Best WordPress Hosting
 

Bajban a kórházak, jön a NAV

A Népszava két budapesti kórházat is talált a NAV-nál a végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában.

Mi történt? Inkasszóval kellett beszednie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) a Jászberényi Szent Erzsébet kórház mintegy 57 millió forintos közteher-tartozását – értesült a Népszava. Úgy tudják, az összeg leemelése az intézmény számlájáról okozott némi problémát az adott időszakban a kórház egyéb napi fizetési kötelezettségeinek teljesítésében. Ezenkívül két budapesti kórház – a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelő Intézet, valamint a Károlyi Sándor kórház – is van a NAV-nál a végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) ugyanakkor (valószínűleg felmondva a kötelezően előírtakat) azt közölte: „hazánkban nincsen fizetésképtelen, állami fenntartású kórház. Kórházaink gazdasági működése stabil, köszönhetően a kormányzati beavatkozásoknak.”

Miért fontos ez? A Népszava által megszólaltatott szakértő szerint elég bizarr, hogy az állami fenntartású intézmény tartozásának behajtására az állam indítson végrehajtást, de mint megjegyezte: a NAV-nak éppen az a dedikált feladata, hogy a köztartozásokat beszedje. Ugyanakkor a kórházak adósságainak és finanszírozásának rendezése azért is fontos – és elsősorban azért fontos – hogy az intézményeknek ne kelljen szolgáltatásokat (rendeléseket, vizsgálatokat) felfüggeszteniük, és rendelkezésre álljanak a megfelelő eszközök.

30 milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága februárban

A Magyar Államkincstár erre vonatkozó friss adatai szerint a kórházak már 88,4 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel. Erre rájön még a modellváltó orvosi egyetem által felhalmozott tartozás és így már közel 110 milliárd forint az adósságállomány a rendszerben.

Mi történt? Az Exonomx szemlézte a Magyar Államkincstár február végi adatokat tartalmazó kórházi adósságállományra vonatkozó adatait.

Mit mondanak a számok? A magyar egészségügyi ellátórendszerben február végére 110 milliárd forintnyi adósság halmozódott fel, ez egy hónap alatt közel 30 milliárdnyi extrát jelent. Az adósság döntő többsége a szállítók-szolgáltatók felé irányul a rendszerben.

HVG: Gyökeresen átalakítják a szülészeteket

Minden előzmény nélkül jelent meg a kormány honlapján az a miniszteri rendelettervezet, amely szerint érdemben átalakítanák a hazai szülészetek működését – írja hétfői cikkében a hvg360. A portál szerint azt találgatja hetek óta a szülész-nőgyógyász szakma, hogy a változtatást a családias hangulatú, felesleges orvosi beavatkozás nélküli szülészetek megteremtésének lehetősége indukálja, vagy csupán egy látszatintézkedésről van szó, ami az egyre súlyosabb orvoshiányt próbálja leplezni.

A jogszabálytervezetet február utolsó napján hozták nyilvánosságra, és társadalmi véleményezésre bocsátották a kormányzati honlapon. Ahhoz képest, milyen komoly változást jelentene a szülész-nőgyógyászati ellátásban, az érintettek mindössze nyolc napot kaptak rá, hogy elküldjék véleményüket, így a válaszadásra adott határidő március 8-án már le is járt le – jegyzi meg a portál.

A tervezet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges 2003-as miniszteri rendeletet módosítaná azzal, hogy az eddigi II. és III. szint mellé létrehozná az alacsonyabb, I. progresszivitású szintű szülészeti ellátást is az országban. Ezek lényegében olyan szülészetek lennének, ahova csak komplikációmentes várandósság esetén kerülhetnének a nők.

Újabb kezelések szűnnek meg a magyar kórházakban, mutatjuk, hol

Január elején már 20 kórház jelentett be leállást, most újabb tucatnyi intézmény jelezte, hogy nem tud ellátni bizonyos betegeket.

Mi történt? Az elmúlt napokban 12 újabb olyan kórház neve jelent meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján, ahol különböző okokból, de hosszabb-rövidebb időre leáll egy-egy ellátás, vagyis bizonyos betegeket nem tudnak fogadni. 

