Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: gki

A GKI-vezér és Magyar Péter se hisz a kormánynak

Közzétette szerző

A Kormányinfón a pénzügyminiszter egyebek mellett arról beszélt, hogy az eddigi gyakorlattal, és a kormány tavaszi törvényalkotási programjával ellentétben idén csak novemberben tárgyalja a 2025-ös költségvetést az Országgyűlés. A kormány azzal ugyanis megvárja az amerikai elnökválasztás eredményét. Varga Mihály szerint a háborús helyzethez igazítva kell tervezni a makropályát.

A GKI vezérigazgatója a Szabad Európának ugyanakkor azt mondta, nincs összefüggés az amerikai elnökválasztás és a magyar költségvetés benyújtása között. Molnár László szerint a  magyar gazdaság helyzetét egyáltalán nem befolyásolja, ha Donald Trump nyer. A makropályát befolyásoló háborús helyzettel a választások közeledtével azt lehet eladni, hogy miért hadiipari beszerzésekre költenek.

A szakember szerint megszorítások lesznek, az idei költségvetés már megalkotásakor se volt igaz, politikai elvárások miatt tartották fenn a növekedési prognózist, amíg tudták. Noha Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint összeomlott az infláció, Molnár László azt mondta,  az árak továbbra is emelkednek, csak a magas bázishatás miatt tűnik úgy, mintha a 3,6 százalék elfogadható lenne.

PostPin It!

Gyengén muzsikáltak a magyar nyugdíjak az elmúlt 20 évben

Közzétette szerző

Magyarországon az átlagnyugdíj 2004-ben 61 ezer forint, 2023-ban 208 ezer forint volt – ez 241 százalékos emelkedést jelent. Persze a nominális növekedés egy részét megette az infláció, de ezzel korrigálva is 43 százalékos reálnyugdíj-növekedés történt az előző két évtizedben (ami évi átlagban 1,8 százaléknak felel meg). Ennek egyik oka a gazdaságkutató szerint a nyugdíjasok folyamatos „cserélődése”, a belépő új, magasabb nyugdíjak, illetve a másik oldalon a korábbi nyugdíjasok egy részének elhalálozása. A nyugdíjasok kicserélődéséről mi is írtunk korábban. Másik fontos ok szerintük az új ellátási formák megjelenése (nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj ki- és újra bevezetése).

Az első ábrán az átlagnyugdíj, a reálnyugdíj, az átlagkereset változása látható:

KSH / GKI Megjegyzés: bal tengely: ezer forint, jobb tengely: %.

PostPin It!

Két és félszeresére nőttek a magyar bérek, amióta az EU tagjai lettünk, de így is a sereghajtók között vagyunk

Közzétette szerző

Alapvetően kétféleképpen mérhetjük a keresetek szintjét nemzetközi összehasonlításban: abszolút értékben (pénzünket euróra váltva mennyi a fizetésünk), illetve vásárlóerő-paritáson (az adott ország árszínvonalán mennyit tudunk költeni máshol).

Mint a következő ábrán is látszik, Magyarországon az előző két évtizedben rapid módon emelkedtek a vásárlóerő-paritáson számított euróban mért keresetek – a 2004-es 6930 euróról 2022-re 17 194 euróra, azaz majdnem két és félszeresére nőttek. És bár volt egy-egy év, ahol nulla közeli bérnövekedést tapasztalhattunk, a válságok időszakában sem csökkent érdemben a mutató.

Forrás: Eurostat (2024)

PostPin It!

Váratlanul sokkal rosszabbul érzik magukat a magyar vásárlók, hogy lesz ebből növekedés?

Közzétette szerző

Jelentősen romlottak a lakossági fogyasztói kilátások, utoljára Ukrajna orosz lerohanása után volt hasonlóan nagy csökkenés.

Mi történt? Közzétette a GKI Gazdaságkutató szokásos, az EU támogatásával készülő konjunktúrafelmérésének havi eredményét, eszerint bő 9 ponttal csökkent a fogyasztói bizalmi index.

Februárban a lakosság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait erősen romlónak értékelte januárhoz képest.

PostPin It!

Megint bedurvulhat az inflációt, pedig már javulgat a magyarok fizetőképessége

Közzétette szerző

Gyorsulásra számíthatunk az inflációban 2024-ben, pedig ha csak kismértékben is, de már javulás látszott magyarok fizetőképességén.

