Best WordPress Hosting
 

Lejárt a várakozási időnk – Nem halogathatjuk tovább az épületeink felújítását

Két éven át tartó tárgyalások után az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta az új Épületenergetikai Irányelvet. Nem véletlen, hogy a Zöld megállapodást szolgáló Fit for 55 jogszabálycsomag utolsó elemére ilyen sokat kellett várni. Az irányelv ambiciózus célt tűzött ki: a 2050-re széndioxid-kibocsátás mentes épületállomány elérését. A csomag, két másik elemével – az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiafelhasználás terjedését előíró irányelvekkel – kiegészülve óriási energetikai fejlesztést vár el az épületszektorban. Most a tagállamokon a sor, hogy az irányelvet átültessék, amire ugyan két évük van, de a nagyratörő célok miatt a megvalósítást már holnap el kell kezdeni. Ezen múlik, hogy a felújítási stratégiában foglalt célok valósággá váljanak: vagyis, hogy a következő két és fél évtizedben az épületfelújítások száma és mélysége (alapossága) egyaránt többszörösére növekedjen – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet témában végzett kutatásából.

Az európai épületek háromnegyede nem energiahatékony, emiatt az épületszektor felelős az EU végső energiafogyasztásának 40 %-áért, az energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint harmadáért. Pazarló épületeink itthon is 42%-át adják a hazai végső energiafelhasználásnak, ami a Nemzeti Energia- és Klímatervben is hivatkozott becslések szerint már költségoptimális felújítással is közel felére lenne csökkenthető. A Felújítási hullám stratégia és az újonnan elfogadott irányelv alapján azonban még a költségoptimális szintnél is tovább kell mennünk, és az épületek fogyasztását két és fél évtizeden belül korszerűsítéssel minimálisra kell csökkenteni. Az állomány évi 2-3%-át kell mélyfelújítással megújítanunk a mai szinte nulla arányhoz képest.

A mélyfelújítás új irányelvi fogalma a nulla-kibocsátású épülethez kötődik: 2030 előtt a közel-nulla követelményszint elérése, 2030 után pedig a nulla-kibocsátású épület követelményének eléréséhez szükséges felújítást jelenti.

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Jelentős átrendeződést hozhat a lakáshitelek piacán a várhatóan júniusban elinduló otthonfelújítási program: csak a támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd. Mindez jelentősen megemelheti a felújításra, korszerűsítésre fordított lakáshitelek súlyát a piacon, ami nem is baj, mert utóbbiak részesedése jelenleg mindössze 3-4 százalék körül mozog.

Ugyan az újraindítandó otthonfelújítási program pontos részletei még nem ismertek, az látszik, hogy az jelentős szerkezeti átrendeződést hozhat az új lakáshitel-kihelyezéseknél – amellett persze, hogy élénkíti is a keresletet.

A fenntartható épületfelújítási projektek finanszírozási lehetőségei

Európai uniós finanszírozás és a magántőke bevonása egyaránt szükséges a fenntartható épületfelújítások támogatása érdekében. Az Energiaklub webináriumán az önkormányzatok számára elérhető uniós pénzügyi eszközök mellett olyan innovatív finanszírozási eszközök is szóba kerülnek, mint például zöld kötvények, zöld jelzáloghitelek és a feltöltődő alapok.

Az Európai Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy uniós finanszírozásból nemzeti, regionális és helyi támogatási programokat hajtsanak végre a fenntartható épületfelújítások előmozdítása érdekében. Az épületek energiahatékonyságának javításához szükséges beruházások azonban már most elérik azt a szintet, amelyet kizárólag közpénzből nem lehet fedezni. Az EU évente 85-90 milliárd eurót fektet be az épületek energiahatékonyságába állami programokon keresztül, miközben a meglévő épületek felújításához évente 275 milliárd eurónyi további beruházásra lesz szükség a 2030-as éghajlati célok eléréséhez (COM). Ezért kulcsfontosságú a magántőke mozgósítása a klímabarát építéshez és felújításhoz. A befektetők, az ipar és a lakástulajdonosok közötti fontos összekötő kapocsként a helyi önkormányzatoknak meg kell ismerniük a pénzügyi eszközöket, és meg kell határozniuk, melyek a legalkalmasabbak a fenntartható felújítások sikeres helyi szintű végrehajtásához.

