A szerző a Concorde részvényelemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már mostanra is túl sok feszültséget okoztak. Az Egyesült Államok korábban is többnyire pragmatikus gazdaságpolitikát és szigorú biztonságpolitikát folytatott, így hamar rájöttek, hogy az ESG-politikában is változásokra van szükség ahhoz, hogy a nyugati világ megőrizze energiabiztonságát és iparát. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy Európa egyelőre nem változtat, márpedig ha ez így marad, akkor búcsút inthet jó pár iparágnak a kontinensen.
Az ESG, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevételének ötlete a fenntarthatóság és etika jegyében már hosszú ideje a köztudatban van. Azonban csak a 2010-es évek végén került fókuszba a nemzetközi világban, ahol a legjobban érintett iparágak közé tartozott az energetika, olajipar, bányászat és fémfeldolgozás. Ezután számos vállalat döntött úgy önszántából vagy szabályozói kényszer hatására, hogy jelentős erőforrásokat allokál az ESG-re. Nagy remény fűződött ahhoz, hogy ezáltal fenntarthatóbbá és etikusabbá válik a működésük, növelhetik a társadalmi jólétet, valamint az iparág társadalmi elfogadottságát. A legtöbb energetikai, olajipari és feldolgozóipari vállalat célul tűzte ki, hogy 2050-re szén-dioxid-semleges lesz, és ennek érdekében hajlandó volt jelentős összegeket beruházni a megújuló energiaforrásokba.