Mi történt? Az infláció mértéke átmenetileg csökkent, de az Intrum és a GKI által a Forbes.hu-nak elküldött fizetőképességi kutatás szerint 2024-ben további gyorsulás várható az inflációban a megemelkedett üzemanyag, autópálya-matrica és hulladékszállítási díjak miatt. Év végén a gazdasági bizonytalanság a magyar háztartásokat megnövekedett hitelfelvételre sarkallta, de mivel a nemteljesítők aránya csökkent, enyhén, 2,7 százalékról 2,5 százalékra javult a fizetőképesség.

Akkor ez jó? Fizetőképesek vagyunk? Csak némileg javult, magyar háztartások jelentős részét hitelfelvételre késztette a gazdasági bizonytalanság. Közben a nemteljesítő hitelek aránya utoljára 2014-ben volt olyan magas, mint amit az elmúlt két évben.

PostPin It!

GKI: Így kavar be a KSH-s lakossági energiaár-számítás az inflációs mutatónál

Közzétette szerző

A KSH 2022 szeptemberében „innovatív” megoldást talált a megváltozott lakossági energiakiadások mérésére – írja a GKI közleményében.

Míg a többi reprezentánsnál (986 termék és szolgáltatás) az árindex az előző (vagy az azt megelőző) év fogyasztási súlyával kerül a fogyasztói kosárba, és így számítják az átlagos árindexet, addig

erre az energiatermékek egy részénél (a földgáz és az elektromos energia áraknál) a KSH szerint nem volt mód.

PostPin It!

Kettészakadt az ország: ennyiből él egy átlag budapesti és egy községi lakos

Közzétette szerző

A kereseteket nézve fővárosi átlag nettó havi 370 ezer  forinttal szemben a községek átlaga csak 243 ezer forint. De még a megyei jogú városok átlaga is 11 százalékkal magasabb a városok átlagánál. A települési hierarchia mellett a vármegyék közötti eltérések is nagyok: Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között 42 százalékos a különbség az előbbi javára – írja a kutatóintézet felmérésében, amelyben a KSH adatai alapján számoltak.

A magasabb települési keresetek okai szerteágazóak. Egyrészt az egyes települések eltérő gazdaság szerkezettel rendelkeznek, ami kihat a keresetekre is. Az iparosodottabb és/vagy több szolgáltatást (például turizmust) nyújtó vidékeken magasabb a keresetek átlaga az agrár jellegűekhez képest, de fontos az is, hogy a magasabb végzettségűek aránya mekkora.

A magyar lakosság 19 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Szerencsére a foglalkoztatottak között egyre többen vannak a diplomások: számuk 2022-ben közel 1,5 millió fő volt, ami 31,3 százalékos arányt képviselt. A legnagyobb arányban a fővárosban élnek diplomások (különösen Budán: 57,4 százalék), de magas a súlyuk Pest vármegyében, a nagyvárosokban és környékükön, valamint a Balaton körül.

PostPin It!

GKI: 30 százalék feletti inflációt érzékelnek a magyarok

Közzétette szerző

A hivatalos inflációs adat szerint a fogyasztói árak szeptemberben 12,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ehhez képest, a GKI ezer háztartás körében végzett reprezentatív felmérése szerint a lakosság 32,8 százalékos áremelkedést érzékelt. Igaz, ez utóbbi adat nem tényeken (például ár felírás, kérdőív), hanem érzékelésen alapszik (melyeknél a saját tapasztalatokat erősen torzíthatják a különféle formális és informális csatornákon kapott információk) – idézi az Azénpénzem.hu.

Az érzékelt és a hivatalos infláció trendjében együtt mozog ugyan, azonban az elmúlt néhány év mérései azt mutatják, hogy a hivatalos fogyasztói árindex emelkedésével egyidejűleg tágul az érzékelt és a hivatalos adat közti rés. 2020-ban, amikor az inflációra vonatkozó maastrichti konvergenciakritérium teljesült, havi átlagban 12,3 százalékponttal volt magasabb a lakosság által érzékelt, mint a hivatalos infláció. 2021-ben e különbség átlagosan 14,4 százalékpont, 2022-ben 17,1 százalékpont volt, 2023 első kilenc hónapjában 19,5 százalékpontra emelkedett.

