Best WordPress Hosting
 

Szeméttel és trágyával szórta meg Észak-Korea a déli szomszédját

Több mint 150 szemeteszsákot szállító léggömböt küldött Észak-Korea Dél-Korea területére. A léggömbök helyi idő szerint kedd éjszaka érkeztek meg Dél-Korea területére és különféle helyeken landoltak, némelyik még az ország déli régióiba is eljutott – jelentette a szöuli vezérkar szerdán az MTI írása szerint.

A földet ért zsákok tartalma – a szemét, a műanyagpalackok, az elemek és akkumulátorok, a cipődarabok és a trágya – a becsapódás helyszínén szétszóródtak, jelentős felfordulást okozva – folytatta a vezérkar, hozzátéve, hogy a hadsereg emberei összegyűjtötték a küldeményeket további vizsgálat céljából.

„Észak-Korea ezzel világosan megsérti a nemzetközi jogot és komolyan veszélyezteti népünk biztonságát. Határozottan figyelmeztetjük Észak-Koreát, hogy azonnal hagyja abba embertelen és alantas cselekedeteit” – közölte a vezérkar.

Újfajta taktikai rakétát lőtt ki Észak-Korea

Új irányítórendszerrel volt felszerelve az a taktikai ballisztikus rakéta, amelyet pénteken lőtt ki Észak-Korea a tengerbe a keleti partjainál – áll a KCNA észak-koreai állami hírügynökség szombati jelentésében.

Az MTI azt írja, a hírügynökség beszámolója szerint egy taktikai ballisztikus rakéta próbaindítását hajtották végre egy új autonóm irányító navigációs rendszer segítségével. A teszten részt vett Kim Dzsongun észak-koreai vezető is – áll a közleményben.

Az idei ötödik ballisztikus rakétatesztre órákkal azután került sor, hogy Észak-Korea tagadta, hogy fegyverekkel látná el Oroszországot. Azt is közölték, hogy nem áll szándékukban hadi technológiájukat más országgal megosztani. Pénteken az észak-koreai vezető befolyásos húga, Kim Jodzsong közleményben szögezte le, hogy a ballisztikus rakétákkal folytatott tesztek a 2021-ben elindított ötéves fejlesztési terv részét képezik, és azokat a fegyvereket egy Szöul elleni támadásra szánják.

Az észak-koreaiakat hűségesküre kötelezték Kim Dzsongun iránt

Kim Dzsongun észak-koreai vezető iránti hűségesküre kötelezték az észak-koreaiakat, Kim hatalomra kerülése óta először – közölte egy dél-koreai kutatóintézet hétfőn.

A szöuli székhelyű Dél és Észak Fejlődés Intézete (SAND) szerint, amely fényképeket is közzétett az eskütételi ünnepségről, a fogadalmakat feltehetően még Kim január 8-i, negyvenedik születésnapja alkalmával tették.

Észak-Korea hivatalosan sosem erősítette meg Kim pontos születési dátumát – erről csupán feltételezések születtek –, mindazonáltal az ehhez hasonló korábbi eskütételi ünnepségeket mind a korábbi vezetők születésnapján rendezték.

Japánokat rabolt el Észak-Korea, a japán kormányfő Kim Dzsongunnal tárgyalna

Találkozót kért Kisida Fumio japán miniszterelnök Kim Dzsongun észak-koreai vezetőtől – jelentette hétfőn a KCNA észak-koreai hírügynökség.

Kisida a közelmúltban annak a „kívánságának adott hangot”, hogy szeretne találkozni Kim Dzsongunnal – közölte Kim Jodzsong, az észak-koreai vezető befolyásos nővére hétfőn. A japán kormányfő ugyanazon – miként az MTI beszámolt róla – a napon a tokiói parlamentben azt mondta, hogy

legfelsőbb szintű tárgyalásokra van szükség

Bezárják és prostitúcióra kényszerítik a Kínában dolgozó észak-koreai nőket

A legrosszabb és legszomorúbb pillanat az volt, amikor egy bulin, ahol alkoholt is felszolgáltak, szexuális kapcsolatra kényszerítettek.

