Best WordPress Hosting
 

27 év börtönt kapott az orosz háborúpárti blogger felrobbantása miatt Darja Trepova

27 éves börtönbüntetésre ítélte kedden egy orosz bíróság Darja Trepovát, akit Vlagyimir Tatarszkij (valódi nevén Makszim Fomin) orosz katonai blogger halálával összefüggésben terrorizmussal vádoltak.

Tatarszkijjal 2023 áprilisában egy szoborba rejtett bomba végzett, amelyet a 26 éves Trepova adott neki ajándékba, amikor Tatarszkij mintegy 100 ember előtt előadást tartott egy szentpétervári kávézóban. A figura a háborúpárti Tatarszkijt ábrázolta, és szemtanúk elmondása szerint a férfi tréfásan „Arany Vladlennek” nevezte, és megfordította a kezében, mielőtt felrobbant a bomba. A detonáció a bloggert azonnal megölte, több tucatnyian pedig megsebesültek.

Trepova korábban azt állította a bíróságnak, hogy azt hitte, hogy a csomag, amelyet átadott neki, lehallgató készüléket tartalmaz, nem pedig bombát. Álltása szerint egy ukrajnai férfi utasítására cselekedett, akit „Gestalt” (németül „alak”) néven ismert, és aki a gyilkosságot megelőzően több hónapon keresztül pénzt és utasításokat küldött neki. Trepova azt gondolta, hogy le akarják hallgatni Tatarszkijt, hogy megtudják, pontosan milyen információi vannak a háborúról.

Drónokkal támadtak az oroszok

Az orosz erők 14 drónnal támadták az éjszaka Ukrajna déli részét, közülük az ukrán légvédelem 11-et megsemmisített – közölte csütörtökön az ukrán légierő. Az ország védelmi minisztériuma hat sebesültről adott hírt.

A tájékoztatás szerint a megsemmisített, iráni gyártmányú Sahid drónok Odessza és Mikolajiv térségében okoztak volna kárt. A belügyminisztérium közlése szerint Odesszában – ahonnan a hat sebesültet jelentették – több lakóépületet és egy raktárat is megrongáltak a becsapódott öngyilkos drónok.

A hadsereg azt közölte, hogy a drónokat az oroszországi Krasznodar régióból, valamint az orosz megszállás alatt lévő Krím félszigetről és a donyecki régióból indították el. Előző nap csapás érte a kelet-ukrajnai Harkiv megye egyik települését, Velika Rogant, és négyen megsebesültek ott – tette hozzá a minisztérium.

Az orosz kémfőnök kijelentette, Moszkva nem adja fel a „különleges hadműveletet”

„A Nyugat információs háborúval igyekszik igazolni hibrid agresszióját Moszkva ellen, »különleges hadművelete« céljainak feladására próbálja meg rákényszeríteni, de ez nem fog sikerülni” – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség által csütörtökön közölt interjújában.

„A Nyugat ebben az információs háborúban azzal riogat, hogy Oroszország meg akarja támadni a NATO-t. Ha úgy tetszik, ez egy arra irányuló kísérlet, hogy Oroszországot megfélemlítsék a NATO-val való közvetlen fegyveres konfliktus kirobbanásának veszélyével. A nyugatiak a harciasságukat, a mozgósítási készségüket hangsúlyozzák abban a reményben, hogy befolyásolni tudják Oroszországot, hogy Oroszország, az Oroszországi Föderáció politikai vezetése feladja a különleges katonai hadműveletre vonatkozó terveit, terveit és céljait. De sem Oroszország, sem az Oroszországi Föderáció vezetése nem fogja feladni céljait” – mondta Nariskin, majd úgy folytatta: „Amikor a Nyugat éppen vereséget szenved Ukrajna területén, nagyon nagy lehet számára a csábítás arra, hogy különböző módokon provokáljon. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az ilyen provokációk hatása kicsi és nagyon rövid ideig tart, különösen azért, mert modern világunkban minden titkos információ, beleértve a hazugságot is, nagyon gyorsan kiderül”.

Az orosz kémfőnök szerint a nyugati blokk által „kiprovokált” ukrán válság bőven szolgáltat példát arra, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és szövetségeseik „a legszörnyűbb provokációkra is képesek” annak érdekében, hogy az események menetét a maguk javára fordítsák”. Ezek közé sorolta a malajziai Boeing utasszállító 2014-ben történt lelövését, de például a bucsai mészárlást is, amit szintén provokációnak titulált.