Előzmények. Januárban ez már a második ilyen bejelentési hullám. Január 8-tól már 20 kórházban leálltak egyes ellátási formák.

Itt a név: Orbán Viktor kinevezte az új országos kórházi főigazgatót

A most kinevezett országos kórházi főigazgató elődjét és helyetteseit november végén menesztették.

Dr. Révész János, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház eddigi vezetője lesz az új országos kórházi főigazgató – vette észre a Telex az egyik csütörtöki Magyar Közlönyben. Az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjét Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára Orbán Viktor nevezi ki január 1-jei hatállyal.

Az új fő-főigazgató szülész-nőgyógyász szakorvos, klinikai onkológus, aki a borsodi intézményt 2018-tól vezette, míg előtte a megyei kórház Klinikai Onkológiai és Sugárterápiás Centrum centrumvezető főorvosa volt.

Napokon belül brutális ápolóhiány várható a magyar kórházakban

Már csak néhány nap, és még tovább súlyosbodik a munkaerőprobléma az egészségügyben, mert 2024 januárjától megszűnik a bérfoglalkoztatás lehetősége, az egészségügyi intézmények kizárólag főállású dolgozókkal működhetnek.

2024 januárjától megszűnik a bérfoglalkoztatás lehetősége, az egészségügyi intézmények kizárólag főállású dolgozókkal működhetnek, így a Portfolio cikke szerint tovább fog súlyosbodni a munkaerő-probléma az egészségügyben.

Az egészségügyi intézmények ugyanis januártól nem alkalmazhatnak munkaerő-közvetítő cégeken keresztül orvosokat, nővéreket, sőt, kizárólag az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztathatók egészségügyiek, vagy önkéntes segítők dolgozhatnak a kórházakban.

Tovább duzzadt a kórházak adósságállománya az októberi rekord után

Megjelent a kórházi adósságokról szóló friss adat a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján. Ebből kiderül, hogy a kórházak tartozása tovább emelkedett októberhez képest. A MÁK adatai szerint a tartozásállomány – ebben nem szerepelnek az egyetemek és a egyházi intézmények – 97,8 milliárd forintra nőtt az október végi 95,5 milliárd forint után.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára az Economx című lapnak azt mondta, az egyetemi klinikákkal és az egyházi intézményekkel együtt a tartozásállomány elérte a 130 milliárd forintot. Rásky a lapnak elmondta, a korábban bejelentett 90 milliárd forintos konszolidáció elindult, de úgy látja, már januárban újabb 50 milliárdra lenne szüksége az intézményeknek.

Az OSZ főtitkárának közlése szerint az egyetemi klinikák adóssága november végén:

Leváltották Jenei Zoltán országos kórházi főigazgatót

Leváltották Jenei Zoltánt, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőjét – írja a MedicalOnline című szaklap több, meg nem nevezett forrására hivatkozva.

A lap úgy tudja, hogy a főigazgató mellett a gazdasági igazgatóhelyettest és más vezetőket is elküldtek. A főigazgatói feladatokat Szondy Zita főigazgató-helyettes megbízott vezetőként látja majd el – tették hozzá. Az értesüléseket hivatalos forrásból egyelőre nem erősítették meg.

A menesztés hátterében a szaklap szerint az állhat, hogy az ágazat „gazdálkodási problémái” miatt Jeneit tették felelőssé. 

Kórházi fekete péntek: rekordmagasra duzzadt az adósság

Soha nem volt még ekkora a kórházak adóssága október végén, mint most – írta az Economx.hu. A legfrissebb adatok szerint a kórházi adósságok elérték a 125 milliárd forintot a szeptember végi 110 milliárd forint után, ami jelentős emelkedés.

Egy hónap alatt tehát 15 milliárd forinttal nőtt az intézmények kintlévősége, és ez rosszabb, mint amire számítottak az orvostechnikai beszállítók – mondta a portálnak az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára, Rásky László. December végére a tartozásállomány meghaladhatja a 135 milliárd forintot is.

