Ha választás közeledik, mindig hackertámadásokkal jön elő az dollármédia
– mondta Szijjártó Péter Marko Đurić szerb külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján az ATV azon kérdésére, amely az orosz hackertámadást firtatta.
Az ATV azt kérdezte a magyar külügyminisztertől, hogy két éve, amikor megjelentek a hírek, hogy orosz hackerek megtámadták a Külügyminisztérium informatikai rendszerét, és ezzel számos szenzitív adathoz jutottak hozzá, akkor ezt cáfolták.
Letartóztatták a napokban a magyar diplomáciai élet egyik legérdekesebb alakját. Az ok hivatalosan nem ismerhető, hallgat az ügyészség és nem árul el részleteket a külügy sem. Sejteni annyit lehet, hogy az eset nem független a tiszteletbeli konzuli címek és különféle diplomáciai jogosultságok kereskedelmétől – írta a Magyar Hang.
A lap szerint S. Gy. művelt, megnyerő figura, jó ismerője Afrikának, nem mellesleg üzletember. „Működik egy közvetítői piac: ha például Magyarországon szeretne valaki tiszteletbeli konzul lenni, akkor akad néhány olyan, a diplomácia világába beágyazott ember, akit érdemes megkeresnie. Ez a közvetítő igyekszik tiszteletbeli konzuli pozíciót keresni olyan államoknál, amelyek nyitottak arra, hogy tiszteletbeli konzult nevezzenek ki. A segítségért cserébe 50-300 ezer eurót (mintegy 20–120 millió forintot) kérnek a közvetítők – mondta korábban a Direkt36-nak S. Gy. Ő azonban inkább külföldi államok nagyköveteinek segít ideális jelöltet találni a tiszteletbeli konzuli posztra, és ezt sem Magyarországon, hanem inkább ázsiai és közel-keleti államokban”– írta 2022 novemberében az oknyomozó portál.
A 60 éves S. Gy. a rendszerváltozást követően rendőrségi szóvivő, majd Horn Gyula miniszterelnök sajtótitkára volt. Dolgozott a Kövér László-féle Országgyűlésnél, majd 2010-et követően az idővel Szijjártó Péter vezetése alá kerülő külügynél. Címzetes egyetemi tanár, magyar-francia kettős állampolgár. 2015-ben a tiszteletbeli konzuli hálózatért felelő miniszteri biztossá nevezték ki a külügyben. 1997 óta Gambia tiszteletbeli konzulja, 2005-től a nyugat-afrikai ország bécsi ENSZ-képviselője. 2009-től a Magyarországra akkreditált tiszteletbeli konzulok testületének elnöke. 2023 nyarán a Közép-afrikai Köztársaság őt kérte fel, legyen belgrádi nagykövete.
Nincs köze a kormánynak a keményvonalas iszlamista volt iráni Mahmúd Ahmadinezsád magyarországi látogatásához – válaszolta a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Index kérdésére.
A kormány nem fogadta a volt iráni elnököt. Programja egyetemi program. Magyarországon az egyetemeken oktatási és szólásszabadság van. A kormány nem szól bele az egyetemek programjaiba
– fogalmazott a külügyi tárca közleménye.
Összesen kilenc alkalommal utazott Szijjártó Péter az Országos Rendőr-főkapitányság flottájába tartozó helikopterrel 2020 óta – ismertette a hvg360 a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság válaszai alapján, amelyeket a lap közérdekű adatigényléseire kapott. A lap érdeklődését a külügyminiszter ungvári utazása keltette fel, amelyről január 29-én posztolt a közösségi médiában helikopterezős képeket.
Ami újdonság, hogy a nyilvánosság eddig a 2020 óta megtett kilenc külügyminiszteri helikopteres utazás közül csak ötről szerzett tudomást, négy továbbiról csak most. Ezek az alábbiak:
2020. április 24-én, a koronavírus első hullámában Letenyére, a horvát határra utazott, hogy ott jelentse be: Horvátországgal a járvány ellenére az összes határátkelőhelyet nyitva tartják az ingázóknak, és ott tárgyalt aznap a horvát külügyminiszterrel, Gordan Grlic-Radmannal is.
