Futóbolondnak nevezte Karácsony Gergely Dienes János volt zuglói főépítészt a főpolgármester-jelölti vitában, és kétségbe vonta, hogy igazat mond a Bosnyák tér mögött épülő óriásberuházásról. Mivel a Válasz Online hasábjain már többször foglalkoztunk az állam számára épülő hivatali negyed ügyével, lehetőséget biztosítottunk Dienesnek válaszra.
Archívum címkék: kiemelt projekt
Üvegbe és betonba fogalmazott mérleg-főkönyv – itt a NER egyik legnagyobb merénylete Budapest ellen
Még a korábbi izraeli ingatlanfejlesztő is szelídebb terveket készített, mint amit végül a „nemzeti nagytőke” hathatós kormányzati segítséggel megvalósított. Ezúttal nem a Bosnyák térről lesz szó, hanem egy másik XIV. kerületi projektről, a Városliget melletti, Tiborcz–Garancsi-féle Dürer Parkról. Az itteni védett épületek bontása Budapest főjegyzőjének birtokunkba került levele alapján jogsértő lehetett, de arra nem kaptunk választ, hogy Horváth Csaba zuglói polgármester tett-e lépést az ügyben. Közben kijöttek a lakótömbök látványtervei is, és kiderült, hogy hét-kilencemeletes monstrumokat erőszakolnak be az istvánmezei villák közé. A NER legkártékonyabb budapesti kiemelt projektjeit bemutató sorozatunk újabb része.
Indul a műemléki státuszát részben elveszített józsefvárosi Heinrich-udvar átépítése
Közel hét évvel ezelőtt hosszú cikkben mutattuk be a vaskereskedő Heinrich család a Nagykörúttól néhány lépésnyire álló egykori tulajdonát, az Üllői utat csinos bérházként néző (Hubert József és Móry Károly, 1893), a Mária utca felől azonban máris téglahomlokzatú üzemépületnek látszó (Sándy Gyula, 1912) Heinrich-udvart, aminek két épületét egy ma is keramittal burkolt, földszintes, illetve egyemeletes raktárokkal keretezett íves belső udvar köti össze.
Az együttes akkor egy sor cég mellett a Tilos Rádiónak, illetve a tervezők egész sorának kitörési lehetőséget és műhelyteret adó Heinrich Alkotói Szintnek adott otthont, de már tudni lehetett, hogy rövidesen minden meg fog változni, hiszen az ingatlan 2006-ban egy spanyol tulajdonos kezébe került, aki a homlokzatok kivételével szinte mindent lebontott volna, hogy aztán szállodát, irodatereket, illetve lakásokat hozzon létre a helyükön.
A krach végül röviddel a koronavírus-járvány kitörése előtt, 2019 nyarán, immár egy következő gazda – a ma Varga Mihály pénzügyminiszter és korábbi miniszterelnök-helyettes egykori egyetemi kollégiumi szobatársa, Szabó Zoltán 100 százalékos tulajdonában lévő Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. – kezében jött el, hiszen a bérlőknek előbb el kellett hagyni a kisebb-nagyobb tereiket, majd a 117 szobás szálloda, illetve 218, többségében Airbnb-re alkalmas lakás létrehozásával számoló projekt egy kormányrendelettel
Dienes János: Horváth Csaba mindvégig a beruházó érdekeit szolgálta
Horváth Csaba polgármester a Bayer-ügyben évek óta félrevezeti a közvéleményt – állítja Zugló volt főépítésze szakmai közleményében. Dienes János a zuglói óriásprojektről írt kétrészes cikkünk nyomán küldte el nekünk írását, amelyben azt mondja, köztisztviselőként korlátozott eszközökkel, a nyilvánosságtól és a beruházóval való érdemi tárgyalásoktól eltiltva kellett éveken át végignéznie, hogy a polgármester egy törvénytelen szerződéstervezetet akart folyamatosan áterőltetni a testületen.
A zuglói polgármester és a jegyző személyemet érintő nyilatkozatokat tett a 24.hu, a Válasz Online és a Telex cikkeihez, és egy hosszabb nyilatkozatot Horváth Csaba a Facebook oldalán is közölt 2024. május 8-án. Azért szólalok most meg, hogy ezt a szövevényes ügyet jobban megérthesse a kívülálló.
2020 elején neveztek ki a XIV. kerület főépítészének, de Hajdu Flórián alpolgármester (MSZP) felkérésére már korábban is adtam szakmai tanácsokat a 2019-es építési szabályzathoz. Közvetlenül a kinevezésem előtt a kerületi jegyzővel, Tiba Zsolttal volt egy beszélgetés, ahol bemutatkoztam és ismertettem írásban is átadott programomat. A Bayer-beruházás problémáját megörököltem, az ügy végigkísérte, és meghatározta három és fél éves főépítészi munkámat a kerületben.
Újabb részletek derültek ki a Pázmány-kampusz várható arcáról
Az elmúlt hónapok hazai építészeti közbeszédét uraló, az egykori Rádió-épületek többségének pusztulásával járó Pázmány-projekttel kapcsolatban hétről hétre kerülnek nyilvánosságra a különböző részletek, a terület várható jövőjéről azonban még mindig nem lehet biztosat tudni. A tervezett bontási munkák a tavalyi év végén ugyan engedélyt kaptak (ezek részleteit itt mutattuk be), a kézzelfogható változások azonban továbbra sem kezdődtek meg, sőt, az önkormányzat, illetve a civilek közös erővel próbálják megállítani a kiemelt projektet.
Az ügyben a kerület közigazgatási pert indított, valamint az Alkotmánybíróságot is megkereste, sőt, januárban a kormánypárti és a kerületi képviselők teljes egyetértésben eldöntötték: nem vonják vissza a tömbre kiterjesztett változtatási tilalmat, sőt, a Fővárosi Kormányhivatalt vezető korábbi kerületi vezető, dr. Sára Botond elfogultságának vizsgálatát kérték.
A Pázmány-álom január 17-án aztán új szakaszához érkezett: az építtető Építési és Közlekedési Minisztérium eljuttatta a Kormányhivatalhoz az építési engedélykérést, aminek az cikkünk megjelenéséig nem adott zöld utat. Rövidesen kiderült, hogy a munkák során a leendő épületeket körbevevő utcák, illetve a Pollack Mihály tér parkolási rendje, valamint átjárhatósága is megváltozhat, erről azonban egyelőre sem Józsefvárossal, sem a Budapest Közút Zrt.-vel nem született megegyezés.
Na, kit találtunk az ország legtitokzatosabb, hat Margit-szigetnyi rémprojektje mögött?
Soha nem látott méretű ingatlanfejlesztés előtt nyitotta meg az utat a kormány minapi (és egy tavalyi) határozata. Soroksár és Gyál területén, az M0–M5-ös autópályák térségében egy ipari, logisztikai város képe kezd kirajzolódni, amely védett természeti területeket is érint. Többen kínai óriáslerakatot vizionálnak, de a kabinet egyelőre nem mond semmit. Ami biztos, hogy az érintett földek birtokosai csillagászati haszonnal adhatják tovább ingatlanjaikat a fejlesztőknek. A Válasz Online mind a 144 tulajdoni lapot átnézte, hogy kiderüljön, kik a „lottóötös” várományosai. A főbb nyertes két-három család és a Földber Kft. lehet; utóbbiba tavaly szállt be a Tiborcz-kör egyik legaktívabb magántőkealapja, a Főnix.