Gyakran kihangsúlyozzák, hogyha rajtakapnak a szökésen, nyom nélkül megölnek.

Ezek a mondatokat olyan észak-koreai nőktől idéztük, akik Kínába mentek dolgozni – az észak-koreai kormány jóváhagyásával – abban a reményben, hogy az ottani magasabb fizetésekért megéri néhány évre otthonhagyni a családjukat. A nők azonban hamar rájöttek, hogy gyakorlatilag kényszermunkát kell végezniük, miközben el kell viselniük a mindennapi megaláztatásokat és a zaklatásokat, ráadásul úgy, hogy a fizetésük jelentős részét egyszerűen lenyúlja a fegyveripart pörgető Kim Dzsongun állama. Az pedig igazi abszurd, hogy az észak-koreai nők által előállított termékek a nyugati fogyasztóknál végzik.

Kim Dzsongun: Szuperképességeinkkel töröljük el az ellenségeinket

Észak-Korea nem fog habozni felhasználni katonai képességeinek teljességét ellenségei eltörlésére, amennyiben erőt alkalmaznának ellene – jelentette ki csütörtökön Kim Dzsongun észak-koreai vezető a kommunista állam hadserege alapításának napján.

A KCNA állami hírügynökség helyi idő szerint pénteken közzétett beszámolója szerint Kim Dzsongun a phenjani védelmi tárcánál tett látogatása során arra buzdította a katonákat, hogy tartsák fenn a Koreai Munkapárt ideológiáját és életükkel védelmezzék az országot.

Ha ellenség próbál erőt alkalmazni országunkkal szemben, meghozzuk a merész döntést a történelem megváltoztatására és nem fogunk habozni használni szuperképességeinket, hogy eltöröljük őket

Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát lőtt ki

Észak-Korea ismét ballisztikus rakétát lőtt fel az ország keleti partjairól, írja az MTI a dél-koreai hadsereg vasárnapi bejelentése alapján.

A hírt a japán parti őrség is megerősítette, hozzátéve, hogy a rakéta a tengerbe zuhant, az NHK japán közszolgálati televízió szerint a szigetország kizárólagos gazdasági övezetén kívül.

A Koreai-félszigeten a feszültség ismét kiújult azt követően, hogy Phenjan decemberben bejelentette, megkezdte felderítő műholdjának beüzemelését. Észak-Koreát az ENSZ egymást követő határozatai tiltják a ballisztikus technológiát alkalmazó kísérletek végrehajtásától.

Kim Dzsongun elvileg ma 40 éves, de nem köszöntötte az állami propagandagépezet

Továbbra sem tudni pontosan, hogy mikor született Kim Dzsongun észak-koreai vezető, aki a feltételezések szerint 1984. január 8-án született, de az észak-koreai állami médiumok hétfőn nem számoltak be a 40. születésnapjáról – jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség.

Sem a központi észak-koreai sajtóorgánumok, sem az állami televízió, sem a KCNA helyi hírügynökség nem számolt be Kim születésnapjáról.

A kommunista diktatúra mind ez idáig azt sem közölte hivatalosan, hogy Kim pontosan melyik évben, 1982-ben, 1983-ban vagy 1984-ben született.

Kiderült, ki lehet Kim Dzsongun utódja

A dél-koreai kémügynökség szerint Kim Dzsongun fiatal lánya lehet az észak-koreai vezető legvalószínűbb utódja, írja a BBC. Ez az első alkalom, hogy a hírszerző szolgálat a lányt ismerte el legvalószínűbb utódként.

Kim Dzsue először 2022 végén szerepelt a nyilvánosság előtt, azóta rakétatesztekre és katonai parádékra is elkísérte apját.

A dél-koreai hírszerzés ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mivel Kim Dzsongun még fiatal, illetve nincsenek komolyabb egészségügyi problémái, minden egyéb lehetőséget is szem előtt tartanak.

