Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: urbanisztika

Dienes János: Horváth Csaba mindvégig a beruházó érdekeit szolgálta

Közzétette szerző

Horváth Csaba polgármester a Bayer-ügyben évek óta félrevezeti a közvéleményt – állítja Zugló volt főépítésze szakmai közleményében. Dienes János a zuglói óriásprojektről írt kétrészes cikkünk nyomán küldte el nekünk írását, amelyben azt mondja, köztisztviselőként korlátozott eszközökkel, a nyilvánosságtól és a beruházóval való érdemi tárgyalásoktól eltiltva kellett éveken át végignéznie, hogy a polgármester egy törvénytelen szerződéstervezetet akart folyamatosan áterőltetni a testületen.

A zuglói polgármester és a jegyző személyemet érintő nyilatkozatokat tett a 24.hu, a Válasz Online és a Telex cikkeihez, és egy hosszabb nyilatkozatot Horváth Csaba a Facebook oldalán is közölt 2024. május 8-án. Azért szólalok most meg, hogy ezt a szövevényes ügyet jobban megérthesse a kívülálló.

2020 elején neveztek ki a XIV. kerület főépítészének, de Hajdu Flórián alpolgármester (MSZP) felkérésére már korábban is adtam szakmai tanácsokat a 2019-es építési szabályzathoz. Közvetlenül a kinevezésem előtt a kerületi jegyzővel, Tiba Zsolttal volt egy beszélgetés, ahol bemutatkoztam és ismertettem írásban is átadott programomat. A Bayer-beruházás problémáját megörököltem, az ügy végigkísérte, és meghatározta három és fél éves főépítészi munkámat a kerületben.

PostPin It!

Munkában a NER: Budapest legnagyobb elpuskázott lehetősége lett a Közvágóhíd

Közzétette szerző

Gyakorlatilag semmi nem maradt meg a történelmi Közvágóhídból, amelynek helyén Orbán Viktor török barátja, Adnan Polat épít új városrészt. Pont olyat, mintha Isztambul valamelyik külső kerületében járnánk: lélektelen, tizenkétemeletes monstrumok nőnek ki a földből szorosan összezsúfolva. A NER-ben szokásos módon ez a magánfejlesztés is megkapta a kiemelt státuszt, és ezzel a felmentést minden előírás alól, noha semmilyen közcélt nem szolgál. A közcél az ellenkezője lehetett volna: a millenniumi idők egyik nagyszerű létesítményének megmentése és rehabilitálása, ahogy a világ sok városában történt. Ez azonban már örökre elúszott lehetőség marad.

PostPin It!

Kirúgták a főépítészt, aki szembement a beruházással – a NER titkos budapesti óriásfejlesztése, 2. rész

Közzétette szerző

Zugló mindvégig rosszul járt a két évtizeden át húzódó történetben, amelynek a végén egy tágas zöld sportterületből lélektelen irodapark lett. A kerület és a fejlesztő közötti megállapodás végül kútba esett, így hosszadalmas pereskedésre kell számítani. És bíróság előtt zajlik a munkaügyi konfliktus is a volt főépítész, Dienes János és a Horváth Csaba vezette önkormányzat között. A szakember állítja: azért rúgták ki, mert negatív szakvéleményeket adott a beruházóval kötendő megállapodásról, amely az önkormányzatra nézve káros lett volna, a polgármester azonban mégis szorgalmazta.

PostPin It!

Városközpont helyett: a NER titkos budapesti óriásfejlesztése – első rész

Közzétette szerző

Nem igaz, hogy nem költ a kormány Budapestre: egy fél metróvonal kijött volna abból az összegből, amiből megvették Balázs Attila NER-milliárdos gőzerővel épülő irodanegyedét Zuglóban. Hogy minek, azt nem lehet tudni, de a közérdek soha nem volt szempont a beruházásban. A túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark metró- és villamosépítés nélkül óriási terhet ró majd a környezetére. Így néz ki, amikor a tőke csak a saját szempontjai szerint fejleszti a várost, azzal a sajátos magyar csavarral, hogy mindezt valójában az állam teszi. Friss légifotókon mutatjuk a városközpontnak hazudott, éppen épülő monstrumokat. Első rész.

PostPin It!

Megmenekült a beépítéstől egy darabka erdő az újjászülető Mocsáros peremén

Közzétette szerző

Két évvel ezelőtt a főváros a Mocsáros addig beépítésre szánt területének nagy részét átsorolta zöldterületi kategóriába. Akkoriban figyelmeztettünk: egy másfél hektáros, ötszög alakú terület kifelejtődött, és továbbra is megvan az elvi lehetősége, hogy egyszer az erdőbe ékelődő lakópark legyen belőle. Most az uniótól elnyert, 1,4 milliárdos LIFE-pályázati forrásból Budapest történetének legjelentősebb tájrehabilitációja kezdődhet a Mocsárosban. A természetvédelmi területet a háromszorosára növelték, és ennek során az általunk korábban jelzett tévedést is sikerült kijavítani: az erdő végleg erdő maradhat.

PostPin It!