Több mint 13 milliárd eurós beruházási rekordról számolt be a tavalyi évet illetően Szijjártó Péter csütörtöki Facebook-videójában, amivel a 2022-es 6,5 milliárd eurós csúcs dőlt meg. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy mindeközben a globális adatok a beruházási kedv visszaesését mutatták.
Miért fontos ez? Egyrészt a befektetett összegek mellé jelentős kormányzati készpénztámogatások társulnak, tavaly ezek összege kétmilliárd euró volt a külügyminisztériumi információk szerint. Másrészt a beruházások jócskán kihatnak a munkaerőpiacra, a miniszter szintén rekordszámú, 19 ezer új munkahely létrejöttéről számolt be.
Kérdéses a számítások mögötti módszertan, például a CATL 2022 augusztusában bejelentett hétmilliárd eurós rekordberuházását is a 2023-as évhez számolta a tárca a Portfolio értesülése szerint.
Fillérekért árverezik el a méregdrágán vett, használhatatlan lélegeztetőgépeket
– ezt állítja pénteki Facebook-bejegyzésében Gelencsér Ferenc.
A Momentum elnöke szerint az „állampárt botrányosan drága és szakmailag is indokolhatatlan lélegeztetőgép-beszerzési bizniszének az egyik fő nyertese a TMT Technics Kft. volt, amelynek a tulajdonosa dr. Tóth László. Gelencsér felidézi, hogy ez a cég 2019 végéig szerény, de biztonságos nyereséget termelt, azt az évet 114 milliós árbevétel mellett 21 millió forint adózott nyereséggel zárta, amelyet Tóth osztalékként fel is vett. „2020-ban aztán az optikai eszközök gyártásával foglalkozó kis cég megütötte a főnyereményt, fürkészőként és portyázóként több mint 1000 darab lélegeztetőgépet tudott felhajtani, amit el is adott az államnak – ezért nagyságrendileg 13 milliárd forintot kaszált, tehát a gépek darabját több mint 10 millió forintért adta el” – írja posztjában a Momentum elnöke.
Súlyos szabálytalanságokat tárt fel a külügyminisztérium irányításával zajlott brexit-kárenyhítési pályázatok lebonyolításával összefüggésben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – derült ki a szervezet friss jelentéséből.
Ez volt az a pályázat, amelynek keretében több mint húszmilliárd forintra pályázhattak olyan hazai vállalatok, amelyek hitelt érdemlően igazolni tudták, hogy káruk keletkezett vagy keletkezik az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése miatt. A vissza nem térítendő támogatás az Európai Bizottság döntése alapján 2022 és 2025 között állt volna rendelkezésre, ám a magyar kormány előfinanszírozta az összeget, és a teljes keret kiosztásáról döntött.
Mint a 24.hu megírta, összesen nyolcvan pályázat lett sikeres. A nyertesek közt feltűnt a többi közt Matolcsy Ádám bútorgyára, ami a profitja tizenhétszeresét kapja meg kárpótlásként, továbbá befutó volt Matolcsy Ádám barátja, Száraz István cége is, melynek a korábbi nyeresége ötszörösét ítélték meg. A listán szerepel a Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos vállalkozó érdekeltségében álló Kall Ingredients Kft. is, ami a Szolnok mellett található tiszapüspöki izocukorgyárat működteti, ennek a társaságnak ítélték meg a keretből a második legtöbb támogatást.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2022. július 21-én, orosz kollégájával Szergej Lavrovval folytatott tárgylásai után jelentette be, hogy a kormány különleges földgázkészletet hoz létre Magyarország 1,2 milliárd köbméternyi stratégiai gázkészletén felül.