Ehhez nyújt segítséget SURF projektünk “Körforgásos építkezés” című online előadás-sorozatának 2. modulja. A 2. modulban Mathieu Daloze, az Európai Bizottság (Energiaügyi Főigazgatóság) munkatársa áttekintést nyújt a fenntartható épületfelújításra összpontosító és a helyi hatóságok számára elérhető uniós pénzügyi eszközökről. Emellett a madridi székhelyű Creara tanácsadó cég olyan innovatív finanszírozási eszközökkel ismertet meg bennünket, mint a zöld kötvények, a számlán keresztül történő finanszírozás (on-bill schemes), a feltöltődő alapok vagy a zöld jelzáloghitelek. Ezt két gyakorlati példa követi majd. Samuel Bretillot bemutatja Île-de-France régió zöld és fenntarthatósági kötvényekre vonatkozó keretrendszerét, míg Ly Loss a KredEx feltöltődő alapjával kapcsolatos tapasztalatokat osztja meg.

Fektessen ingatlan értéknövekedésbe!

Szeretné elfelezni rezsiköltségét? Szeretné akár harmadával megnövelni otthona értékét? Fektessen értéknövekedésbe. A hőszigetelés gyorsabban megtérül, mint gondolná. Az energetikai korszerűsítés azonnal megnöveli otthona értékét, ami az ingatlanárak növekedésén és az energiafogyasztás csökkenésén keresztül folyamatos értéknövelést és tartós megtérülést biztosít.

A Budapesttel határos Csömör Nagyközség szívében található a Lámpás 92’ Alapítvány Levendula lakóotthona (nyitóképünkön) – melyben 12 értelmi fogyatékossággal élő ellátott lakik.  A közel 40 éves  korszerűtlen és energiafaló „G” energetikai kategóriás épületet  a  Masterplast a „szívből meleget” támogatási programja keretében – „D” kategóriájúvá újította fel/szigetelte le.

Hogy hogyan, és mennyire éri meg a lakásfelújítás?  Ezt e konkrét ingatlankorszerűsítési programon keresztül mutatják be podcastunkban Sarkadi Péter vendégei:

Energiahatékonyság – az energiaátmenet jolly jokere

Ha nem foglalkozunk azzal, hogy a szén-dioxid kibocsátásunk nagyjából 40 %-át adó lakóépületeinket felújítsuk, kevés rá az esély, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet. Épületeink nagy része még akkor is állni fog, ezért minél inkább kellene gyorsítani a hazai épületállomány energetikai felújítását. Ez szolgálná leginkább a kibocsátáscsökkentési célokat, de egyúttal az energiabiztonság célját, a fosszilis energiahordozó importtól való függőségünk csökkentését, és hosszú távon az otthonokban felhasznált energia megfizethetőségét.

A felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) legfontosabb célkitűzése éppen ezen célok együttes érvényesítése: az energiaszuveneritás és az energiabiztonság megerősítése, az energiatermelés dekarbonizálása és a megfizethetőség biztosítása. Magyarország számára ezek mellett számos társadalmi és gazdasági előnnyel is járna, ha növelné az energiahatékonysági ambíciókat, az energetikai beruházásokról való döntések előtt az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket is számba venné, és egyúttal megerősítené és kibővítené az ezt szolgáló intézkedéseket. A NEKT mégis csak vázlatosan tárgyalja az energiahatékonyság és az épületek energetikai felújításának témakörét.

Korábbi elemzések bizonyították, hogy az elmúlt másfél évtizedben az energiahatékonyság javulás elsősorban a szolgáltatási szektor, másodsorban az ipar energiahatékonyság javulásának volt köszönhető, míg a lakossági fajlagos energiafelhasználási mutatók, – különösen a fűtési energia tekintetében – nem mutattak javulást.

A RenoPont ingyen elkísér energiahatékony otthonodig

A Magyar Energiahatékonysági Intézet hozta létre az ingyenes egyablakos lakossági energetikai felújítási tanácsadó irodákat, emellett hiánypótló kutatásokat készít, új szakmai kapcsolatokat épít ki elismert nemzetközi és hazai szervezetekkel. Szeptember 1-jétől Horváth Áron közgazdász a MEHI új ügyvezető igazgatója. Helyzetelemzés és tervek mai podcastunkban.

