Best WordPress Hosting
 

Lejárt a várakozási időnk – Nem halogathatjuk tovább az épületeink felújítását

Két éven át tartó tárgyalások után az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta az új Épületenergetikai Irányelvet. Nem véletlen, hogy a Zöld megállapodást szolgáló Fit for 55 jogszabálycsomag utolsó elemére ilyen sokat kellett várni. Az irányelv ambiciózus célt tűzött ki: a 2050-re széndioxid-kibocsátás mentes épületállomány elérését. A csomag, két másik elemével – az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiafelhasználás terjedését előíró irányelvekkel – kiegészülve óriási energetikai fejlesztést vár el az épületszektorban. Most a tagállamokon a sor, hogy az irányelvet átültessék, amire ugyan két évük van, de a nagyratörő célok miatt a megvalósítást már holnap el kell kezdeni. Ezen múlik, hogy a felújítási stratégiában foglalt célok valósággá váljanak: vagyis, hogy a következő két és fél évtizedben az épületfelújítások száma és mélysége (alapossága) egyaránt többszörösére növekedjen – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet témában végzett kutatásából.

Az európai épületek háromnegyede nem energiahatékony, emiatt az épületszektor felelős az EU végső energiafogyasztásának 40 %-áért, az energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint harmadáért. Pazarló épületeink itthon is 42%-át adják a hazai végső energiafelhasználásnak, ami a Nemzeti Energia- és Klímatervben is hivatkozott becslések szerint már költségoptimális felújítással is közel felére lenne csökkenthető. A Felújítási hullám stratégia és az újonnan elfogadott irányelv alapján azonban még a költségoptimális szintnél is tovább kell mennünk, és az épületek fogyasztását két és fél évtizeden belül korszerűsítéssel minimálisra kell csökkenteni. Az állomány évi 2-3%-át kell mélyfelújítással megújítanunk a mai szinte nulla arányhoz képest.

A mélyfelújítás új irányelvi fogalma a nulla-kibocsátású épülethez kötődik: 2030 előtt a közel-nulla követelményszint elérése, 2030 után pedig a nulla-kibocsátású épület követelményének eléréséhez szükséges felújítást jelenti.

Megoldhatatlan lehet a gázkazánok betiltása, erre számíthat a lakosság

Az Európai Tanács és Parlament ideiglenesen megállapodott az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálatáról, így új szintre kapcsolhat az épületek energetikai korszerűsítése. A most megkötött uniós megállapodás várhatóan javulást fog hozni az uniós épületek energiahatékonyságában. A megállapodás várhatóan az energiahatékonyság javulását fogja ösztönözni, és összhangban lesz az EU azon céljával, hogy 2050-re klímasemlegességgé váljon – olvasható a portálon.

Mi lesz az itthon fellelhető gázkazánokkal, ha az eredetileg tervezett januári időpontban a grémium valóban megszavazza az előterjesztést? A KSH adatai szerint

a magyar háztartások csaknem kétharmada, hatvan százaléka gázzal fűt,

Betiltja a gázkazánokat az Európai Unió

Megállapodott az Európai Tanács és az Európai Parlament az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálatáról, írja a portfolio.hu. A lap által idézett bejelentés szerint az épületek felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint egyharmadáért az Európai Unióban, a mostani várakozás pedig az, hogy javul az épületek energiateljesítménye, csökken a károsanyag-kibocsátás és leküzdhető az energiaszegénység.

A bejelentés értelmében az EU ezzel egy lépéssel közelebb kerülhet ahhoz a célkitüzéséhez, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet.

A felülvizsgálat fő célja, hogy 2030-ra minden új épület zéró emissziós épület legyen, 2050-re pedig a meglévő épületállomány zéró kibocsátású épületekké alakuljon át. Ennek keretében a fosszilis tüzelőanyagokat fokozatosan vezetnék ki az épületek fűtéséből, és az Európai Tanács és az Európai Parlament megállapodott arról, hogy készítenek egy ütemtervet

Betiltanák a bojlereket és a hagyományos gázkazánokat Amerikában

Az amerikai kormány jelentős szigorítást tervez a lakossági gázkazánok és villanybojlerek felhasználásában a klímavédelem jegyében – az erről szóló tervezet szombaton jelent meg az amerikai sajtóban az MTI ismertetése szerint.

Az energiaügyi minisztérium (Department of Energy) javaslata szerint a legszélesebb körben elterjedt villanybojlerek esetében a hőszivattyút, míg a gázkazánoknál a kondenzációs technológiát tennék kötelezővé 2029-től.

A kormányzati számítás szerint a készülékállomány lecserélése évente 11,4 milliárd dollár (mintegy 3500 milliárd forint) megtakarítást jelentene az amerikai fogyasztóknak az alacsonyabb költségeken keresztül, miközben összességében, 30 év alatt, 501 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előzne meg.