Best WordPress Hosting
 

Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart

A szerző a Concorde részvényelemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már mostanra is túl sok feszültséget okoztak. Az Egyesült Államok korábban is többnyire pragmatikus gazdaságpolitikát és szigorú biztonságpolitikát folytatott, így hamar rájöttek, hogy az ESG-politikában is változásokra van szükség ahhoz, hogy a nyugati világ megőrizze energiabiztonságát és iparát. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy Európa egyelőre nem változtat, márpedig ha ez így marad, akkor búcsút inthet jó pár iparágnak a kontinensen.

Az ESG, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevételének ötlete a fenntarthatóság és etika jegyében már hosszú ideje a köztudatban van. Azonban csak a 2010-es évek végén került fókuszba a nemzetközi világban, ahol a legjobban érintett iparágak közé tartozott az energetika, olajipar, bányászat és fémfeldolgozás. Ezután számos vállalat döntött úgy önszántából vagy szabályozói kényszer hatására, hogy jelentős erőforrásokat allokál az ESG-re. Nagy remény fűződött ahhoz, hogy ezáltal fenntarthatóbbá és etikusabbá válik a működésük, növelhetik a társadalmi jólétet, valamint az iparág társadalmi elfogadottságát. A legtöbb energetikai, olajipari és feldolgozóipari vállalat célul tűzte ki, hogy 2050-re szén-dioxid-semleges lesz, és ennek érdekében hajlandó volt jelentős összegeket beruházni a megújuló energiaforrásokba.

Magyarország éves költségvetésével felérő osztalékot fizethetnek a nagy olajcégek

Az eddigi rekord 100 milliárd dollár, de a 2023-as év után várhatóan még ennél is többet fizetnek ki vezetőiknek és tulajdonosaiknak a nagy olajcégek.

Várhatóan még a tavalyi rekordot is megdöntő osztalékot fizet a világ öt legnagyobb olajcége: a BP, a Shell, a Chevron, az ExxonMobil, és a TotalEnergies – jósolja az Energiagazdasági és Pénzügyi Kutatóintézet (Institute for Energy Economics and Financial Analysis, IEEFA) – írja a Guardian.

A 2022-es naptári év után összesen 104 milliárd dollárt fizettek ki osztalékok és részvényvisszavásárlások formájában.

Klímaváltozás és dezinformáció: évtizedek óta nagy sikerrel vesznek hülyére minket

Az ukrajnai, és most az izraeli háború is újult erővel mutatta meg, hogy mire képes a dezinformáció, azonban a fosszilis iparág már lassan 50 éve tudatosan hátráltatja a klímaváltozás mérséklésére irányuló cselekvést, meglehetősen nagy sikerrel, sokszor változatlan recept szerint. A klímaváltozáshoz kapcsolódó dezinformációk főbb megállapításai és rövid összefoglaló:

“Képzeljük el, hogy az a fiatal, aki most, a 2020-as évek elején született, és élete során globális átlagban nagyságrendileg (2-7x) több és durvább szélsőséges időjárási eseményt fog átélni az élete során, mint a nagyszülei, megkérdezi, hogy mik voltak a hírek a 2020-as évtizedben, amikor volt még lehetőségünk mederben tartani a globális felmelegedést?

Válaszul azt fogja kapni, hogy egyes erdőtüzeket „energiafegyverek” okoztak, a meteorológiai szolgálatok „hisztérikusak”, amikor a növekvő hőhullámokról szólnak, és meteorológusokat halálosan megfenyegettek, mert a klímaváltozásról mertek beszélni a tévében.

Már az olajipari óriás szerint is rosszul állunk a klímaváltozás elleni harcban

A világ egyik legnagyobb olaj- és gázipari cége, az amerikai ExxonMobil szerint 2050-re még mindig az olaj és gáz fedezi majd a globális energiaszükséglet 54 százalékát – írja a Reuters.

Az előrejelzés alapján az emberiség képtelen lesz maximum 2 Celsius-fokban korlátozni felmelegedést.

A számítások azt mutatják, a világ 2050-re érheti el a 25 milliárd tonna energiához köthető szén-dioxid-kibocsátást. Ez több mint kétszerese annak az átlag 11 milliárd tonnának, amelyre az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a 2 Celsius-fokos forgatókönyvhöz szükség lenne. Az ExxonMobilnál úgy látják, az átállás folyamatban van, de a jelenség nem elég gyors a nettó zéró célok eléréséhez.

Két lecke a szomszédok méregdrága rezsicsökkentéséről

Hogyan terelte a romániai rezsicsökkentés az Orbán-kormányt Putyin felé? Hogyan lehetséges, hogy a horvát állam 41 euróért veszi, majd 11 euróért eladja azt a gázt, ami végül 105 eurójába kerül Zágráb városának? A rövidlátó szabályozás ott is gondot okoz, ahol van bőven gáz a föld mélyén.