Kim Dzsongun: Bármikor kitörhet a háború a Koreai-félszigeten

„Az ellenség vakmerő támadó lépései miatt kész tény, hogy bármikor kitörhet a háború a Koreai-félszigeten” – mondotta Észak-Korea legfelső vezetője, Kim Dzsongun a kommunista párt ötnapos értekezletét lezáró beszédében a KCNA állami hírszolgáltató szerint.

Az észak-koreai állami médiából az is kiderült, hogy az ország három új kémműhold felbocsátását, katonai drónok építését és nukleáris arzenáljának bővítését is célul tűzte ki 2024-re.

Kim Dzsongun utasította továbbá a hadsereget, hogy bármilyen támadás esetén készüljön fel „Dél-Korea egész területének pacifikálására”, szükség esetén akár atombombával is.

Észak-Korea szenvedésére utal nagykövetségei sorozatos bezárása

2023 is alaposan megtépázta az egyébként is gyenge lábakon álló észak-koreai gazdaságot, Kim Dzsongunnak pedig a következő évre sincsenek túl jó kilátásai. Kijelenthető ez annak a ténynek az ismeretében is, hogy az észak-koreai diktátor idén szorosabbra fűzte a viszonyt Vlagyimir Putyinnal, akitől sokat várt, de a megváltást a jelek szerint nem hozta el a két ország közti együttműködés Phenjan számára. Egyelőre legalábbis nem.

Az észak-koreai gazdaságról, ahogy az ottani életről is, csak meglehetősen korlátozottan állnak rendelkezésre információk. A kormányzat módszeresen ferdített adatokat közöl a külvilág felé a jelentősebb gazdasági mutatókról, ugyanakkor főként a dél-koreai és az amerikai hírszerzésnek köszönhetően időnként az – olykor kegyetlen – valóságba is betekintést nyerhetünk.

Tíz nagykövetségre kerül lakat

A háborús előkészületek fokozását sürgeti Kim Dzsongun

A háborús előkészületek fokozására szólított fel az észak-koreai vezető a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának évzáró plenáris ülése második napján csütörtökön. Beszédében Kim Dzsongun a lőszergyártásért, a nukleáris fegyvergyártásért, valamint a polgári védelemért felelős szektort is megszólította – számolt be a KCNA észak-koreai állami hírügynökség.

Kim szerint az Egyesült Államok „példátlan mértékű provokációi miatt” a Koreai-félsziget biztonsági helyzete rendkívül veszélyessé vált, és az „antiimperialista állammal” ápolt stratégiai kapcsolatok szorosabbra fűzését nevezte meg célként. Kitért arra is, hogy Phenjan a múlt héten nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát bocsátott fel, mellyel szerinte Észak-Korea bebizonyította, hogy ellenségei esetleges nukleáris provokációjára habozás nélkül képes lenne megfelelő választ adni.

A rakétakilövés után nem sokkal dél-koreai és japán szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy az ilyen típusú rakéta jóval nagyobb távolság megtételére is képes, és az Egyesült Államokban is szinte bárhol landolhatott volna.

A világ kirablásával épít fegyverarzenált az észak-koreai diktátor

Észak-Korea a világ egyik leginkább elszigetelt országa, amely a közhiedelemmel ellentétben nem egy klasszikus kommunista diktatúra, az államvezetés ugyanis az attól meglehetősen eltérő dzsucse eszmerendszert követi. Az ország első modernkori vezetője, Kim Ir Szen által kidolgozott ideológia lényege, hogy a nemzet és annak tagjai csak magukra számíthatnak, így a globalizmus ellenében határozzák meg magukat. Ez azonban nem zárja ki, hogy jó viszonyt ápoljanak az olyan államokkal, mint Kína vagy Oroszország.