Jelentős eltérés van a felújítandó és a korszerű, energiatakarékosra felújított lakóingatlanok ára között a lakáspiacon. Budapesten pl. a felújítottak átlagára 66 millió, míg a felújítandókat átlagosan 52 millióért hirdették. A vármegyeszékhelyeken is hasonló, átlag 13 milliós árkülönbség van a pénztárcabarát és a költséges rezsijű lakások között. Sok szempontból húsbavágó kérdésekkel pl. a lakásállomány minőségével, épületenergetikával, energiatakarékossággal, lakásfelújítással, az ezzel kapcsolatos ismeretekkel, szemléletformálással és ingyenes tanácsadással foglalkozik mai beszélgetésünk, melyben Sarkadi Péter szerkesztő vendége Horváth Áron közgazdász, aki szeptember 1-jétől ügyvezető igazgatója a Magyar Energiahatékonysági Intézetnek. Merre tovább MEHI?

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) 2019-ben jött létre, azóta részben pályázatokból is finanszírozzák működésünket. A sikeres pályázatokból az utóbbi években megnyílhattak az ország első egyablakos energetikai felújítási tanácsadó irodái, hiánypótló kutatások valósulhattak meg, új szakmai kapcsolatok épültek ki elismert nemzetközi és hazai szervezetekkel.  Emellett a MEHI-t olyan, hazánkban működő vállalkozások  támogatják, akiknek fontos az energiahatékonyság ügye, és értékes iparági információkkal segítik a MEHI-t küldetésének elérésében.

Az államnak is megérné felpörgetni az itthoni ingatlanfelújításokat

Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, évente 130 ezer lakóingatlant kéne mélyfelújítással felújítani, és most évente pár 10 ezret újítunk fel. Egy elég nagy ugrásra lenne szükség – mondta Illésné Szécsi Ilona a G7 Podcast e heti adásában.

A G7-en többrészes cikksorozatban jártuk körbe a magyarországi társasházak energetikai felújításainak témáját. Ebből kiderült, hogy a magyar épületállomány felújítottsága regionális szinten is alacsony, és miközben az energiaválság miatt egyre több országban élvez politikai prioritást is a felújítások felpörgetése, itthon a kedvezőtlen szabályozási környezet és a pénzügyi támogatások hiánya miatt sincsenek jó kilátásai ennek a területnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHőcsapdában a magyar panelek lakóiA környező országokban már prioritás az épületek energiahatékonyságának növelése, Magyarországon évekkel ezelőtt leálltak azok az állami programok, amelyek segíthetnék az energiahatékonyságot javító mélyfelújításokat.

Évi 600 milliárddal harcoltunk a hőcsapda ellen, de a felét kidobtuk az ablakon

Miközben az energiaválságban egyre több helyen politikai prioritást kaptak az épületenergetikai programok, Magyarországon a társasházak esetében lényegében leálltak a nagyfelújítások. Mint bemutattuk, ennek fő oka, hogy miközben a felújítási költségek a háromszorosára nőttek, nincs olyan hatékony és kiszámítható finanszírozást biztosító állami program, ami tömegével elérhető lenne a lakástulajdonosok számára, és előírná az energiahatékonyság növelését. Ezért a panelházak is inkább kivárnak, abban bízva, hogy előbb-utóbb nemcsak papíron léteznek majd a Nemzeti energiastratégia vagy éppen a Nemzeti felújítási stratégia távlati céljai, és lesz ténylegesen lehívható állami támogatás is.

Az még elő szokott időnként jönni, hogy az energiapazarlás a Kádár-kockák esetében mennyire kritikus, és valóban a családi házaknál lehetne elérni tömeges felújításokkal a legnagyobb megtakarítást. De a paneleknél is óriási a megtakarítási potenciál, és ez tömegeket érintene: közel 800 ezer lakótelepi lakás van Magyarországon, közülük 300 ezer a fővárosban.

A panelházaknál a probléma csak látszólag kevésbé akut. Leginkább az lehet megtévesztő, hogy a lakótelepi épületek nagyjából 70 százaléka mostanra kapott valamilyen külső szigetelést – figyelemre méltó azonban, hogy csak az ötödük teljes szigetelést, a többi pusztán részlegest; és a szigeteléshez nem feltétlenül kapcsolódtak további szükséges felújítási lépések. A lakók is pontosan érzékelik, hogy a kép mennyire vegyes, erről részletesen írtunk a ferencvárosi József Attila-lakótelep kapcsán.