Best WordPress Hosting
 

Lejárt a várakozási időnk – Nem halogathatjuk tovább az épületeink felújítását

Két éven át tartó tárgyalások után az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta az új Épületenergetikai Irányelvet. Nem véletlen, hogy a Zöld megállapodást szolgáló Fit for 55 jogszabálycsomag utolsó elemére ilyen sokat kellett várni. Az irányelv ambiciózus célt tűzött ki: a 2050-re széndioxid-kibocsátás mentes épületállomány elérését. A csomag, két másik elemével – az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiafelhasználás terjedését előíró irányelvekkel – kiegészülve óriási energetikai fejlesztést vár el az épületszektorban. Most a tagállamokon a sor, hogy az irányelvet átültessék, amire ugyan két évük van, de a nagyratörő célok miatt a megvalósítást már holnap el kell kezdeni. Ezen múlik, hogy a felújítási stratégiában foglalt célok valósággá váljanak: vagyis, hogy a következő két és fél évtizedben az épületfelújítások száma és mélysége (alapossága) egyaránt többszörösére növekedjen – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet témában végzett kutatásából.

Az európai épületek háromnegyede nem energiahatékony, emiatt az épületszektor felelős az EU végső energiafogyasztásának 40 %-áért, az energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint harmadáért. Pazarló épületeink itthon is 42%-át adják a hazai végső energiafelhasználásnak, ami a Nemzeti Energia- és Klímatervben is hivatkozott becslések szerint már költségoptimális felújítással is közel felére lenne csökkenthető. A Felújítási hullám stratégia és az újonnan elfogadott irányelv alapján azonban még a költségoptimális szintnél is tovább kell mennünk, és az épületek fogyasztását két és fél évtizeden belül korszerűsítéssel minimálisra kell csökkenteni. Az állomány évi 2-3%-át kell mélyfelújítással megújítanunk a mai szinte nulla arányhoz képest.

A mélyfelújítás új irányelvi fogalma a nulla-kibocsátású épülethez kötődik: 2030 előtt a közel-nulla követelményszint elérése, 2030 után pedig a nulla-kibocsátású épület követelményének eléréséhez szükséges felújítást jelenti.

Ne úgy csökkenjen a gázfogyasztás, hogy fáznak az emberek

A 2022-es évet az emelkedő energia-és nyersanyagárak, valamint az energiaellátást érintő bizonytalanság jellemezték. Az európai gázárak azonban tavaly tavasz óta mérséklődtek, az energiaválság enyhül, az árak jövőbeli változását azonban továbbra is bizonytalanság övezi. Az energetikai felújítás hoz valódi és tartós rezsicsökkentést.

A 2022. júliusi rezsiemelés óta az átlagfogyasztás (1729 m3/év) feletti gázfelhasználásért hétszeres árat kell fizetni. Ez a radikális áremelés elsősorban az 1990 előtt épült családi házak havi rezsiköltségét többszörözte meg, főként a nagyobb alapterületűekét: a hazánkban tipikusnak mondható Kádár-kocka házak energiaköltsége 5-6-szorosára nőtt. Ennek oka, hogy ezen házak építésekor nem volt szempont az alacsony energiafelhasználás, így nemcsak kevéssé korszerű építőanyagok felhasználásával, hanem hőszigetelés nélkül, korszerűtlen nyílászárókkal és rossz hatékonyságú fűtési rendszerrel ellátva épültek.

Egy átlagos Kádár kocka ház energiafogyasztása 450-500 kWh/m2/év, ami 4-5-szöröse egy korszerű épület energiafelhasználásának, de a panellakások átlagos fogyasztásához képest is kétszeres.

Energiahatékonyság – az energiaátmenet jolly jokere

Ha nem foglalkozunk azzal, hogy a szén-dioxid kibocsátásunk nagyjából 40 %-át adó lakóépületeinket felújítsuk, kevés rá az esély, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet. Épületeink nagy része még akkor is állni fog, ezért minél inkább kellene gyorsítani a hazai épületállomány energetikai felújítását. Ez szolgálná leginkább a kibocsátáscsökkentési célokat, de egyúttal az energiabiztonság célját, a fosszilis energiahordozó importtól való függőségünk csökkentését, és hosszú távon az otthonokban felhasznált energia megfizethetőségét.

A felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) legfontosabb célkitűzése éppen ezen célok együttes érvényesítése: az energiaszuveneritás és az energiabiztonság megerősítése, az energiatermelés dekarbonizálása és a megfizethetőség biztosítása. Magyarország számára ezek mellett számos társadalmi és gazdasági előnnyel is járna, ha növelné az energiahatékonysági ambíciókat, az energetikai beruházásokról való döntések előtt az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket is számba venné, és egyúttal megerősítené és kibővítené az ezt szolgáló intézkedéseket. A NEKT mégis csak vázlatosan tárgyalja az energiahatékonyság és az épületek energetikai felújításának témakörét.

Korábbi elemzések bizonyították, hogy az elmúlt másfél évtizedben az energiahatékonyság javulás elsősorban a szolgáltatási szektor, másodsorban az ipar energiahatékonyság javulásának volt köszönhető, míg a lakossági fajlagos energiafelhasználási mutatók, – különösen a fűtési energia tekintetében – nem mutattak javulást.

Új szakmai jelentés Magyarország és 24 további EU tagállam energia-klímatervéről: jelentős újratervezés szükséges!

A Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) nemzetközi éghajlatvédelmi civilszervezet ma bemutatta 25 EU-s tagállam felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterve (NEKT, angolul NECP) tervezeteit értékelő szakmai jelentését. A magyar tervet értékelő  MTVSZ ebben felhívja a figyelmet, hogy a fosszilis-függőségünket leghatékonyabban csökkentő célokat, intézkedéseket erősíteni kell benne.

Az Európai Bizottság “Energiaunió helyzete” című jelentése előttre időzítve jelentette meg ma a CAN Europe a NEKT-jelentését. A jelentést készítő 30 szakmai civilszervezet – köztük a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) – szerint a tervek nem illeszkednek az EU saját energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseihez.

„Jelentősen javítani kell a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterven. A magyar lakások energetikai felújítására hosszútávú, alapos, célorientált és jól támogatott program szükséges. Növelni kell a megújuló energiák arányát, különösen a szélerőművek és energiaközösségek terén, megfelelő szabályozás és támogatás kialakításával. Az új fosszilis gázerőművek építése terve pedig teljességgel ellentmond a fosszilis energiafüggőség-csökkentésnek, az energiaátmenetnek és a dekarbonizációnak. Mihamarabb kellene látni és érvényesíteni a NEKT Stratégiai Környezeti Vizsgálatát.” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia programvezetője.

Mi is az a komplex energetikai felújítás?

Nemcsak környezetvédelmi, de anyagi szempontból is a legjobban megtérülő pénzügyi befektetés az energetikai felújítás. De hol, hogyan és milyen anyagokkal, technológiákkal érhetjük el, hogy akár a felére csökkentsük a fűtés, hűtés költségünket? Ebben segít 6 részes podcast sorozatunk.

Építkezőknek és lakásfelújítóknak indítottunk sorozatunkat, melyben gyakorlati tanácsokkal szolgálunk az ásványgyapot szigetelések témájában. E nyitó epizódban a komplex energetikai felújítást vagy mélyfelújítást járja körbe Sarkadi Péter és szakértő vendége Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője.

Greenfo.hu – zöld iránytű a neten · Ásványgyapot szigetelések gyakorlati haszna 6/1 Mi is az a komplex energetikai felújítás?