„Ha ott nem állítjuk meg őket, akkor tovább fog terjedni. Tegnap Bahmut, ma Csasziv Jar, holnap meg Kosztjantinyivka. Aztán, ha így folytatódik, Kárpátalja. Nemcsak az ismeretlen helyekért harcolunk, hanem magunkért és a családjainkért is” – mondja a Válasz Online-nak adott interjúban Traski Viktor. Az Ungvári Nemzeti Egyetem matematikus-oktatója, aki a háború kitörése óta a munkácsi 128. hegyi rohamdandár tüzérosztagában védi a hazáját, 2022 májusában tett szert – Magyarországon és Ukrajnában is – országos ismertségre, miután a Magyar Tudományos Akadémia Arany János Fiatal Kutatói Díját a frontról, ágyútűzzel a háttérben köszönte meg. Két év háború után azt mondja, az a legnehezebb, hogy nem látszik a vége. Traski Viktorral szabadsága alatt találkoztunk Ungváron. Exkluzív interjú.
Archívum címkék: Kárpátalja
Kárpátaljai magyar geográfus: „80-90 ezren maradhattunk”
Tucker Carlson minapi Vlagyimir Putyin-interjúja egy pillanatra világpolitikai tényezővé tette Kárpátalját: az újjobbos riporter arról érdeklődött az orosz elnöknél, van-e joga Magyarországnak visszavenni a területet. S bár a válasz egyértelmű nem volt, az epizód jelzi, mennyi a félreértés Kárpátaljával kapcsolatban. Ukrajna magyar régiója? Hányan maradhattak az 1991-es ukrán függetlenség óta folyamatosan fogyatkozó közösségben két év háború után? Mennyire fontos körükben, kit minek kereszteltek, és feltétel-e a magyar nyelvtudás ahhoz, hogy valaki kárpátaljai magyarnak vallja magát? Kérdéseinkkel Kovály Katalin geográfushoz, a Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársához fordultunk. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is oktató szakember társszerzésével nemrég jelent meg reprezentatív kutatás a kárpátaljai magyarság vallási megoszlásáról; a 2017-es állapotokat tükröző adatsor annak a felmérésnek a része, amely a magyar állam támogatásával bontotta le budapesti vezetők 150-200 ezer magyarról szóló mítoszait. Interjú a háború és a nagypolitika hatásáról, élénk sminkről és nem sértődékeny buszsofőrökről.
Ungár Toroczkairól: „Mintha az ukrán nacionalisták megkérték volna, hogy szítson magyarellenes hangulatot Ukrajnában”
A magyarellenes radikális ukrán nacionalistáknak úgy kellenek ezek a mondatok egy magyar képviselőtől, mint az égi manna
– írta Facebook-posztjában Ungár Péter, az LMP társelnöke arra reagálva, hogy Toroczkai László hétfőn az ATV stúdiójában arról beszélt, lehet, hogy Vlagyimir Putyinnal kell majd egyezkedni Kárpátaljáról.
Ungár szerint a Mi Hazánk elnöke „a Mi Hazánknál megszokottan többszörösen mellérendelő mondatokba ágyazta, lebegtetett, feltételes mód mögé bújt”, szavaiból azonban ki lehetett hámozni, hogy elérkezettnek látja az időt Kárpátalja visszacsatolására. Ungár szerint megbocsáthatatlan felelőtlenség ilyet mondani a jelenlegi háborús helyzetben, és két lehetőséget lát, mik állhatnak Toroczkai szavainak hátterében:
Toroczkai: Lehet, hogy Putyinnal kell egyezkedni majd Kárpátaljáról
Toroczkai László volt az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége hétfő este, ahol hétvégi kijelentéséről kérdezték, miszerint az ukrán-orosz háború következménye lehet akár az is, hogy Kárpátalja „visszakerüljön” Magyarországhoz, és a Mi Hazánk igényt is tart erre a területre.