Az érzékelt inflációnak tovagyűrűző hatása van a gazdaság egészére. Ha az emberek a hivatalosnál (mely önmagában is magas) jóval magasabb áremelkedést érzékelnek, akkor arra reagálni próbálnak: nagyobb fizetést/nyugdíjat/szociális juttatást akarnak, hogy a vásárlóerejük ne csökkenjen, illetve nagyobb hozamot várnak el a befektetéseikért. Az előbbi esetben az infláció követő, azt kissé meghaladó nettó kereset emelkedést (14 százalék 2023 első nyolc hónapjában) is kevésnek érzik (mivel a reálkeresetük még ezzel együtt is csökkent), az előbbi pedig kihatással lehet a bankbetétek és az állampapír piacára is (az adott hozamok mellett csökken/stagnál a befektetési volumen).

PostPin It!

Esik az életszínvonal: már csak Bulgáriát előzzük meg az EU-ban

Közzétette szerző

Az RTL Híradójában mutatták be a GKI friss kutatását, miszerint az alapvető élelmiszerek hizlalták legjobban az inflációt Magyarországon. A vajért több mint kétszer annyit, a kenyérért pedig majdnem kétszer annyit kértek tavaly év végén, mint év elején. Már 12. hónapja, hogy nálunk drágul legjobban az élelem az Unióban.

Ennél is érdekesebb, hogy a GKI mások merre arról is ír, hogy a magyar fizetésekből kevesebbre telik, mint máshol.

Úgy számolnak, már csak Bulgáriában rosszabb az életszínvonal az Unióban, mint nálunk.

PostPin It!

Komoly forintgyengülés a láthatáron a GKI szerint

Közzétette szerző

Továbbra is a magyar gazdaság 0,5 százalékos visszaesésére számít 2023-ban a GKI Gazdaságkutató, sőt legfrissebb előrejelzésében úgy látja, hogy az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál is gyorsabb bővülése akadályozhatja meg – olvasható az intézet legfrissebb prognózisában.

A GKI legutóbbi, márciusi részletes előrejelzése abban tért el a többségi állásponttól, hogy gazdasági visszaesést várt 2023-ra, az infláció lassabb csökkenését várta, és az uniós pénzekhez való hozzáférést is későbbre tolta. Ezeket továbbra is fenntartja.

Nem lesz kilábalás a recesszióból

PostPin It!

Még decemberben is 20 százalék felett lehet az élelmiszerdrágulás

Közzétette szerző

Romániában és Bulgáriában is tíz százalék alá csökkent az infláció, miközben Magyarországon még mindig 22 százalék körüli, állítja az RTL Híradó.

Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is év végére ígér egy számjegyű inflációt Magyarországon. A GKI viszont úgy számolt az RTL-nek, hogy az élelmiszerdrágulás decemberben is húsz százalék felett lehet.

The post Még decemberben is 20 százalék felett lehet az élelmiszerdrágulás first appeared on 24.hu.

PostPin It!

Mutatjuk, miért kamu a háborús infláció

Közzétette szerző

Ha az EU tagországok fogyasztói árainak alakulását nézzük, látható, hogy az euró övezetben tavaly 8,4% lett az árindex, amely jóval alacsonyabb, mint a rezsicsökkentett energia árakat, ársapkás üzemanyagot és néhány árrögzített élelmiszert tartalmazó magyar adat (14,5%, amely a hazai specialitások nélkül valójában 22% körüli), miközben a „háborús infláció” elvileg a többi országot is sújtja. 2023-ban a piaci üzemanyagárak fokozzák az áremelkedést, ami várhatóan 18% körül alakul, ami háromszorosa a várt euró övezetinek (5–6%).

Ha a hosszabb távú folyamatokat nézzük látható, hogy a hazai árak emelkedése 2016-tól, a kormány mesterséges gazdaságélénkítésének évétől váltott nagyobb sebességre – írja a GKI elemzésében. Ez az ábrán is jól kivehető.

Forrás: Eurostat Database

PostPin It!

Kiszámolták, egy hónapban mennyivel költünk többet élelmiszerre, mint tavaly

Közzétette szerző

A zöldségfélék és sertéskészítmények drágultak tovább áprilisról májusra – derült ki a KSH frissített adatbázisából.

Az RTL Híradója arról tudósít, hogy érzékelhetően nőtt a virsli, a szalonna és a krumpli ára is. Csökkent viszont a trappista sajt, de a tej ára is.

Csütörtökön jelentették, hogy 21,5 százalékra csökkent az éves infláció, ám az élelmiszerárak – a bolti akciók ellenére – ennél nagyobb mértékben, 33,5 százalékkal emelkedtek.

PostPin It!