Az izraeli rendőrség átkutatta csütörtökön az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió názáreti irodáját, ahol berendezéseket is lefoglaltak.
Slomó Karhi távközlési miniszter az X-en bejelentette, hogy ő rendelte el a rajtaütést.
Nem engedjük, hogy a Hamász szócsöve Izraelből sugározzon
A szlovén kormány csütörtökön kezdeményezte Palesztina államként való elismerését – közölte Tanja Fajon külügyminiszter az X-en.
Kiemelte: ez az első és visszafordíthatatlan lépés. Az elismerési indítványt egy hónapon belül vagy legkésőbb június 13-ig benyújtják a parlamentnek – tette hozzá.
Szlovénia ezzel egyértelmű üzenetet küld a közel-keleti béke és a kétállami megoldás sürgős szükségességéről
A Hezbollah síita milícia három fegyverese és egy civil vesztette életét csütörtökön Libanon déli részén egy izraeli légicsapásban – közölték a sajtóval libanoni biztonsági és polgári védelmi források. A tájékoztatás szerint két rakéta csapódott egy autóba a Türosz körzetében lévő Baflíjje településnél.
Az Irán által támogatott Hezbollah a gázai háború októberi kirobbanása óta szinte napi rendszerességgel támad izraeli célpontokat, válaszul pedig Izrael támadja a milícia hadállásait. Libanoni biztonsági források szerint az összecsapásoknak már 457 halottja van libanoni oldalon, köztük 288 milicista és 84 civil. A harcok nyomán a határ mentén fekvő izraeli és libanoni települések infrastruktúrájában is súlyos károk keletkeztek, többeket pedig evakuáltak.
(MTI)
Joe Biden amerikai elnök szerdán először figyelmeztette nyilvánosan Izraelt, hogy az Egyesült Államok leállítja fegyverszállításait, ha az izraeli erők nagyobb léptékű támadást hajtanak végre Rafah városa ellen. „Világossá tettem, hogy ha bevonulnak Rafahba, az Egyesült Államok a továbbiakban nem szállít olyan fegyvereket, amelyeket a történelem során Rafah és az ezzel a problémával küzdő városok ellen alkalmaztak” – mondta az Biden a CNN amerikai hírcsatornának adott interjújában, amit az MTI szemlézett.
Az amerikai védelmi miniszter szerdán megerősítette, hogy az Egyesült Államok a Rafah elleni lehetséges támadás miatt felfüggesztette bizonyos bombák szállítását Izraelnek.
„Civilek haltak meg Gázában ezek miatt a bombák miatt” – mondta az interjúban az amerikai elnök. Joe Biden ennek ellenére világossá tette, hogy védelmi célú fegyverekkel továbbra is ellátják Izraelt, a többi között például a Vaskupola légvédelmi rendszerhez. „Továbbra is garantáljuk Izrael biztonságát a Vaskupola révén, és támogatjuk képességeit, hogy reagáljon az olyan támadásokra, amilyenek a közelmúltban is érték a Közel-Keletről” – szögezte le az amerikai elnök. „De az egyszerűen nem helyes. Nem szállítunk hozzá fegyvereket és tüzérségi lőszert” – utalt Biden a Rafah ellen tervezett támadásra.
Az izraeli háború előző napi eseményeiről itt számoltunk be.
The post Joe Biden először figyelmeztette Izraelt first appeared on 24.hu.
Három második világháborús bunkert fedeztek fel Belgiumban – írja a Heritage Daily. Az építményekre egy természetvédő projekt közben bukkantak rá, amely során inváziós növényeket távolítottak el egy parkban.
A helyszín, ahol a bunkereket megtalálták közel fekszik Belgium tengerpartjához, így a háború alatt a németek Atlanti fal nevű óriási védvonala nyúlt rajta keresztül. Az Atlanti fal Norvégiától egészen Spanyolországig tartott Európa nyugati partvonala mentén, és mintegy 8119 bunkerből, valamint erődített őrházból állt. Ennek részét képezhette a most feltárt három építmény is.
A régészek úgy vélik, a bunkerek mintegy 10 katona befogadására voltak alkalmasak. Belülről hatszor hét méteresek, és egy méter vastag betonplafonnal rendelkeznek. Munkájuk során a kutatók több leletet is találtak köztük lőszereket, drótköteleket és vízcsöveket.