Az ügylet keretében a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) számára azt írták elő, hogy az MVM-en keresztül, hitelből 733 millió köbméternyi földgázt vásároljon a Gazpromtól. A hitel visszafizetésére a kormány 1,85 milliárd euró készfizető kezességet vállalt. A különleges földgázkészletet a kormány tavaly októberben 739 millió köbméterre, a jótállást pedig 2 milliárd euróra – mintegy 800 milliárd forintra – emelte.
Ez azt jelenti, hogy a MSZKSZ körülbelül az ország hosszú távú orosz gázvásárlási szerződésében meghatározott mennyiségen felül, 1141 forintos köbméteráron vásárolt biztonsági készletet. Lapunk korábbi cikkéből kiderül, hogy a földgáz havi átlagárát alapul véve, ennyire magas köbméterár sem az Európában irányadó holland gáztőzsdén (TTF), sem az orosz importgáz esetében nem fordult elő, még a tavalyi energiaválság folyamán sem.
Hat évvel ezelőtti kinevezése óta 35, a Külgazdasági és Külügyminisztérium által finanszírozott külföldi utazása volt Szöllősi Györgynek, a magyar futball és a Puskás-ügyek rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének – derítette ki a 444.hu közérdekű adatigényléssel. A KKM elárulta azt is, hogy bár nem a tárca megbízásából utazgat Szöllősi, de így is közel 12 millió forintot költöttek az útjaira.
„Kiemeljük, hogy a kérdésfeltevésében szereplő megfogalmazással ellentétben Szöllősi György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet nem a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából vett részt a szeptember 29-i válaszukban szereplő utakon. A korábbi válaszunkban szereplő utazások vonatkozásában – amelyeken Szöllősi György úr rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti diplomáciai rangjával összefüggő tevékenysége ellátása során részt vett – a Szöllősi György úrnak az utazásokon részvételével összefüggésben felmerült költség mindösszesen 11 758 063,- Ft volt.” – írtaa külügy a lapnak.
Szöllősi György – Orbán Viktor kedvenc sportújságírója – 2016 óta a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke, 2017 óta a magyar futball és a Puskás-ügyek rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Amint arról lapunk is beszámolt, Szöllősi a külügyminiszter jóváhagyásával diplomata-útlevelet kapott. A Külgazdasági és Külügyminisztérium Szöllősitől azt kérte, „koordinálja, segítse mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek a gazdag magyar futballkultúrának állítanak emléket bárhol a világon”, ezért kapott rendkívüli és utazó nagyköveti rangot.
Az 1956. október 23-i forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tett ki képeket a Facebook-oldalára Szijjártó Péter.
A külügyminiszter fotóin a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium épülete látható, magyar zászlóval feldíszítve.
Mi, magyarok, soha nem táncolunk úgy, ahogy mások fütyülnek!
Társadalmi egyeztetés és tájékoztatás nélkül építi ki Magyarországon a kormány az akkumulátoripart – egyebek mellett ezt állapította meg az MTA Fenntartható Fejlődés Bizottsága által készített állásfoglalás. Mint írták, az akkumulátorok gyártásának hazai helyzete az elmúlt hónapokban mind a tudományos közösség, mind a közvélemény figyelmét felkeltette, ezért nyolc pontba szedték a magyar akkugyártással kapcsolatos legfontosabb megválaszolandó kérdéseket.
Ezek közül az első két pont a kormány által véghez vitt gyártelepítés módszertanának kritikájaként is felfogható, vagyis hogy a fejlesztéseket nem előzte meg széleskörű társadalmi tájékoztatás és egyeztetés, ezért szükséges az akkumulátorgyártás felfuttatására építő gazdasági stratégiával kapcsolatos valamennyi érv és ellenérv megjelenítése, vitába vonása és az aggodalmak érdemi kezelése. Az MTA szerint szükséges lenne nyilvánosságra hozni azokat a számításokat is, amelyek alapján a kormány hosszú távon és fenntarthatóan jelentős társadalmi hasznot remél a beruházásoktól.
Az MTA felvetéseiről itt olvashat részletesebben.
