Best WordPress Hosting
 

Ne a hidrogén legyen az új metán. A hidrogénszivárgás veszélyei

Miközben az Európai Unió önti az eurómilliárdokat a hidrogénipar felfuttatásába és a magyar Nemzeti Hidrogénstratégia is fontosnak tartja az energiahordozó hazai térnyerését és előállítását, a kicsi, szivárgásra erősen hajlamos molekula az éghajlatváltozás szempontjából hasonló veszélyeket rejt magában, mint a metán, ha gondatlanul járnak el vele. A hidrogén látszólag klímabarát: valóban nem bocsát ki szén-dioxidot, ha elégetik vagy üzemanyag-cellában használják, de erős, közvetett melegítő hatása van, ha a légkörbe kerül, ahol kémiai reakciók láncolatán keresztül növeli más üvegházhatású gázok, például a metán, az ózon és a vízgőz mennyiségét.

Szakértők szerint az épp jelentős felskálázás előtt álló hidrogén 10%-a is elveszhet a szivárgás miatt az értékláncban, ami egyrészt pénzben is mérhető termékveszteséget jelent, másrészt jelentősen csökkentheti, a legrosszabb esetben pedig teljesen lenullázza annak kibocsátás-csökkentő hatását, vagy akár tovább növelheti a globális felmelegedést (a helyettesíteni kívánt fosszilis tüzelőanyag-technológiákhoz képest).

Bár ezeknek a jellemzően kis-és közepes méretű szivárgásoknak a megtalálása napjainkban még kihívást jelent, számos olyan intézkedést már most is megtehetünk, amelyek segítenek a hidrogénszivárgás csökkentésében. Kellő elővigyázatossággal a hidrogén fontos szerepet játszhat a klímasemleges gazdaságra történő átállásban – az ipari szereplők, a döntéshozók és a kutatók közös felelőssége, hogy a hidrogénnel ne ismételjük meg azokat a hibákat, amiket a metánszivárgással.

Fókuszban a hidrogéngazdaság

A hidrogénvölgyek és a szélesebb körű hidrogéngazdaság fejlesztése a motorja lehet olyan komplex projekteknek, amelyek egy régióban lefedik a teljes hidrogén-értékláncot és összekapcsolt hidrogén-ökoszisztémákat hoznak létre Európa-szerte.

A Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás 15 hidrogénvölgyet finanszíroz Európa-szerte, az előkészítő munka megteremti az alapot a hidrogénvölgyekre és a kapcsolódó létesítményre vonatkozó uniós ütemterv elindításához, mondták el június 17-én, Brüsszelben, a Tiszta Hidrogén Partnerség és az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága által közösen szervezett eseményen.

Az európai hidrogénvölgyek fejlesztéseit érintő két napos konferencián jelen volt Rosalinde van der Vlies, az Európai Bizottság Kutatási és Fejlesztési Főigazgatóságának Tiszta Bolygóért felelős igazgatója, Valerie Bouillon-Delporte, a Tiszta Hidrogén Partnerség, ügyvezető igazgatója és Mirela Atanasiu, a műveleti és kommunikációs egység vezetője is.

Hidrogén hírlevél 2024 június

Elkészült a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület által – 12+ éve, önerőből – kiadott Hidrogén Hírlevél legfrissebb, 2024 júniusi lapszáma, amely szabadon letölthető honlapról. E lapszám fókusztémája a hidrogén, illetve hidrogénszármazék alkalmazása (felhasználás / előállítás) hagyományos erőművekben: földgáz- és széntüzelésű erőművekben, valamint atomerőművekben.

Az aktuális H2 Hírlevél témái:

hidrogén (együtt)égetésre képes gázturbinák hazai telepítési lehetőségei,

Tiszta hidrogénnel a holnapért

Magyarország is a hidrogéntechnológiák fejlesztését támogató projektek uniós finanszírozásának egyik kedvezményezettje lehet. A Horizont Európa keretprogram összesen 113,5 millió eurót biztosít olyan projektek számára, amelyek a hidrogén teljes értékláncát átfogó tevékenységeket fedezik. Január 26-án tartották Brüsszelben a Tiszta Hidrogén információs napot, melyen a hidrogénvölgyekről, a tiszta hidrogén európai előállításának, importjának, szállításának és felhasználásának fontos sarokköveiről is szó esett.