A Mi Hazánk elnöke elővezette a műsorban: a háborúban megtörténhet, hogy Ukrajna magára marad és életképtelenné válik, ha nem kap megfelelő támogatást az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól. Ha a segítség elapad, akkor Ukrajna gyorsan elveszítheti a háborút – mondta. Ekkor – fejtegette Toroczkai – Kárpátalja, mint autonóm terület kérhet olyan „védhatalmi státuszt Magyarországtól, mint ahogy azt Dél-Tirol tette Ausztriával. És még az is lehet, ha nincs Ukrajna, hogy Kárpátalja egy napon népszavazás útján egyesül Magyarországgal, de ez nyilván a jövő zenéje” – mondta. Ezen kívül Toroczkai szerint elképzelhető, hogy ha Ukrajna elveszíti a háborút, akkor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kell Kárpátaljáról egyezkedni.
Toroczkai azt is mondta, hogy egy 1991-es népszavazáson úgy döntöttek, amikor a mai Ukrajna létrejött, hogy Kárpátalja önrendelkezési jogot kapjon, azon belül pedig a beregszászi járás magyar területi autonómia legyen. Ezt szerinte a kijevi kormány nem tartja be, és a Mi Hazánk pártelnöke kifogásolta azt is, hogy ezt sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem Szijjártó Péter külügyminiszter nem hozza soha szóba.
Toroczkai: A Mi Hazánk igényt tart Kárpátaljára
Meg kell találni a partnereket, akikkel a globalizmus ellen tudunk küzdeni – mondta többek között Toroczkai László pártelnök, frakcióvezető a Mi Hazánk Mozgalom szombati budapesti évértékelő rendezvényén. Szerinte politikai partnereikkel együtt az a feladatuk, hogy átvegyék a kormányzást a saját országukban, végül pedig Brüsszelben.
„Ha győztünk, akkor pedig nagyon egyszerű a dolgunk; el kell döntenünk, hogy mit kezdünk ezzel az Európai Unióval” – idézte a pártelnököt az MTI. Toroczkai szerint a kérdés az: szuverén államok szövetségként működtetik tovább az EU-t, vagy megszüntetik azt, hogy kétoldalú megállapodásokra bízzák a jövőbeni együttműködést.
A globalisták nemzetköziek. Győzni ellenük csak nemzetközi összefogással lehet
„Ha mi nem megyünk, akkor nem látja el őket senki” – veszélybe került a Kárpátalján menekülteket ellátó magyar orvosok munkája
Komoly pénzügyi nehézségekkel küzd a Kárpátalján egészségügyi szolgálatot teljesítő MedSpot Alapítvány. A szervezet egyik alapítója és orvoscsapatának vezetője lapunknak elmondta: két éve folyamatosan látnak el menekülteket, amihez az anyagiakat eddig mindig sikerült összegyűjteni, ám mostanra elapadtak a támogatások. Spányik András külön kiemelte, hogy a menekültek ellátásában segédkező orvosok önként, fizetés nélkül, a szabadidejükben nyújtanak egészségügyi támogatást Kárpátalján.
A MedSpot Alapítvány ukrajnai tevékenységéről többször is beszámoltunk. Ők azok, akik mentőautójukkal havonta többször is kiutaznak Ungvárra és környékére, hogy a menekültszállásokon is folyamatos fizikális és mentális egészségügyi ellátást nyújtsanak a háború elől menekülőknek. A háború 2022-es kitörése után a szervezet orvosai és pszichológusai a határhoz közeli Beregsurányban, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítőpontján nyújtottak ellátást a nap 24 órájában, a hét minden napján. Tevékenységük később áttevődött a határ túloldalára. Egy teljesen felszerelt mentőautóval Ungvárra és környékére kezdtek el járni havi rendszerességgel.
Spányik András azt mondja, több helyről is kaptak eddig adományokat: cégektől, magánszemélyektől, szervezetektől, legutóbb pedig a japán külügyminisztérium adott jelentős pénztámogatást. A sok száz órás orvosi önkéntes (tehát ingyenes) munka mellett az elmúlt két évben több forrásból költöttek arra, hogy konkrét egészségügyi ellátással segítsék a háború elől menekülőket.