A moszkvai bíróság az orosz Transkapitalbank (TKB) kérelmének helyt adva 12,3 millió euró értékben elrendelte a német Commerzbank és az amerikai JPMorgan oroszországi vagyonának részleges lefoglalását – idézi a portál a Handelsblatt hírét. A döntés riasztólag hathat a szintén Oroszországban ragadt nyugati bankokra és más vállalatokra.
A bíróság az amerikai szankciós hatóság, azaz az OFAC tevékenységével indokolta az ítéletet, amely a TKB-t szankciós listára helyezte. Az erre a lajstromra felkerült cégek és kormányzati szervek vagyonát befagyasztják. Emellett az amerikaiaknak tilos velük üzletet kötniük, amit sok más ország bankjai és vállalatai is követnek.
A német bank egyébként az ukrajnai invázió kezdete óta jelentősen visszafogta oroszországi üzletágát. Kitettsége a 2022. februári 1,87 milliárd euróról 2023 végére 344 millió euróra csökkent. Emellett a Commerzbank Eurasija nevű leányvállalatának mintegy 400 millió eurónyi rubelbetétje van az orosz központi banknál.
Az EU beleegyezik, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket 90 százalékban Ukrajna védelmi szükségleteire fordítsák.
Ezt Olaf Scholz német kancellár közölte kedden Lettország, Litvánia és Észtország miniszterelnökeivel közös sajtótájékoztatón mondta Rigában. A német politikus hozzátette: az erről szóló megállapodás jelenleg az összehangolás végső szakaszában van – idézi a portál.
Európában ma konszenzus van abban, hogy az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételeket szeretnénk újból felhasználni. Ez jelentős összeg, évente több milliárdot tesz ki. Egyetértünk abban, hogy ezeknek a pénzeknek a 90 százalékát ukrán védelmi célokra akarjuk felhasználni – jelentette ki a német kancellár.
Az izraeli rendőrség vasárnap razziát tartott egy jeruzsálemi szállodai szobában, amelyet az Al Jazeera de facto irodájaként használt. Mindez nem sokkal azután történt, hogy a kormány úgy döntött: bezárja a katari tulajdonú tévécsatornát.
Egy interneten terjedő videón civil ruhás rendőrök láthatóak, amint szétszerelik a kamerákat és felszereléseket egy szállodai szobában. Az Al Jazeera forrása szerint a szálloda, ahol az izraeli rendőrség az újságírókon rajtaütött, Kelet-Jeruzsálemben található.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborús kormánya arra hivatkozva záratta be a katari televíziót, hogy az nemzetbiztonsági kockázatot jelent Izrael államra nézve.
Izraeli légicsapás végzett egy család négy tagjával egy dél-libanoni határ menti falu egyik házában vasárnap – közölte polgári védelmi és biztonsági forrásokra hivatkozva a Reuters. A négy ember az Izraellel szomszédos Libanonban, Meiss al-Dzsabalban esett az izraeli hadsereg áldozatául. A falu a tavaly október óta tartó gázai háború miatt igen gyakori célpontja az izraeli hadsereg Hezbollah elleni támadásainak.
A Hezbollah közleményben tudatta, hogy a civilek haláláért megtorlásul „több tíz” Katyusa rakétát lőtt ki a libanoni határhoz közeli izraeli városra, Kirját Smonára.
A Hezbollahnak október óta több mint kétszázötven tagja halt meg a Libanoni területekre mért izraeli csapások miatt, de emellett 75 civil áldozat is volt – állítják libanoni biztonsági források. Izraelben a Libanonból érkező rakétatűzben mintegy tucatnyi katona és több civil vesztette életét – állítják izraeli források.
Rakétákkal támadták vasárnap a Kerem Salom-i határátkelőt, elkövetőként a palesztin Hamász radikális iszlamista szervezet jelentkezett.
A Hamász katonai szárnya, az al-Kasszám Brigádok közlése szerint az izraeli csapatok voltak a célpont. Izraeli sajtóértesülések áldozatokról is beszámoltak. A határátkelőn eddig nemzetközi segélyszállítmányok haladtak át a háború sújtotta Gázai övezetbe.
A ynet izraeli hírportál az izraeli hadseregre hivatkozva arról számolt be, hogy mintegy tíz rakétát lőttek ki Rafah felől Kerem Salomra. A határátkelőt a történtek miatt lezárták, így azon a humanitárius konvojok nem haladhatnak át.
Egy, a tűzszüneti tárgyalásokhoz közel álló palesztin tisztviselő szerint a Hamász küldöttsége azzal az elhatározással érkezett Kairóba, hogy megállapodást köt, de nem mindenáron.