A Tiszta Hidrogén Partnerség január közepén hivatalosan közzétette a 2024. évi pályázati felhívásait, amelyek 113,5 millió eurós finanszírozási lehetőséget biztosítanak a hidrogéntechnológiák fejlesztését támogató projektek előmozdítására a teljes hidrogén-értékláncban. A felhívás különböző témakörökre terjed ki, többek között a megújuló hidrogén előállítására, tárolására és elosztására, a közlekedésre, a hő- és villamosenergia-termelésre is. A felhívás 29 millió eurót különít el kifejezetten a hidrogénvölgyekkel kapcsolatos projektekre, összhangban az Európai Bizottság REPowerEU tervével, amelynek célja, hogy 2025-re megduplázza a hidrogénvölgyek számát az EU-ban.

A felhívás részleteinek átfogó megismerése érdekében a Tiszta Hidrogén Partnerség január 26-án, pénteken információs napot tartott Brüsszelben. A tanácskozáson részt vett Bernd Biervert, az Európai Bizottság Tiszta Bolygó egységének vezetője, Melissa Verykios, a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás igazgatótanácsának elnöke, Luigi Crema, a Hidrogén Európa Kutatás elnöke és Mirela Atanasiu, ügyvezető igazgató, a Tiszta Hidrogén Partnerség kommunikációs vezetője is.

Teljesen elhibázott az akkumulátor-központú fejlesztés

Miközben másutt az energiafogyasztás csökkentésén dolgoznak, nálunk plusz források bevonása a cél, holott már ma is energiaimportőrök vagyunk. Csaba László közgazdász szerint “a tudásalapú társadalom már nem a jövő, hanem a jelen”.

A többletforrások megszerzése a közép-ázsiai országokból pedig inkább az álmodozások kategóriájába tartozik – mondta a Magyar Hangnak Csaba László, a Corvinus és a CEU közgazdászprofesszora. Hozzátette, az akkumulátorgyárakkal is az a gond, hogy éppen olyan erőforrásokat igényelnek, amelyeknek igencsak szűkében vagyunk, vagyis tőkét, vizet, energiát és munkaerőt.

Ráadásul – mint fogalmazott – az is probléma, hogy az elektromos autók csak átmeneti szerepet töltenek majd be, ugyanis a hagyományos üzemanyagokhoz adott új adalékanyagok jelentősen csökkenthetik a környezetszennyezést, hosszabb távon pedig a környezetet nem szennyező hidrogénmeghajtás lehet a megoldás.

Alig van Magyarországon hidrogén, mégis tudjuk, hogyan kellene átállni rá

Nem kérdés, hogy a közlekedés zöldítésének egyik kulcsfontosságú eleme a hidrogénes hajtás elterjedése lesz, az azonban még nyitott kérdés, hogy ez Magyarországon mikor és hogyan valósul meg. Míg jó pár nyugat-európai országból (különösen Németországból) egyre többet hallani a hidrogén hajtású járművekről (vasúti, kamionos, de akár hajós vagy személyautós tesztekről is), nálunk egyáltalán nincs ennyire előtérben a téma.

Mozgolódás van, de a mozaikokból laikusként gyakorlatilag lehetetlen még összerakni, hogyan lesz ebből hidrogén alapú közlekedés. Elmentünk ezért a terület egyik vezető szereplőjéhez, a Messer Hungarogáz Kft.-hez, és megkértük a cég szakértőit, hogy helyezzenek minket képbe.

Annak alapján, ahogy Bándy Tamás energiairányítási igazgató és Kovács Gábor hidrogén üzletág vezető magyarázta, a hidrogén szerepét azért nem egyszerű megérteni, mert jelenleg csak úgy tudjuk elképzelni a közlekedési hasznosítást, ha belehelyezzük a teljes energetikai rendszerbe.

Elképesztő kincseket találtak az indiaiak a Holdon

India űrkutatási programja sikert sikerre halmoz az utóbbi napokban: miután a Csandrajáan-3 küldetés során a Vikram nevű leszállóegység megvetette a lábát az égitesten, a Pragyan holdjáró elkezdett méréseket folytatni, mely során kiderült, milyen a talajhőmérséklet a Hold déli oldalán. Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) közlése szerint most pedig műszereik megállapították, hogy jelen van a kén a Hold felszínén – írja az IFLScience.

A kén mellett a mérések szerint jelen van még a Holdon az alumínium, a kalcium, a vas, a króm, a titán, a mangán, a szilícium és az oxigén is.

A kén jelenléte azért fontos, mert az égitest körüli űrszondák ezt a feltételezést eddig nem tudták megerősíteni. És hogy hogyan azonosítják az anyagokat? Nos, a leszállóegység műszerével lézerfényt lő a vizsgált anyagra, majd az elektromágneses spektrum elemzésével megmondható, hogy milyen annak az összetétele. Ehhez pedig mindössze 1,2 Watt teljesítmény szükséges.