Best WordPress Hosting
 

Állatvégi döntéseink

A gyógyíthatatlan kedvenceink számára van lehetőség kegyes halált kérni, ennek a döntésnek a meghozatala azonban súlyos lelki terhet jelent.Az elmúlt hónapokban a sajtóban óriási teret kapott az eutanáziáról, az életvégi döntésről szóló vita – emberi vonatkozásban. Gyakran hangzott el az az érv is, hogy míg az állataink számára kérhetjük a kegyes halált, amennyiben gyógyíthatatlan betegek, akkor nekünk, embereknek miért nem adatik meg ez a lehetőség. Azonban mindazok, akik már hoztak meg ilyen döntést életükben, pontosan tudják, mekkora lelki terhet jelent élet-halál urává válni. Azt se gondoljuk, hogy az állatorvosoknak ez is csak egy feladat, olyannyira nem, hogy jogukban is áll visszautasítani az eutanázia elvégzését.

A Magyar Állatorvosi Kamara elnöke sem altat el állatot, ugyanakkor megérti, ha valaki ezt a döntést hozza meg. Gönczi Gábor ismertette a kamara állásfoglalását a témában. Eszerint eutanázia javasolható abban az esetben, ha az állat további élete több szenvedést jelentene számára, mint ha véget vetnek az életének. Az állatorvos felelőssége az eutanázia azon módjának megválasztása, amely a lehető legnagyobb tiszteletet és legkevesebb szenvedést eredményezi. Kívánatos az állat gyors és teljes tudatvesztése, ennek ellenőrzése, azt követően pedig a szív- és érrendszer, valamint az idegi működést gyorsan és véglegesen megállító gyógyszerek használata. A kamara elnöke hangsúlyozta: az eutanázia végrehajtását az állatorvos javasolhatja a tulajdonosnak, ha szakmai szempontok alapján szükségesnek tartja, de ebben a kérdésben egyedül az állattartó, vagyis a tulajdonos, illetve annak megbízottja dönthet. Az eutanázia módját azonban az állatorvos dönti el a mindenkori jogszabályok, valamint az állat és az állattartó érdekeinek figyelembevételével.

A társállatok elvesztését sokszor nagyon hosszú folyamat feldolgozni és kiheverni, de ebben ma már kérhetünk szakszerű segítséget, lelki támogatást is.

Véletlenül háziállatként tartott malacokat vágtak le a házhoz rendelhető hentesek

Véletlenül öltek meg két, háziállatként tartott malacot a Washington államban fekvő Port Orcharban – írja a BBC.

Nathan Gray, az egyik gazdi azt mondja, Betty és Patty (mindketten kétévesek) a felesége kedvencei voltak, akiket majdnem úgy szeretett, mintha a gyerekei lettek volna.

A férfi és a felesége, Natalie nem voltak otthon, amikor május 1-én jelzett az otthonuk biztonsági rendszere, hogy egy autó parkolt le a farmjukon. Amikor hazamentek, a férfi egy alkalmazottja sietett oda hozzájuk és közölte, hogy agyonlőtték a malacaikat. A férfi azt mondja, Betty és Patty akkor már vérbe fagyva hevertek és az idegenek már megkezdték az állatok feldolgozását.

Ezek a macskafajták élnek a legtovább

Egy friss tanulmány alapján a burma és a birman macska a leghosszabb, míg a szfinx a legrövidebb várható élettartamú macskafajta – írja a The Independent. A vizsgálatot az Egyesült Királyságban tartott állatok körében végezték el.

A kutatók az első olyan táblázatot készítették el, amelyben ország fajtáinak várható élettartama szerepel. Az eredmények fontos előrelépést jelentenek az állatok egészségének megértésében. A Royal Veterinary College (RVC) munkatársai szerint a hátralévő élettartamból a gazdák és az állatközpontok megállapíthatják, hogy egy adott példány meddig élhet.

„A brit társmacska-populációra vonatkozó élettartam-táblázatok kidolgozása jelentős mérföldkő a macskák életének megértésében” – emelte ki Kendy Teng, a tajvani Nemzeti Csung Hszing Egyetem szakembere és a csapat tagja. Mint hozzátette, az állatok várható élettartamának ismeretében nemcsak a tudatosságot növelik, hanem segítenek a tulajdonosoknak abban, hogy pozitív döntéseket hozzanak macskájukkal kapcsolatban.

Akikről már lemondtak – a kutyák és macskák utolsó esélyei

Kutyák boldog gazdijaként melegséggel öntötte el szívemet a The Guardian című brit napilap cikke azokról az amerikai és brit állatmentőkről, akik azokat az idős és/vagy beteg macskákat és kutyákat ápolják és gondozzák, amelyeknek gyakorlatilag semmi esélyük nincs már arra, hogy egy-egy új család befogadja őket.