A megállapodásnak véget kell vetnie a háborúnak és ki kell vonnia az izraeli erőket a Gázai övezetből, Izrael pedig még nem kötelezte el magát, hogy hajlandó lenne erre
– mondta a tisztviselő a Reutersnek. Egy másik palesztin tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy Izrael egyelőre nem hajlandó elkötelezni magát egy átfogó tűzszünet mellett.
Legalább hat ember meghalt a szombat reggeli izraeli csapásokban a Gázai övezetben – közölték tisztviselők. Három holttestet találtak egy rafahi épület romjai alatt, a Gáza középső részén lévő Nuseirat menekülttáborra mért csapásban szintén három ember hunyt el – írja a The Guardian.
The post Legkevesebb hatan meghaltak az izraeli támadásban first appeared on 24.hu.
Élő hírfolyamunk az Izrael-Hamász háborúról.
The post Több tízezren követeltek tűzszüneti megállapodást Tel-Avivban first appeared on 24.hu.
Izraeliek tízezrei gyűltek össze késő éjszakáig Tel-Avivban, hogy a további tűzszüneti tárgyalások előtt egyezséget követeljenek a túszok hazahozataláról – írja a BBC.
A tüntetők azt skandálták, hogy
a háború nem szent, az élet az.
Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen – jelentette szombaton a RIA Novosztyi orosz hírportál a belügyi tárca adatbázisára hivatkozva. Az orosz hírportál közölte, hogy Zelenszkij elődje, Petro Porosenko volt ukrán államfő, az Európai Szolidaritás ellenzéki párt elnöke és Olekszandr Pavljuk, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka ellen is körözés van érvényben az orosz belügyi adatbázis szerint. Indokként az adatbázisban az orosz büntetőtörvénykönyv megsértését tüntették fel, de azt nem, hogy milyen bűncselekményekkel gyanúsítják az ukrán vezetőket. A RIA Novosztyi szerint az utóbbi napokban több más ukrán politikus ellen is körözést adtak ki Oroszországban.
Az ukrán külügyminisztérium közleményben reagált a Zelenszkij elleni körözésről szóló orosz sajtóhírekre, és ez a tárca szerint “az orosz államgépezet és propaganda elkeseredettségéről tanúskodik”, és pusztán a figyelem felkeltésére irányul. Kijev emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki, ami az ukrán külügyi közlemény szerint “teljességgel valós, és a világ 123 országában végrehajtható”.
(MTI)
Továbbra is ellátja közfeladatait az orosz védelmi miniszter annak ellenére, hogy egyes sajtóhírek szerint Vlagyimir Putyin meg akarja büntetni őt, amiért nem sikerült átütő sikereket elérnie a hadseregnek Ukrajnában, írja a Sky News.
Szergej Sojgu szombaton például Aranycsillagokat adott át katonáknak a különleges katonai műveletekben tett bátor és hősies erőfeszítéseikért.
Mindeközben szakértők szerint Putyin már próbálja aláásni Sojgu tekintélyét, ugyanis csütörtökön Alekszej Djumin tulai kormányzóval egyeztetett, aki köztudottan a Wagner Csoport szimpatizánsa. Ez azt is jelentheti, hogy az orosz elnök úgy szeretné csorbítani Sojgu hatalmát, hogy egyensúlyba hozza őt a riválisaival.
Debütált a mesterséges intelligencia által generált új ukrán külügyi szóvivő, akit egy énekesnőről és valóságshow-szereplőről mintáztak, írja a hvg.hu.
A minisztérium közlése szerint a nyilatkozatokat továbbra is emberek írják és ellenőrzik majd, de a történelemben először egy „digitális szóvivő” olvassa fel azokat, aki a Victoria Shi nevet kapta.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia lényegében csak a vizuális elemeket segít generálni, és mint mondta,
Stéphane Séjourné francia külügyminiszter a Novaya Gazeta Europe nevű orosz lapnak adott interjújában konkrét számokat közölt arra vonatkozóan, hogy milyen veszteségeket szenvedhetett el eddig az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban.
Európa és partnerei egységesek és kitartóak maradna egészen addig, amíg ez szükséges. Az orosz hadsereg kudarca már érezhető. Az orosz katonai veszteségeket 500 ezerre becsüljük, 150 ezer katona pedig meghalt
– mondta.
Az előző nap legfontosabb történéseit ide kattintva olvashatja vissza.
The post A francia külügyminiszter becslést közölt arra vonatkozóan, mennyi orosz katona halt meg a háborúban first appeared on 24.hu.