Best WordPress Hosting
 

Lejárt a várakozási időnk – Nem halogathatjuk tovább az épületeink felújítását

Két éven át tartó tárgyalások után az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta az új Épületenergetikai Irányelvet. Nem véletlen, hogy a Zöld megállapodást szolgáló Fit for 55 jogszabálycsomag utolsó elemére ilyen sokat kellett várni. Az irányelv ambiciózus célt tűzött ki: a 2050-re széndioxid-kibocsátás mentes épületállomány elérését. A csomag, két másik elemével – az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiafelhasználás terjedését előíró irányelvekkel – kiegészülve óriási energetikai fejlesztést vár el az épületszektorban. Most a tagállamokon a sor, hogy az irányelvet átültessék, amire ugyan két évük van, de a nagyratörő célok miatt a megvalósítást már holnap el kell kezdeni. Ezen múlik, hogy a felújítási stratégiában foglalt célok valósággá váljanak: vagyis, hogy a következő két és fél évtizedben az épületfelújítások száma és mélysége (alapossága) egyaránt többszörösére növekedjen – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet témában végzett kutatásából.

Az európai épületek háromnegyede nem energiahatékony, emiatt az épületszektor felelős az EU végső energiafogyasztásának 40 %-áért, az energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint harmadáért. Pazarló épületeink itthon is 42%-át adják a hazai végső energiafelhasználásnak, ami a Nemzeti Energia- és Klímatervben is hivatkozott becslések szerint már költségoptimális felújítással is közel felére lenne csökkenthető. A Felújítási hullám stratégia és az újonnan elfogadott irányelv alapján azonban még a költségoptimális szintnél is tovább kell mennünk, és az épületek fogyasztását két és fél évtizeden belül korszerűsítéssel minimálisra kell csökkenteni. Az állomány évi 2-3%-át kell mélyfelújítással megújítanunk a mai szinte nulla arányhoz képest.

A mélyfelújítás új irányelvi fogalma a nulla-kibocsátású épülethez kötődik: 2030 előtt a közel-nulla követelményszint elérése, 2030 után pedig a nulla-kibocsátású épület követelményének eléréséhez szükséges felújítást jelenti.

Ne úgy csökkenjen a gázfogyasztás, hogy fáznak az emberek

A 2022-es évet az emelkedő energia-és nyersanyagárak, valamint az energiaellátást érintő bizonytalanság jellemezték. Az európai gázárak azonban tavaly tavasz óta mérséklődtek, az energiaválság enyhül, az árak jövőbeli változását azonban továbbra is bizonytalanság övezi. Az energetikai felújítás hoz valódi és tartós rezsicsökkentést.

A 2022. júliusi rezsiemelés óta az átlagfogyasztás (1729 m3/év) feletti gázfelhasználásért hétszeres árat kell fizetni. Ez a radikális áremelés elsősorban az 1990 előtt épült családi házak havi rezsiköltségét többszörözte meg, főként a nagyobb alapterületűekét: a hazánkban tipikusnak mondható Kádár-kocka házak energiaköltsége 5-6-szorosára nőtt. Ennek oka, hogy ezen házak építésekor nem volt szempont az alacsony energiafelhasználás, így nemcsak kevéssé korszerű építőanyagok felhasználásával, hanem hőszigetelés nélkül, korszerűtlen nyílászárókkal és rossz hatékonyságú fűtési rendszerrel ellátva épültek.

Egy átlagos Kádár kocka ház energiafogyasztása 450-500 kWh/m2/év, ami 4-5-szöröse egy korszerű épület energiafelhasználásának, de a panellakások átlagos fogyasztásához képest is kétszeres.

Hallgatni arany? 2023 legérdekesebb greenfo podcastjai

2023-ban 26 új podcast epizóddal jelentkeztük. Ezek több hangmegosztó greenfo fiókjában meghallgathatók. Minden podcasthoz tartozik egy cikk háttérinformációkkal, és innen érhetőek el hangmegosztó fiókjaink. Augusztusban elindítottuk youtube csatornánkat is.

2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcast felületünk, eddig közel 200 epizódot készítettünk. 2023-ban sok beszélgetés témája volt az épületkorszerűsítés, az energiatakarékosság, szigetelés, és minden valódi rezsicsökkentés.