Novák Katalin szerint elnöki megbízatása sokaknak jel, hogy ma Magyarországon semmi nem elérhetetlen egy nő számára
A magyar nemzet béke- és szabadságszerető – mondta Novák Katalin – az MTI összefoglalója szerint – a Hír TV-nek adott karácsonyi interjúban, hangsúlyozva, abban bízik:
a békéért kiáltó szavunk, minél többekhez eljut, annál nagyobb hatása lesz.
A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy „már több mint másfél éve élünk egy pusztító háború szomszédságában”. Szerinte „a félelemérzet a bőrünk alá ivódott, már nem olyan tapintható, mint amikor az első sokk ért bennünket, de ott van bennünk”.
Gránátokat robbantott egy képviselő egy kárpátaljai községi tanács épületében
Egy képviselő robbantott gránátokat Kárpátalján a Kereckei Községi Tanács épületében pénteken, írja a Kárpátinfo.net. Az incidens a tanácsülés ideje alatt történt, a rendőrség jelentése szerint
a robbanásban 26-an megsérültek, közülük hat ember állapota súlyos.
Az esetről videó is készült, amelyet a rendőrség közzé is tett Facebook-oldalán.
Itt a külügy első reakciója az új ukrán kisebbségi törvényre
Mint beszámoltunk róla, az ukrán parlament péntek éjjel az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez fontosnak tartott törvényjavaslatokat fogadott el. Köztük volt a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új törvény is, ami – az ukrán kormányzat szerint – figyelembe veszi az Európa Tanács és szerveinek szakértői véleményét, és az orosz ajkúak kivételével számos területen visszaállítja a kisebbségek korábbi jogait. Volodomir Zelenszkij urkán elnök azonnal aláírta a jogszabályt, mint mondta: „Arra számítunk, hogy Ukrajna erőfeszítéseit az Európai Unió vezetői kellőképpen értékelni fogják, és az Ukrajnának tett ezekkel kapcsolatos európai ígéretek teljesülnek”. Az ukrán elnök ezzel együtt kijelentette, hogy a kisebbségi törvény elfogadásával Ukrajna mindent megtett, amit az uniós ajánlások elvártak.
A magyar külügy részéről Menczer Tamás, a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára kommenálta elsőként a fejleményeket, a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta:
Az ukrán parlament tegnapi döntését természetesen alaposan értékelni fogjuk, azonban az már most látszik, hogy az messze van a 2015-ös jogok visszaadásától.
Orbán Viktor: Ukrajna folyamatosan vegzálja a kárpátaljaiakat, a magyar nyelv és oktatás szempontjából jobb volt a helyzet a Szovjetunió idején
Nagyon nehéz segíteni egy olyan országnak, amely nemzetközileg elismert hadicél nélkül vív háborút, márpedig Kijev nem definiálta egyértelműen, hogy pontosan miért küzd – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet pénteki ülésén.
Az RTL tudósítása szerint a határon túli magyarságról szóló értekezleten a kormányfő arról beszélt, hogy egy Ukrajnával kapcsolatos B-terv kidolgozására tett javaslatot az Európai Unió legutóbbi ülésén. Szerinte ez jobb lenne, mint „a mostani reménytelen helyzet” folytatása, amelynek során ezrek halnak meg egy „keresztény-polgári belháború” keretében.
Orbán szerint Ukrajna a háború ellenére folyamatosan vegzálja a kárpátaljai magyarokat. A határon túli magyarok helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy a kárpátaljaiak vannak a legrosszabb helyzetben, mivel az ottani politikai vezetés olyan utat követ, amely a semmibe vezet, és amelyet Budapest nem tud támogatni.
Porosenko szerint most nem lehet választásokat tartani Ukrajnában
Az ukránoknak a hadiállapot miatt törvény szerint most nincs lehetőségük politikai kampányt folytatni és választásokat tartani, jelentette ki Petro Porosenko volt ukrán államfő, az ellenzéki Európai Szolidaritás párt vezetője kedden a Facebookon.
