi nyugdíj megállapítása nem történik meg. Mivel a szolgálati idő hossza a nyugdíj összegére jelentős kihatással van, ezért érdemes minél több szolgálati idő évet szerezni – értékel a portálon Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő.

PostPin It!

Elkerülhetetlen lehet a nyugdíjkorhatár emelése, de még nem most

Közzétette szerző

A tervek szerint 2025-ben lépne életbe egy, a nyugdíjrendszert jelentősen módosító jogszabály, a reform első lépéseként 2023 végéig készítenek egy nemzetközi tanulmányt is, amely mindezt megalapozza majd. Ezzel kapcsolatban felreppent, hogy a kormány esetleg nyugdíjkorhatár-emelést tervez, ám ezt a Pénzügyminisztérium cáfolta. A Szeretlek Magyarország Farkas András nyugdíjszakértőt kérdezte ezzel kapcsolatban.

A nyugdíjguru szerint a korhatáremelés még egyáltalán nem aktuális, 2040 körül lesz az első olyan pillanat, amikor tényleg nagyon megnehezedik a nyugdíjrendszer finanszírozása, amennyiben ugyanazok maradnak a feltételek, mint most. Ekkor megy el ugyanis nyugdíjba az úgynevezett GYES-korosztály, tehát azok a férfiak és nők, akik 1973 és 1977 között születtek, ez a Ratkó-unokák nemzedéke. Ők az utolsó nagy létszámú korosztály Magyarországon, és ha ők elmennek 65 éves korukban nyugdíjba, akkor azkomoly reccsenést fog okozni, tehát 2040-től biztosan emelni kell a korhatárt.

A nyugdíjszakértő szerint most két dologhoz kellene azonnal hozzányúlni, amelyek nagy mértékben javíthatnák a nyugdíjrendszert.

PostPin It!

Tovább emelné a kormány a nyugdíjkorhatárt

Közzétette szerző

Vizsgálni kell a nyugdíjkorhatár további emelését is a nyugdíjba vonulók számának emelkedése miatt. Az ATV szerint ez szerepel abban a reformjavaslatban, amit a kormány az Európai Unió felé beterjesztett. A nyugdíjreform várhatóan 2025-ben lépne életbe, de az ezt megalapozó nemzetközi tanulmányt már idén év végéig elkészítenék. A Nyugdíjas Parlament és az MSZP szerint is téves út a nyugdíjkorhatár emelése.

A kormány reformjavaslata előzetesen leszögezi, hogy az intézkedések tervezésénél vizsgálni kell a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét is, hiszen a 2030-as évek közepén a GDP-arányos kiadások – a nyugdíjba vonuló sok „Ratkó-unoka” és a javuló élettartam-kilátások miatt – várhatóan emelkednek.

A Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály szerint ez rossz irány.

PostPin It!

Ezekben az országokban lehet a legfiatalabban nyugdíjba menni

Közzétette szerző

Március végén sikerült Emmanuel Macron francia elnöknek elérnie, hogy a francia nyugdíjkorhatárt 62-ről 64-re évre emeljék (a törvényről és az ellene megfogalmazott kritikákról itt írtunk). A franciák ugyanakkor nehezen törődnek bele az új szabályokba, a döntés után még hosszú heteken keresztül zajlottak tiltakozások, amelyek jelképe a „casserole” lett (lásd keretes írásunkat).

Bár Franciaországban élénk vita volt arról, hogy az elnök reformja időszerű volt-e, illetve arról, hogy biztos ehhez a módszerhez kellett-e nyúlnia, annyi bizonyos, hogy jelenleg a társadalom negyede 60 év feletti, 2040-re pedig várhatóan már a népesség egyharmadát teszik majd ki az idősek.

Amikor elkezdtem dolgozni, 10 millió nyugdíjas volt. Ma 17 millió van. A 2030-as évekre 20 millió lesz

PostPin It!