Az összes epizódhoz tartozik egy cikk, melyben a beszélgetésekhez kapcsolódó háttérinformációk mellett elérhetőek hangmegosztó felületeink is (pl. a google, anchor, apple, spotify, soundcloud fiókjaink.)

Az energiahatékonyság a magyar energiapolitika nagy lehetősége

A hazai végső energiafogyasztás legnagyobb szeletét (32%) a lakossághoz köthető energiafogyasztás teszi ki, és ennek közel 3/4-ét fűtésre fordítjuk. A hazai épületállománynak gyors ütemben kell megújulnia ahhoz, hogy az ország energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési céljait teljesíteni tudja. A korszerűsített és energiahatékony lakásállomány a biztosítéka energiafogyasztásunk tartós csökkentésének, a nagymértékű orosz gázfüggőség csökkentésnek, és nem utolsó sorban ez a kényelmes és egészséges otthonok biztosítéka is. A legzöldebb energia az el nem fogyasztott energia.

Klímavédelmi szempontból a tétet tovább növeli a Fit for 55 jogszabálycsomag hiányzó darabja, a felülvizsgálat alatt álló Épületenergetikai Irányelv, amelynek elfogadása az év végére várható. Az új EPBD az Energiahatékonysági Irányelvvel és a megújuló energiafelhasználást elősegítő RED-del együtt új mérföldkő lesz az épületállomány megújításához. Már csak emiatt is fontos lenne egy hazai felújítási hullám beindítása.

Az energiahatékony épületfelújításról mégis kevesebb szó esik a hazai energiapolitikában, mint a megújuló energiahordozókról. Az épületállomány korszerűsítéséhez nem elegendők a szigorú energetikai előírások az új lakásokra, évente 130 ezer meglévő lakás komplex energetikai felújítására lenne szükség. Az alacsony felújítási ráta és az új építkezések visszaesése 2022-2023-ban az építőipari termelés visszaeséséhez is vezetett [A KSH adatai szerint az év első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 4,7 %-kal, a megkötött új szerződések volumene 32%-kal csökkent]. A potenciális felújítók és az ágazati szereplők várják az uniós források megérkezését és egy új támogatási rendszer bejelentését, de a kivárás és a halogatás tovább súlyosbítja az építőipar helyzetét.

Energiahatékonyság – az energiaátmenet jolly jokere

Ha nem foglalkozunk azzal, hogy a szén-dioxid kibocsátásunk nagyjából 40 %-át adó lakóépületeinket felújítsuk, kevés rá az esély, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet. Épületeink nagy része még akkor is állni fog, ezért minél inkább kellene gyorsítani a hazai épületállomány energetikai felújítását. Ez szolgálná leginkább a kibocsátáscsökkentési célokat, de egyúttal az energiabiztonság célját, a fosszilis energiahordozó importtól való függőségünk csökkentését, és hosszú távon az otthonokban felhasznált energia megfizethetőségét.

A felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) legfontosabb célkitűzése éppen ezen célok együttes érvényesítése: az energiaszuveneritás és az energiabiztonság megerősítése, az energiatermelés dekarbonizálása és a megfizethetőség biztosítása. Magyarország számára ezek mellett számos társadalmi és gazdasági előnnyel is járna, ha növelné az energiahatékonysági ambíciókat, az energetikai beruházásokról való döntések előtt az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket is számba venné, és egyúttal megerősítené és kibővítené az ezt szolgáló intézkedéseket. A NEKT mégis csak vázlatosan tárgyalja az energiahatékonyság és az épületek energetikai felújításának témakörét.

Korábbi elemzések bizonyították, hogy az elmúlt másfél évtizedben az energiahatékonyság javulás elsősorban a szolgáltatási szektor, másodsorban az ipar energiahatékonyság javulásának volt köszönhető, míg a lakossági fajlagos energiafelhasználási mutatók, – különösen a fűtési energia tekintetében – nem mutattak javulást.

Az építőipar örülhet az új lakásfelújítási programnak, de még nem tudni, hogy az energetikai korszerűsítés is feltétel lesz-e

Jövőre új állami lakásfelújítási program jön, és habár becslések szerint évi 100-130 ezer lakóépület energetikai felújítására lenne szükség, egyelőre nem tudni, hogy ilyen elvárások járnak-e majd az állami támogatások mellé. A G7 összeszedte az eddig tudható információkat.