A nemzet fundamentumai közé tartozik továbbá az is, hogy a vezetés a Kim-dinasztia tagjait illeti meg, akik 1946 óta irányítják az országot. Kim Ir Szen örökös elnök 1994-es halála után dinasztikus módon fia, Kim Dzsongil elnök követte a hatalomban, kinek 2011-es halála után Kim Dzsongun, egyik fiatalabb fia vette át az ország vezetését, és irányítja azt a mai napig.

Bár az elszigeteltség, a nép elnyomása és szenvedése miatt hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy Észak-Korea technológiai téren is jócskán le van maradva a világ többi részétől, ez nem teljesen igaz.

Így rabolta ki a világot Észak-Korea

A kriptovaluta-piacon kezdettől fogva komoly gondot okoznak a hackerek. Ezek közül is kiemelkednek az észak-koreai állam által pénzelt kiberbűnözők, akik 6 év leforgása alatt 3 milliárd dollárnyi vagyont tüntettek el – írja a DailyCoin.

A Kim Dzsongun vezette elszigetelt ország 2017-ben kezdett el a kriptopiacra fókuszálni, amikor is ráébredt, hogy ez a terület sokkal ellenőrizetlenebb, mint a hagyományos pénzintézetek. 

Azóta a rezsim Lazarus nevű hackercsoportja több mint 3 milliárd dollárnyi kriptovalutát lopott el, és míg kezdetben leginkább csak dél-koreai piacokat céloztak, az elmúlt években már senki nem érezhette magát biztonságban.

Vége lehet a két Korea közötti másfél évtizedes enyhülési időszaknak

Nem csitulnak az indulatok Észak-, és Dél-Korea között. Sőt, úgy tűnik, hogy a két állam viszonya ismét mélypontra került. Ezúttal egy északi kémműhold, és az arra adott déli válasz borzolja a kedélyeket. Mindez együtt a másfél évtizedes enyhülési időszak végét jelentheti.

Mun Dzsein liberális, tehát a két Korea békés egymás mellett élésére, és jövőbeli, egyenlő felekként való egyesülésére (ún. „napfényes politika”) törekvő elnök múlt évben köszönt le Dél-Korea éléről. Helyét a konzervatív, azaz a kemény kéz politikáját valló Jun Szogjol vette át. Jun fókuszában az északi fenyegetés elhárítása áll. Erősíteni kívánja az ország katonai erejét, nemrégiben még egy dél-koreai atomfegyver lehetőségét is belengette. Phenjan helyett pedig Tokióval békülne, és Washingtonnal is szorosabb kapcsolatokra törekszik. Jun arra is ígéretet tett, hogy a két ország határán elkövetett északi provokációkra erőteljes választ fog adni a déli hadsereg.

JOSH EDELSON / AFP Jun Szogjol dél-koreai elnök 2023. november 16-án megérkezik az Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésének vacsorájára a kaliforniai San Franciscóban.

Attól, hogy valaki nő, még lehet belőle véres kezű diktátor

Nem újdonság, hogy egy olimpiának akad politikai vetülete. Ez történt 2018 februárjában, a Dél-Koreában rendezett téli olimpián is, amikor a sportesemény olyanok figyelmét is magára vonhatta, akiket egyébként nem különösebben köt le a síelés vagy a műkorcsolya. A dél-koreai lelátókon ugyanis felbukkant egy észak-koreai küldöttség is, élén egy fiatal nővel, aki nem volt más, mint az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongun húga.

A dél-koreai elnökkel és más politikusokkal is parolázó Kim Jodzsong valósággal „elvarázsolta a közvéleményt”, írja nemrég megjelent könyvében Sung-Yoon Lee (mivel a szerző neve magyar nyelvterületen még nem ismert, az egyszerűség kedvéért cikkünkben a nevének angol átírását használjuk – a szerk.). A szerző elmondása szerint sokan reménykedtek abban, hogy Jodzsong, a szerényen mosolygó és visszafogottan öltözködő fiatal nő, aki egyben Észak-Korea legbefolyásosabb családjának második legbefolyásosabb tagja, elindíthatja azokat a reformokat a kommunista diktatúrában, amelyekre évtizedek óta vár a Nyugat.