Nem Dubaj kell ide – megmutatjuk, milyen remek városrész épülhetne Rákosrendezőn

Közzétette szerző

Rákosrendező nem véletlenül lett a kormány Maxi-Dubaj terveinek helyszíne: az egykori rendezőpályaudvar három évtizede rehabilitációra vár. A területen elképesztő állapotok uralkodnak, de a romlás értékeket rejt. Itt van a Vasúttörténeti Park, Budapest legrégebbi állomásépülete, három nagy múltú sportterület. Az elmúlt években Rákosrendező rehabilitációjára alaposan végiggondolt, egymásra épülő fejlesztési javaslatok születtek. Ha ezeket leporolnák, élhető, zöld, de sok lakást tartalmazó városrész jöhetne létre felhőkarcolók nélkül is. Rákosrendezővel foglalkozó kétrészes cikksorozatunk második része.

PostPin It!

Itt a látványvizsgálat: ekkorák lehetnek a toronymonstrumok a Hősök tere mögött

Közzétette szerző

Látványvizsgálat igazolja: jóvátehetetlenül megváltozik a Hősök tere látképe, de egész Budapest panorámája is, ha 240 méter magas tornyokat húznak fel Rákosrendezőn. A Válasz Online elsőként közli a főváros által készíttetett vizsgálatok eredményét. Mindeközben olyan híreket is hallottunk, hogy ennél is nagyobb, 460 méter magas felhőkarcolót, Európa legnagyobb plázáját, 50 ezer lakást építene a területen a dubaji ingatlanfejlesztő a kormány segítségével. Minden jel arra mutat, hogy brutális léptékű, Budapest fejlődését kimondottan rossz irányban befolyásoló beruházás készül. A tárgyalások titokban zajlanak, sem a nyilvánosságot, sem a városvezetést nem vonják be érdemben. Legfeljebb a nemzetközi megállapodás szűkszavú utalásaiból következtethetünk – ami önmagában sem normális állapot.

PostPin It!

Egy építészeti atombomba kevés, de Bilbao feltámadásából Budapest is tanulhatna

Közzétette szerző

Ritka, hogy egy modern nagyváros teljes megújulását és feltámadását egy építészeti alkotásnak tulajdonítsák, de Bilbao esetében mégis régóta használják a Guggenheim-hatás (vagy Bilbao-hatás) kifejezést. Nagyon leegyszerűsítve azt szokás érteni ez alatt, hogy a legnagyobb baszk település annak köszönhetően lett szürke gyárvárosból egy csapásra virágzó turistacélpont, hogy felhúztak a központjában egy különleges, modern épületet, melyet egy világhírű építész tervezett. Ez volt a Guggenheim Múzeum bilbaói épülete, Frank Gehry munkája, melyet 1997-ben nyitottak meg, és azóta évről évre tömegek látogatják, ezzel párhuzamosan pedig a városban is fellendült a turizmus.

A modellt azóta is példaként emlegetik a sikeres városfejlesztésre, például a városligeti múzeumépítkezésekért felelő Baán László miniszteri biztos így hivatkozott rá:

Mielőtt felépült ez a múzeum, Bilbao egy lepusztult iparváros volt, mára viszont, a különleges múzeumépület vonzerejének köszönhetően a nemzetközi kulturális turizmus egyik kedvelt célpontja lett, ami döntően hozzájárult az egész város revitalizációjához. Ezt a jelenséget, hogy akár egyetlen kiemelkedő kortárs múzeumépület újrapozicionálhatja egy város helyét a nemzetközi kulturális térképen, úgy emlegetik azóta: Bilbao-effektus

PostPin It!

Tájseb a déli parton: a BalaLand a NER eddigi legsúlyosabb merénylete a Balaton ellen

Közzétette szerző

Jelentős részben közpénzből épült fel Tiborcz István és Szepesi Richárd karibi koloniális stílusú hotelkomplexuma Szántódon, mégis nehéz felfedezni hol jelenik meg ebben a beruházásban a közérdek. Megnéztük a BalaLandot, amely megtörte azt a tabut, hogy Siófok után eddig nem álltak közvetlenül a parton a látképet romboló, túlméretezett épületek. A déli part legszebb kilátású strandján még az sem egyértelmű, hogy bemehet-e a vízbe, aki nem szállóvendég.

PostPin It!

Már az 50-es években világszínvonalú terv készült a Balatonra, de a kukában végezte

Közzétette szerző

Wettstein Domonkos, a Balaton 20. századi tervezéstörténetének kutatója az év elején megjelent Balatoni építészet című könyvében bemutatja, hogyan lett olyan a tó környéke, amilyennek ma ismerjük. És hogy sok minden alakulhatott volna másként is: miközben a spanyol és a román tengerparton betonszörnyeket építettek, Magyarországon elfogadták a korszak egyik legérzékenyebb, nyugaton is nagyra tartott fejlesztési tervét, ami teli volt még ma is korszerűnek számító elképzelésekkel. Rövid, pár éves aranykor után azonban a történet kisiklott. Van-e jövője a sajátosan balatoni ízű építészetnek, és megóvható-e a túlépítéstől az egyedi tájkarakter? Interjú.

PostPin It!