Mi történt? Már a jövő év januárjától beindulhat egy új állami lakásfelújítási program – árulta el az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ). A szövetség azt javasolta, vissza nem térítendő támogatások helyett a kamattámogatott hitelkonstrukció legyen a programban.

Jelenleg tárcaközi, szakmai egyeztetések zajlanak a részletekkel kapcsolatban, közölte a lappal a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Így egyelőre nem tudni, hogy mekkora lesz a program keretösszege és hogy háztartásonként mekkora támogatásról lehet szó.

Szakmai szervezetek: a lakossági energiaátmenetet jobban támogassa a magyar REPowerEU!

A energiaátmeneti szempontú vélemények, javaslatok széleskörű megvitatására az MTVSZ szakmai szervezetekkel konferenciát szervezett szeptember 18-án a magyar REPowerEU-ról, a Helyreállítási Terv önálló energetikai fejezetéről. A webinaron a két illetékes helyettes államtitkár is előadott.

Az Energiaklub, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Energiahatékonysági Intézet és a Magyar Természetvédők Szövetsége előadói üzenetei az energiaátmenetet gyorsító és mélyítő irányba mutattak. A minisztériumi illetékesek elmondták, hogy a konferencián elhangzott és a beérkezett szakmai véleményeket, javaslatokat igyekeznek becsatornázni a REPowerEU folyamatba. A folyamat keretében az Európai Bizottságnak kettő, a Tanácsnak utána egy hónapja lesz megegyezni és elfogadni a magyar fejezetet.

Az Európai Bizottságnak augusztus 31-én benyújtott és a kormany.hu-n szeptember 11-én nyilvánosságra hozott REPowerEU fejezetben célként szerepel, hogy „Magyarország energia import kitettségét az uniós átlagra csökkentjük”. Ez egybemossa a Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) szereplő gázimport- és áramimport-csökkentési tervet: a mai 85%-os gázimportot 2030-ig 80%-ra csökkentené a Kormány (míg a jelenleg érvényes NEKT-ben még 70% volt a cél), a 2022-ben 28%-os áramimportot pedig 20%-ra 2030-ig.

A RenoPont ingyen elkísér energiahatékony otthonodig

A Magyar Energiahatékonysági Intézet hozta létre az ingyenes egyablakos lakossági energetikai felújítási tanácsadó irodákat, emellett hiánypótló kutatásokat készít, új szakmai kapcsolatokat épít ki elismert nemzetközi és hazai szervezetekkel. Szeptember 1-jétől Horváth Áron közgazdász a MEHI új ügyvezető igazgatója. Helyzetelemzés és tervek mai podcastunkban.

Jelentős eltérés van a felújítandó és a korszerű, energiatakarékosra felújított lakóingatlanok ára között a lakáspiacon. Budapesten pl. a felújítottak átlagára 66 millió, míg a felújítandókat átlagosan 52 millióért hirdették. A vármegyeszékhelyeken is hasonló, átlag 13 milliós árkülönbség van a pénztárcabarát és a költséges rezsijű lakások között. Sok szempontból húsbavágó kérdésekkel pl. a lakásállomány minőségével, épületenergetikával, energiatakarékossággal, lakásfelújítással, az ezzel kapcsolatos ismeretekkel, szemléletformálással és ingyenes tanácsadással foglalkozik mai beszélgetésünk, melyben Sarkadi Péter szerkesztő vendége Horváth Áron közgazdász, aki szeptember 1-jétől ügyvezető igazgatója a Magyar Energiahatékonysági Intézetnek. Merre tovább MEHI?

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) 2019-ben jött létre, azóta részben pályázatokból is finanszírozzák működésünket. A sikeres pályázatokból az utóbbi években megnyílhattak az ország első egyablakos energetikai felújítási tanácsadó irodái, hiánypótló kutatások valósulhattak meg, új szakmai kapcsolatok épültek ki elismert nemzetközi és hazai szervezetekkel.  Emellett a MEHI-t olyan, hazánkban működő vállalkozások  támogatják, akiknek fontos az energiahatékonyság ügye, és értékes iparági információkkal segítik a MEHI-t küldetésének elérésében.