Ahhoz, hogy legyőzzük Oroszországot, rendkívüli egységre van szükségünk, mind az ukránok, mind a világ részéről. Egyesülni azt jelenti, hogy cselekedni. Cselekedni az állam védelmében és átfogó segítséget nyújtani az ukrán fegyveres erőknek. Nincs jogunk a politikai játszadozásokhoz, a hírveréshez és a választásokhoz, amikor az országot halálos veszély fenyegeti. Ez nem gyerekjáték, mert az ukrán államiság létezéséről van szó
– hangoztatta.
Új hadifogolytábor nyílik Ukrajnában
A fogságba ejtett orosz katonák nagy száma miatt a közeljövőben új hadifogolytábor nyílik Ukrajnában, számoltak be az „Élni akarok” elnevezésű, az ukrán védelmi minisztérium által indított projekt központjának munkatársai kedden a Telegramon.
A kiadott közleményben hozzátették, hogy ezzel párhuzamosan egy másik tábor létesítésének előkészítése is zajlik.
A hadifoglyok számának növekedése egyrészt a fronton kialakult helyzetnek, másrészt az orosz katonák alulmotiváltságának köszönhető, továbbá annak, hogy az orosz fél blokkolja a hadifogolycserét
190 ukrán gyereket menekítettek ki az orosz ágyúzás elől
Az ukrán hatóságok eddig 190 gyermeket evakuáltak a Harkiv megyei Kupjanszk környékéről, hogy megvédjék őket az orosz hadsereg ágyúzásaitól, közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója kedden a Telegramon.
A tisztségviselő hozzátette, hogy a gyermekek kimenekítése tovább folytatódik.
Szavai szerint az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg változatlanul támadásokat hajtott végre Harkiv, Izjum, Csuhujiv, Bohoduhiv és Kupjanszk térségében polgári infrastrukturális létesítmények ellen. A harkivi régió több mint 17 települését vették tűz alá, írta.
Több százan emlékeztek a kárpátaljai dandár elesett katonáira Ungváron
Hétfőn este több százan gyűltek össze Ungvár belvárosában, hogy imákkal és gyertyagyújtással emlékezzenek a munkácsi 128. rohamdandár elesett katonáira, írja a Kárpáti Igaz Szó. A kárpátaljai alakulatban több magyar is szolgált, de a megerősített veszteséglistát még nem hozták nyilvánosságra.
Az ungvári Színház téren este 18:30-tól gyászmisét celebráltak az áldozatok emlékére. Délután óta folyamatosan érkeztek a térre emberek, amely estére teljesen megtelt.
Munkács központjában virágokkal és a mécsesekkel hajtottak főt a helyeik a háborúban elesett katonák előtt.
A munkácsi rohamdandár elesett katonáira emlékeztek Kárpátalján
A hétfői nap eseményeiről itt olvashat.
The post A munkácsi rohamdandár elesett katonáira emlékeztek Kárpátalján first appeared on 24.hu.
Nem biztos, hogy jó irányba mozdult ki a holtpontról a magyar-ukrán viszony
A munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola arról számolt be pár hete, hogy a tanévnyitón betiltották a magyar himnuszt, tilos volt a magyar zászló és nemzeti színek használata, és az igazgatói köszöntő is csak ukránul hangozhatott el a magyar tannyelvű iskolában. Az iskola frissen kinevezett igazgatója, Marija Pauk állítólag ukrán tannyelvű osztályt is akart indítani a munkácsi középiskolában, csak a tantestület tiltakozása nyomán tett le erről a szándékáról – legalábbis egyelőre. Pauk annak a Schink Istvánnak a helyére került, akit 2023 elején egyik napról a másikra távolítottak el az intézményből.