Ha senki nem akar háborút a Közel-Keleten, miért megyünk mégis ebbe az irányba?

Bármennyire ellentmondásosan hangzik is, az egyre agresszívebb állami viselkedés és a háború elkerülésének érdeke nem feltétlenül áll ellentétben. Számos mechanizmust láthatunk ma a Közel-Keleten, amely arra ösztönzi a kormányokat, hogy rakétázzanak vagy bombázzanak célpontokat, vagy azzal fenyegetőzzenek úgy, hogy közben nem érdekeltek egy nagyobb konfliktus kitörésében. Ráadásul ezen mechanizmusok közül a legtöbbre azt sem lehet mondani, hogy teljesen irracionális lenne.

1. Az elrettentési képesség visszaállítása

A Közel-Kelethez hasonló régiókban, ahol a fegyveres erő alkalmazása része a nemzetközi politikai mindennapoknak, stratégiai fontosságú az elrettentés szerepe. Ez azt jelenti, hogy egy állam olyan katonai vagy politikai képességeket halmoz fel, amivel eltántorít másokat attól, hogy megtámadják vagy kárt okozzanak neki. Erre a legjobb példa talán egy nukleáris fegyver, amelyet a gyakorlatban nem használ senki támadásra 1945 óta, de ha egy államnak van, akkor annak ellenségei háromszor meggondolják, hogy fellépjenek ellene.

Megtalálták a lezuhant gép feketedobozait

Megtalálták a belgorodi régióban lezuhant orosz Il-76-os szállítórepülőgép fekete dobozait – közölte a RIA Novosztyi hírügynökség csütörtökön a mentőszolgálatokra hivatkozva.

A tájékoztatás szerint mind a repülési paramétereket rögzítő készülék, mind a hangrögzítő jó állapotban van. Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a harkivi régióban, Lipci településről elindított légvédelmi rakétákkal lőtték le szerdán az orosz katonai Il-76-ost, amelynek fedélzetén a személyzet hat tagja, 65 kicserélésre szánt ukrán hadifogoly és három kísérő orosz katona tartózkodott. A repülőgép személyzete és valamennyi utasa életét vesztette.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy a katonai szakértői vizsgálatnak le kell zárulnia, mielőtt a gép pilótáit, akik a lakott területek közeléből elnavigálták az égő repülőgépet, kitüntetésre terjesztenék fel.

Zelenszkij nemzetközi vizsgálatot sürget a lelőtt orosz gép miatt

Nemzetközi vizsgálatot sürget Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az oroszországi Belgorodnál lezuhant orosz katonai repülőgép ügyében, melyen Moszkva szerint ukrán hadifoglyok tucatjai utaztak. Szerda esti beszédében Zelenszkij közölte azt is, hogy megbízta Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert, hogy adja át külföldi partnereiknek az üggyel kapcsolatos összes információt, ami Kijev birtokában van.

Az ukrán elnök ezután Moszkva felé fordult, és az orosz vezetés, elsősorban Vlagyimir Putyin orosz elnök szemére vetette, hogy játszadozik nemcsak az ukrán foglyok életével, de azok szerettei és az ukrán nép érzéseivel is.

Az Il-76-os gép szerdán, Belgorod térségében zuhant le, mintegy 50 kilométerre az ukrán határtól. Az orosz védelmi minisztérium szerint a 65 ukrán hadifogoly mellett hat fős személyzet és három fogolykísérő volt a fedélzeten. Andrej Kartapolov, az orosz Állami Duma védelmi bizottságának elnöke azt állította, hogy a repülőgépet három nyugati gyártmányú rakéta találta el. Ő közölte azt is, hogy a lelőtt repülőgép mögött haladt egy másik Il-76-os is, a fedélzetén további mintegy 80 ukrán hadifogollyal, de azt a gépet sikerült visszafordítani. A tárca szerint,az ukrán hadsereg lőtte le a gépet, a Kreml pedig azt állítja, hogy a foglyokat éppen fogolycserére szállították volna. Ezzel kapcsolatban az ukrán hírszerzés annyit közölt, hogy szerdára valóban tervben volt egy fogolycsere a felek között, ez azonban nem valósult meg. A korábban megbeszéltek szerint 192 ukrán foglyot cseréltek volna ki ugyanennyi orosz fogolyra.