KCNA / KNS / AFP Ezen a 2023. április 13-án készült képen, amelyet Észak-Korea hivatalos Koreai Központi Hírügynöksége (KCNA) adott ki Kim Dzsongun észak-koreai vezető, felesége, lánya, valamint nővére Kim Jodzsong látható.

Kordában tudja-e tartani Dél-Korea északi szomszédját atomarzenál nélkül?

A The Wall Street Journal nemrég arról írt, hogy Dél-Korea hadserege, évtizedek óta először, katonai parádét tartott Szöulban. Az amerikai lap szerint az ázsiai ország ballisztikus rakétákat, kétéltű harci járműveket és drónokat is felvonultatott az erődemonstrációnak beillő eseményen. Ez nem független attól, hogy a két Korea kapcsolata az utóbbi időben egyre inkább elmérgesedik.

„Hadseregünk azonnal megtorol bármilyen észak-koreai provokációt” – mondta Jun Szogjol, Dél-Korea jobboldali elnöke a parádén. Az országban utoljára 2013-ban tartottak katonai felvonulást, ugyanis az előző államfő, a balliberális Mun Dzsein, az észak-koreai kormánnyal folytatott béketárgyalások érdekében háttérbe kívánta szorítani az ilyen erődemonstrációkat.

Dzson Hon Kjun / EPA / MTI Dél-koreai katonák menetelnek Szöul belvárosában 2023. szeptember 26-án.

Kim Dzsongun csak erre a pillanatra várt

A héten ugyanoda vezetett Kim Dzsongun következő hivatalos külföldi látogatása, mint négy évvel ezelőtt a legutóbbi: Vlagyimir Putyinhoz. A különbség a két találkozó között mégis jelentős, és az észak-koreai diktátor számára igencsak kecsegtető, hiszen valakinek végre szüksége volt a rezsimje segítségére.

Miközben az orosz hadsereg Ukrajnában nehezen halad előre, ha halad egyáltalán, és nem az ellentámadással van elfoglalva, Észak-Korea egyrészt a koronavírus-járvány utóhatásai, másrészt a természeti csapások, harmadrészt a nemzetközi szankciók hatására súlyos gazdasági nehézségekkel néz szembe évek óta.

A képlet egyszerű: Moszkvának fegyverekre van szüksége, Phenjannak pedig pénzre, a csereüzlet ebben a helyzetben mindkét fél számára kézenfekvőnek tűnt.

Naponta 50-200 métert haladnak előre az ukrán erők délen

Naponta átlagosan 50-200 métert halad előre az ukrán hadsereg ellenoffenzívája a déli frontvonalon, közölte kedden a Tavrija frontszakasz katonai szóvivője.

Néha kilométerekről van szó, máskor meg egyáltalán nincs semmi mozgás, mert meg kell vetnünk a lábunkat, és óvnunk kell csapatainkat

– mondta Olekszandr Stupun szóvivő az Ukrinform hírügynökségnek az állami hírtelevízió jelentése szerint. Hozzátette, hogy az orosz erők mindeközben folyton azon vannak, hogy visszafoglalják az elvesztett állásokat, és egyre újabb tartalékokat mozgósítanak.

Románia óvóhelyeket épít a lakosok számára az ukrán határ közelében

A NATO-tag Románia bejelentette, hogy óvóhelyek építésébe kezdett a lakosok számára az ukrán határ közelében, miután a múlt héten dróndarabokat találtak a környéken – írja a The Guardian.

Az AFP írta meg, hogy román katonák szombaton egy „az orosz hadsereg által használtakhoz hasonló” drón töredékeire bukkantak az ukrajnai határon túli Plauru térségben.

Bukarest már megerősítette a megfigyelést és a légtérbiztonságot célzó intézkedéseket, miután ismétlődő orosz támadások történtek a határ közelében. A védelmi minisztérium közleménye szerint hozzávetőleg 50 román katona kezdett két óvóhely építésébe kedden.