A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) munkácsi alapszervezete Schink eltávolítása miatt már januárban tiltakozott. Szerintük ez a lépés nem szolgálta a „nemzetiségek közötti békés együttélést”, ezért a döntés felülvizsgálatát kérték – hasztalanul. Ugyanis Schink is hiába fordult bírósághoz, később másodszor is kirúgták. Most szeptemberben a volt igazgató másodfokon ugyan megnyerte a perét az első ügyben, de a másodszori menesztéséről még nincs ítélet.
Közben „Folytatódik iskolánk bedarálása” címmel a Facebookon tett közzé egy posztot a munkácsi magyar iskola mögött álló közösség. A szeptember hatodikai poszt szerint „lemondatták az egyik igazgatóhelyettesünket, a másikkal nem egyeztetnek csak utasítják. Mint írják:
Megkezdődtek az egyeztetések a kárpátaljai magyarok ukrajnai jogairól
A kárpátaljai magyarság jogainak rendezéséről és az ukrajnai menekültekről tárgyaltak a felek a Magyar-Ukrán Tárcaközi Oktatási Munkacsoport Budapesten tartott negyedik ülésén – közölte Magyar Levente pénteken az MTI-vel. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára optimista, elmondása szerint megállapodás születhet egy útitervről, amivel a vitás kérdéseket rendezhetik.
A tanácskozás napirendjének legfontosabb témája a kárpátaljai magyarok jogaihoz kapcsolódó ügyek rendezése volt, mondta Magyar, emlékeztetve, hogy az ukrán állam az elmúlt években számos olyan intézkedést vezetett be, ami korlátozza a kárpátaljai magyarság anyanyelven való tanulásának a jogát.
Ez annyira fontos nekünk, hogy Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való csatlakozását, közeledését is blokkoltuk
A PestiSrácok munkatársa mellett egy másik kormánypárti újságíró is úgy tudja, ki van tiltva Ukrajnából
Molnár H. Boglárka tavaly együtt készített dokumentumfilmet Kárpátalján Füssy Angélával, aki a múlt héten számolt be arról, hogy most már nem engedték be Ukrajnába.
Visszavásárolná Kárpátalját Ukrajnától egy magyar vállalkozó, mégpedig a börzsönyi aranybánya terméséből
A Borson jelent meg írás a hétvégén Varga István vállalkozóról, aki a lap szerint arra készül, hogy aranybányát nyisson a Börzsönyben, amiből a becslései szerint 500 milliárd euró értékű nemesfémet is ki lehetne termelni.
A vállalkozó hitelesnek vél bizonyos kutatásokat (amelyek eredete ugyanakkor nem derül ki), amik szerint por formájában 500 milliárd euró értékű arany lapul a Börzsönyben 500 méteres mélységig. Mint mondta, neki már mindene megvan, ezért a haszonból nem a birodalmát szeretné bővíteni.
A „mélyen nemzeti érzelműként” jellemzett 77 éves vállalkozó tervei között a Bors szerint az szerepel, hogy a bánya hasznából megvegye az ukrán államtól Kárpátalját.
Külügyminisztérium a betiltott magyar himnuszról: Magyarország így nem tudja támogatni Ukrajna EU-csatlakozását
Amint arról lapunk is írt, a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola tanévnyitó ünnepségén az intézmény vezetése nem engedte lejátszani a magyar himnuszt, de tilos volt ezen felül a magyar zászló és a magyar nemzeti színek használata is, és az igazgatói köszöntő is csak ukránul hangzott el.
Az iskola augusztus utolsó napján azt közölte Facebook-oldalán, hogy a szakszervezeti gyűlésen a kinevezett igazgató és helyettese is jelezte, hogy rövidtávú céljuk az iskola ukránosítása, ennek szellemében a magyart is csak idegen nyelvként tervezik oktatni, és az előttünk álló tanévben is ukrán első osztályt indítanának, a tantárgyak egy részét ukránul oktatnák. A tantestület tiltakozásának hatására ugyanakkor a vezetők meghátráltak, így most még nem indul új, ukrán tannyelvű osztály és a tanítás nyelve is marad a magyar.
De látjuk, hogy a városvezetés terve a magyar oktatás mielőbbi megszüntetése iskolánkban