Továbbra is ezrével jönnek a menekültek

Az Országos Rendőr-főkapitányság által közölt adatok szerint Magyarország területére január 24-én 0 óra és 24 óra 3931 fő lépett be az ukrán-magyar határszakaszon. Eközben a román-magyar szakaszon belépők közül 4604 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 39 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

The post Továbbra is ezrével jönnek a menekültek first appeared on 24.hu.

Drónháborúra állnak át az ukránok – helyzetkép a 698. napon

Fontos orosz kikötőt és gázterminált is támadtak az ukránok Szentpétervár mellett a drónjaikkal, a mélységi támadások eredményeként az orosz hadiipar súlyos károkat szenved. Az ukrán vezetés a jelek szerint levonta a tanulságot a tavaly nyári ellentámadás kudarcából. A fronton továbbra is inkább az oroszoknak áll a zászló, Avdijivka szélén sikerült elfoglalniuk egy ellenállási pontot. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 698. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski, Jacek Tarociński. Fordította: Zeöld Zsombor.

Heteken belül győzhetnek az oroszok Ukrajnában, ha nem indul újra az amerikai segítség

Lesújtó képet festett az ukránok helyzetéről Joe Biden amerikai elnök stábja.

Mi történt? Múlt hét szerdán egy zártkörű megbeszélésen elhangzott, hogy amennyiben a Kongresszus nem szavazza meg az Ukrajnának nyújtandó újabb segélycsomagok fedezetét, Oroszország heteken vagy hónapokon belül megnyerheti a háborút – írja az NBC.

Ez a veszély elsősorban olyan légvédelmi és tüzérségi lőszerek kifogyása miatt áll fenn, amelyeket jelenleg egyetlen más ország sem tud pótolni kellő mennyiségben.

Tízezer dollárért akarta eladni egy izraeli katona levágott fejét a Hamász terroristája

Tízezer dollárért próbálta eladni a Hamász egyik terroristája egy izraeli katona levágott fejét – árulta el a katona édesapja, David Tahar a Chanel14 nevű csatornának adott interjújában, amit a Times of Israel szemlézett.

David Tahar fiát, a 19 éves Adirt október 7-én ölték meg az Izrael területére betörő terroristák, a fiatal katona egy 18 tagú egység tagjaként szállt szembe több száz hamászossal. Halálát a jelentések szerint egy rakétagránát és több másik robbanószerkezet okozta. Személyi azonosságát később az izraeli erők DNS-teszt, a zsebében talált személyes tárgyak és a katonai igazolója alapján állapították meg.

Halála után a terroristák lefejezték Adirt, a fejét pedig magukkal vitték a Gázai övezetbe. Minderről az apja is csak azután bizonyosodott meg, amikor fia temetésekor felnyitotta a koporsót az egyik jeruzsálemi katonatemetőben.

Hiába berzenkedik Netanjahu, nem enged a kétállami megoldásból az Egyesült Államok

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a kétállami megoldás mellett – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, miközben Benjámin Netanjahu épp ezen a napon elutasította vissza újfent a palesztin államiság gondolatát.

„Lesz egy konfliktus utáni Gáza, de újbóli megszállás Gázában nem lesz”

– közölte Kirby Air Force One fedélzetén.

„Nem, nem, nem, nem…” – mondta a palesztin állam létrehozásáról Benjamin Netanjahu

Elutasítja a palesztin állam létrehozását a háború utáni bármilyen forgatókönyv részeként – közölte Benjamin Netanjahu az Egyesült Államokkal.

Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem!

– mondta erről az izraeli miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol arról is beszélt: addig folytatja a gázai offenzívát, amíg Izrael „döntő győzelmet nem arat a Hamász felett”. Szerinte Izraelnek a Jordántól nyugatra fekvő valamennyi területet biztonsági ellenőrzés alatt kell tartania.

Állandó tűzszünetet akar az Európai Parlament Gázában, de feltételei vannak

Megszavazta az Európai Parlament az „állandó tűzszünet” szorgalmazásáról szóló javaslatot – írja a Guardian. Ezt azonban két feltételhez kötötték a döntéshozók.  Az egyik, hogy a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszokat szabadon kell engedni, a másik, hogy a Hamászt fel kell számolni.