Egyikük Steve Greig, aki első idős kutyáját az után vette magához, hogy házi kedvencét, Wofgangot elütötte egy autó: ő már szinte rutinszerűen fogadja be azokat az állatokat, amelyekkel már nem nagyon tudnak, mit kezdeni az állatmenhelyek sem, s jelenleg 11 eb él kertjében és házában. A kutyák mindennap sétálnak – öt saját lábán, hatan pedig egy kis szekéren – utána jön az etetés.

A kutyák között akadnak vakok és süketek, így őket terelgetni kell, de még így is előfordul, hogy egy-egy kutya „eltéved” a kertben. Egy másik állatmentő Hélene Svinos, akinek egyik kutyája, Maz Afganisztánból származik, ott találta meg egy állatorvos, aki amputálta két hátsó lábát. Maz már 13 éves, de a hátsó lábai helyére szerelt kerekeknek köszönhetően még játszik a többi kutyával.

Ismét itt a fagy, az állatok is veszélyben lehetnek

Újra beköszönt a zord időjárás, mely számos állatfajra veszélyt jelenthet, beleértve a háziállatokat, a haszonállatokat és a vadon élő állatokat is, ezért ebben az időszakban ők is fokozott figyelmet igényelnek – közölte az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos.

Ovádi Péter közleménye szerint a mínuszok ismételt megjelenése nagy körültekintést igényel az állattartók részéről, hiszen ekkor nő az állatokra nehezedő kihívások száma.

“A fagypont alá eső hőmérséklet veszélyt rejthet magában kedvenceinkre nézve, és ebben az időszakban kifejezetten fontos, hogy mindannyian tegyünk az állatok védelméért” – fogalmazott a kormánybiztos. A téli időjárás beköszöntével különös figyelmet kell fordítani a menhelyeken élő és a kóbor állatokra. A hidegben az állatok nagyobb energiát igényelnek a testhőmérsékletük fenntartásához, mely különös kihívást jelenthet az állatmenhelyeken, valamint az utcán. A közösségi összefogás kulcsfontosságú a civil állatvédő szervezetek és az általuk gondozott gazdátlan állatok megsegítésében: mindenki segíthet, legyen szó anyagi támogatásról, önkéntes munkáról, vagy csak a társadalmi tudatosság növeléséről – írta.

5 év alatt harmadával többet költünk kutyánk etetésére

Egy kutya etetése havonta átlagosan mintegy 12 ezer forintba kerül; jelenleg tízből négy magyar tart kutyát otthon, a legtöbben közülük egy kutyáról gondoskodnak – derül ki a Cofidis reprezentatív kutatásából.Egy átlagos magyar gazda legalább évi 190 ezer forintot költ a kutyájára. A felszerelés, higiéniai ellátás, általános állatorvosi költségek az eledel mellett még nagyjából 47 ezer forintot emésztenek fel éves szinten.

A hitelintézet 2018-as kutatásával összevetve kiderül, a költségek csaknem 33 százalékkal emelkedtek 5 év alatt.

Az MTI által ismertetett közleményben kitértek egy másik kutatás megállapításaira is, amelyek szerint a kutyatartók kevesebbet szoronganak, kevésbé érzik magukat magányosnak, elégedettebbek a helyzetükkel, és jobbnak értékelik a mentális állapotukat, mint a kutyát nem tartók.

Veszélyes lehet csigát tartani otthon

A húsz centiméteresre is megnövő afrikai óriáscsiga egyre népszerűbb háziállatnak számít Európában, egy svájci kutatás szerint azonban veszélyes lehet az ember számára – írja az MTI. A Lausanne-i Egyetem tudósai a Parasites & Vectors című folyóiratban publikált tanulmányban hívták fel arra a figyelmet, hogy az óriáscsigák olyan fonálféreg parazitát adhatnak át az embernek, amely agyhártyagyulladást okozhat.

Az óriáscsigákban, köztük a népszerű közönséges achátcsigában (Lissachatina fulica) és az afrikai óriáscsigában (Achatina fulica) megtalálható legkevesebb 36 kórokozó mintegy kétharmada az embert is megfertőzheti. A közösségi médián rengeteg olyan kép látható, amelyen az óriáscsiga hozzáér egy ember bőréhez vagy akár a szájához, pedig nagy a kockázata, hogy ezzel a kórokozókat is átadja.

A kutatásban résztvevő egyik tudós, Cleo Bertelsmeier elmondta, sokan azt hiszik, a csiganyál jót tesz az ember bőrének, pedig ez távol áll a valóságtól.

Ezen múlik, hogy milyen gyorsan öregszik a kutyája

A kis termetű kutyák akár kétszer olyan hosszú életet is élhetnek, mint nagyobb társaik, azonban nagyobb mértékű szellemi hanyatlás fordul elő náluk – derül ki az ELTE TTK Biológiai Intézet közleményéből. Az egyetem Etológia Tanszékének kutatói 15 000 kutya adatai alapján megállapították, azt vizsgálták, hogyan függ össze a kutya mérete és az öregedési folyamata.