Azt nem árulta el a minisztérium, hogy összesen mennyibe került az utaztatása a Nemzeti Sport főszerkesztőjének, akit 2017-ben neveztek ki a magyar futball nagykövetének.
Az amerikai nagykövetség közleménye választ adott a Nemzeti Sport főszerkesztőjének panaszára is.
Amint arról lapunk is írt, a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola tanévnyitó ünnepségén az intézmény vezetése nem engedte lejátszani a magyar himnuszt, de tilos volt ezen felül a magyar zászló és a magyar nemzeti színek használata is, és az igazgatói köszöntő is csak ukránul hangzott el.
Az iskola augusztus utolsó napján azt közölte Facebook-oldalán, hogy a szakszervezeti gyűlésen a kinevezett igazgató és helyettese is jelezte, hogy rövidtávú céljuk az iskola ukránosítása, ennek szellemében a magyart is csak idegen nyelvként tervezik oktatni, és az előttünk álló tanévben is ukrán első osztályt indítanának, a tantárgyak egy részét ukránul oktatnák. A tantestület tiltakozásának hatására ugyanakkor a vezetők meghátráltak, így most még nem indul új, ukrán tannyelvű osztály és a tanítás nyelve is marad a magyar.
De látjuk, hogy a városvezetés terve a magyar oktatás mielőbbi megszüntetése iskolánkban
A minisztérium munkatársai 5 órával később kivágták a Facebook-videóból a kínos részt, de sokan az élőzéskor és azután még találkoztak vele.
Magyarország kiáll a demokratikusan megválasztott vezetők mellett és szorgalmazza a valós párbeszéd mielőbbi létrejöttét – közölte szerdán az MTI-vel Sztáray Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára, reagálva az Amerikai Egyesült Államok azon bejelentésére, miszerint szankciós listára helyezte a Boszniai Szerb Köztársaság több vezetőjét.
Az Amerikai Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) július 31-én bejelentette, hogy szankciós listára helyezték Radovan Viąkovićot, a Boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökét; Nenad Stevandićot, az entitás Nemzetgyűlésének elnökét, Zeljka Cvijanovićot, az Államelnökség szerb tagját, valamint Miloą Bukejlovićot, a Boszniai Szerb Köztársaság igazságügyi miniszterét.
A közlemény szerint az említett politikai vezetőket közvetlen felelősség terheli azon törvény elfogadásáért, amely kimondja, hogy Bosznia-Hercegovina Alkotmánybíróságának döntései az entitásban a jövőben nem alkalmazhatóak. Az Egyesült Államok szerint ez akadályozza és fenyegeti a daytoni békemegállapodás végrehajtását. A korlátozó intézkedések vagyonbefagyasztást rendelnek el a szankcionált személyeknek az Egyesült Államokban található tulajdonával szemben.A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarországnak kiemelt nemzetbiztonsági érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása, ezért hazánk a felelős szomszédságpolitika jegyében mindent megtesz annak érdekében, hogy a térségben és benne Bosznia-Hercegovinában hosszú távon stabilitás és béke legyen. A mostani, globális nehézségek közepette nincs szükség újabb biztonsági kihívásokra Európában – tette hozzá.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium egyszereplős, tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki július 24-én egy már kiszemelt konkrét hangszer, egy Bogányi-luxuszongora beszerzésére – szúrta ki a hvg.hu.
A külügyi tárca a speciális tenderhez előzetesen bekérte már a kiszemelt nyertestől, a Zengafons Kft-től az árajánlatot is, eszerint bruttó 81,3 millió forintba kerülhet a zongora a szállítással és beüzemeléssel együtt.
A hangszer abba a brüsszeli palotába kerül, amit 2021-en 10 millió euróért (mai értéken 3,8 milliárd forint) vett a kormány, és amit további 2,1 milliárd forintért újítanak fel. Az épület az egy év múlva esedékes soros magyar uniós elnökséget szolgálná a tervek szerint.