Az EP tehát nem követelt feltétel nélküli tűzszünetet a Gázai övezetben, ehelyett – mint írták – „állandó tűzszünetre és a politikai megoldásra törekvés újraindítására szólított fel, feltéve, hogy valamennyi túszt azonnal és feltétel nélkül szabadon engednek, és felszámolják a Hamász terrorszervezetet”.

A nem kötelező érvényű állásfoglalást 312 EP-képviselő támogatta, 131-en ellene szavaztak, 72-en pedig tartózkodtak.

Több mint 24 600 embert ölt meg Izrael október 7. óta – közölte a gázai egészségügyi minisztérium

Összesen 24 620 palesztin vesztette életét és 61 830-an megsebesültek a Gázai övezetet elleni izraeli csapásokban október 7. óta – közölte csütörtökön a gázai egészségügyi minisztérium.

A Reuters azt írja: a Hamász által irányított minisztérium szerint az elmúlt 24 órában 172 palesztin vesztette életét, és 326-an sérültek meg. A tárca a jelentéseiben nem tesz különbséget a harcokban részt vevők és a nem harcoló áldozatok között, és azt állítja, hogy az izraeli hadsereg által megöltek többsége nő és gyermek.

Az izraeli hadsereg szintén csütörtökön kiadott közleménye azt állította, hogy az elmúlt 24 órában „mintegy 60 terroristát” ölt meg szárazföldi hadművelete során.

Novák Katalin szerint közeledni kell Oroszországhoz, különben nem ér véget a háború

„Sem Oroszország, sem Ukrajna nélkül nem lehet béketárgyalásokat folytatni az ukrajnai háború lezárásáról” – mondta Novák Katalin köztársasági elnök a davosi Világgazdasági Fórumon a CNBC-nek adott interjújában, amit az MTI szemlézett.

Kulcsfontosságú, hogy utat találjunk a béke felé, de rendkívül nehéz lesz. Sőt ki merem jelenteni, akár lehetetlen mindkét fél bevonása nélkül a béketárgyalásokig eljutni. Anélkül, hogy beszélnénk Oroszországgal, vagy megpróbálnánk tárgyalóasztalhoz ültetni, nem hiszem, hogy ez sikerülni fog”

– mondta az államfő a CNBC riporterének.

Dua Lipa szerint az emberek nem akarnak okos popsztárokat

„Nem tudom elhiszik-e az emberek, hogy szeretek olvasni” – mondta az énekesnő, aki egyébként nemrég éppen egy könyvklubbal rukkolt elő. Dua Lipa szerint az emberek nem szeretik, ha a sztárok politikáról beszélnek, vagy véleményt alkotnak. Pedig ő aztán nem rejti véka alá a véleményét, kritizálta már az Egyesült Királyság kormányának bevándorlással kapcsolatos álláspontját, és kiállt a gázai tűzszünet mellett is.

Az énekesnő úgy fogalmaz, maga a létezése is politikai állásfoglalás, hiszen azért született Londonban, mert szülei a 90-es években ide menekültek a koszovói háború elől. Azért is írt alá egy gázai tűzszünetet követelő petíciót, mert párhuzamot lát a szülei által átélt események és a palesztinok jelenlegi helyzete között.

Együtt érzek azokkal, akiknek el kell hagyniuk az otthonukat. A Koszovóban szerzett tapasztalataim során megértettem, mit jelent egy háború. Senki sem akarja elhagyni az otthonát; védelemre vágynak, meg akarják menteni a családjukat és a körülöttük élő embereket, egy jobb életet szeretnének.

Izrael 60 fegyveressel végzett a Gázai övezetben

Az izraeli hadsereg az elmúlt 24 óra alatt mintegy 60 fegyveressel végzett a Gázai övezetben, csak Hán-Junisz térségében 40 fegyverest öltek meg – közölte csütörtökön az izraeli hadsereg (IDF). Izrael azt gyanítja, hogy a fegyveresek a Gáza alatt kiépített alagúthálózatban rejtőzködnek.

Az október 7-én kezdődő izraeli hadművelet fókusza jelenleg az övezet déli részére helyeződött át; az izraeli védelmi minisztérium közlése szerint a Hamász elleni északi offenzíva véget ért.

The post Izrael 60 fegyveressel végzett a Gázai övezetben first appeared on 24.hu.