Az eredmények szerint az óriás termetű kutyák átlagosan hét évig élnek, míg a kicsik tizennégy évig, emellett a nagyobb kutyáknál korábban, hét-nyolc éves kor körül kezdődik a viselkedéses öregedés, míg kisebb kutyáknál csak tíz-tizenegy éves korban. Ugyanakkor nagyobb testű kutyáknál a hanyatlás üteme lassabb, és a kognitív egészségüket is tovább megőrzik.

A körülbelül hét kilogrammnál kisebb testsúlyú kutyáknál több mint négyszer nagyobb gyakorisággal fordult elő az időskori kognitív hanyatlás, mint a nagyobb testűeknél. Váratlan eredmény, hogy a hosszú orrú kutyák, például az agarak, illetve a fajtatiszta kutyák esetében nagyobb a kockázata az időskori kognitív hanyatlás kialakulásának.

Kövér macskák, szűk macskaajtók – macskaajtó történelem

Köztudott, hogy a macska öntörvényű állat, és szeret barangolni, s ha nem akarjuk, hogy kaparja az ajtót, akkor azon nyílást kell hagyni számára, hogy szabadon ki-bejárhasson. A macskaajtóból – amit a bejárati ajtóba kell szabni – az olcsótól az érzékelőkkel ellátott bonyolultig számos verziót lehet kapni. Közös tulajdonságuk, hogy lengőajtós megoldást alkalmaznak, és a leggyakrabban négyszög alakúak. Senki nem tudja, mikor vágták az első macskaajtót a házi kedvencnek, ám az angliai exeteri Szent Péter katedrális jelentkezhet erre a címre. A templomnak bonyolult és értékes, csillagászati információkat is mutató órája van. Az akkori püspök, William Cotton 1598-ban kerek bejáratot vágatott a szerkezetet védő ajtón, hogy a katedrális macskája beférjen rajta. Az óra mechanizmusát ugyanis állati zsiradékkal kenték, ami odacsábította az egereket, s a macska feladata volt azokat elkapni.

Riválisként jelentkezett viszont a manchesteri Chetham’s Library, amelyet 1653-ban alapítottak, s Anglia legrégebben működő közkönyvtára. Az épületet viszont 1421-ben emelték, papneveldeként, s ha akkor vágták az egyik ajtaján a macskákat kiszolgáló lyukat, akkor övék az elsőség. De erre nincs bizonyíték.

Kövér macskák, szűk macskaajtók

Biztonságosak a kereskedelmi macskaalmok

A Szupermenta programban macskaalmokat teszteltek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. 26 macskaalmot vettek górcső alá. A laboratóriumi mérések eredményei alapján a tesztelt termékek alapvetően biztonságosak, penészgomba- és mikroorganizmus-jelenlétével nem akadt gond, azonban hét alomban kis mennyiségű idegen anyagot találtak.

A benti macskatartás egyik nélkülözhetetlen kelléke a macskaalom, melynek különböző típusai elérhetőek a boltok kínálatában. Bár dedikált jogszabályi előírás nem vonatkozik ezekre a termékekre, de a Szupermenta program fontosnak tartotta, hogy felmérés jellegű vizsgálattal meggyőződjön róla, megfelelő a termékkör. Az összehasonlító vizsgálatban 26 macskaalmot elemeztek, melyek között húsz csomósodó és hat nem csomósodó típusú alom szerepelt. A csomósodó almok főként bentonit alapúak voltak, de előfordultak növényi alapanyagokból készült termékek is. A nem csomósodó almok többsége szilikából készült, valamint természetes ásványi anyagokból álló termék is szerepelt a tesztben.

A Nébih laboratóriumaiban mikrobiológiai vizsgálatokat végeztek: ellenőrizték a macskaalmokban található szalmonella, enterobaktérium, penészgomba és mikroorganizmusok számát. A kapott értékeket megfelelőnek találták a szakemberek. Annak is utánajártak, hogy használatot követően, hogyan változik a macskaalmok enterobaktérium-száma. Ehhez mesterséges fertőzéssel szennyezték az almokat (ürüléket imitálva). A második napon eltávolították a macskaalmok szennyezett részét, majd meghatározták a visszamaradó almokban lévő enterobaktériumok számát. A vizsgált termékek nagy részében csökkent az enterobaktériumok száma, ugyanakkor három csomósodó alomban – a többi macskaalomhoz hasonlítva – jelentősebb szaporodást tapasztaltak. Fontos, hogy még ezek a magasabb értékek sem veszélyeztetik az állatok jóllétét, ugyanakkor arra mindenképp ráerősít az eredmény, hogy a gazdáknak érdemes odafigyelniük az almok rendszeres tisztítására.