A jelentős emelkedés mögött az állhat szerintük, hogy az év vége felé már számítanak a kórházak az adósságrendezése, ami idén már meg is jelent a Magyar Közlönyben. E szerint 90 milliárd forint összegben kórházkonszolidáció keretében rendezik az intézmények adósságát a költségvetésből. Ilyenkor a kórházak gyűjtögetik a számláikat – fogalmazott a portálnak Rásky László. Amelyik intézmény korábban rendezte a számlái egy részét, az október vége, november eleje felé rendszeresen nem fizet már a beszállítóknak, gyűjtögeti az adósságot.

A Direkt36 elkészítette a magyar kórházak feketelistáit, két fővárosi intézményben súlyos a helyzet

A Direkt36 elkészített egy olyan adatelemzést, amely először adhat képet arról, hogy az ország különböző kórházaiban milyen fertőzési állapotok uralkodnak. A kórházi fertőzések szerinti rangsor a Telexen jelent meg. Ilyen nyilvános adatbázis korábban nem volt, miközben „az országos statisztikákból egyértelmű, hogy súlyos és ráadásul évről évre rosszabb a helyzet”.

A kórházi állapotok kérdése a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón is szóba került. Gulyás Gergely ott azt mondta, hogy a fertőzések ügye nem politikai kérdés.

A Direkt36 három fertőzéstípus szerint készített listát.

Rejtély hogy hova, de eltűntek a betegek a magánrendelésekről és az államiból is

Nem csak az állami kórházakba, rendelőkbe megy kevesebb beteg, hanem a magánegészségügyben is csökken a betegszám.  A korábbi évekhez képest az esetszámok bő 10-15 százalékos visszaesést mutattak, a rendelésekről jellemzően a zsebből fizető (tehát nem egészségpénztár-tag, vagy valamilyen céges juttatási csomag miatt érkező) betegek tűnnek el – írja a G7.

Az egyik magyarázat szerintük, hogy a magánegészségügy nagyon megdrágult az infláció, a rezsi- és bérköltségek megemelkedése miatt. Viszont a lakosság fizetőképességét is megtépázta.

Általában ha az állami egészségügyben csökken a betegszám, az együtt járna a magán-egészségügyi ellátás megugrásával, hiszen aki nem akarja kivárni a sorát a hetekre-hónapokra nyúló várólistán, az a gyógyulást a piaci keretek között keresi. Most azonban párhuzamosan mindkét szektorból látványos  mennyiségű beteg tűnik el. A probléma már akkora, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) is vizsgálja, hová lettek, hiszen naiv feltételezés lenne azt gondolni, hogy maguktól meggyógyultak.

Ekkora bajban még nem voltak a kórházak beszállítói

Durván egy éve nem fizetnek az egészségügyi intézmények a beszállítóknak – jelentette be a Népszava tudósítása szerint az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) igazgatója, Rádai Tamás szerdán a kórházi beszállítók által összehívott tájékoztatón. Mint írtuk, az adósság szeptemberre elérte a 100 milliárd forintot, miközben a kintlévőség tavaly ilyenkor „még csak” 60 milliárd forint volt.

Az ETOSZ, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség szeptemberben saját tagvállalataik körében végzett végzett felméréséből az is kiderült, hogy

tavaly július óta a beszállító cégek 99 százalékánál növekedtek a kintlévőségek.

Már majdnem 100 milliárd forint volt a kórházak adóssága augusztus végén

93,7 milliárd forint az egészségügyi intézményrendszer adóssága az augusztus végi adatok szerint – erről az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László beszélt a Klikk TV Szempontok című műsorában.

A főtitkár elmondása szerint ez rekordnak számít. Tavaly 60 milliárd körül volt az adósság, ezt a számot már idén májusban elérték. A műsorban azt is elárulta, csak januárban 14 milliárddal nőtt az intézményrendszerek adósságok. Bár nyáron volt egy kompenzáció, de a kórházak azt bérkompenzációra fordították a rezsiköltségek helyett – árulta el.

További részletek a Klikk TV szombaton megjelenő Szempontok című műsorában.

Így trükköznek a kórházi adóssággal

Az államkincstár adatai szerint

július 31-én 62,8 milliárd forint kifizetetlen számla halmozódott fel az egészségügyi intézményeknél szemben a június végi 70,2 milliárd forinttal.

A MÁK szerint a tartozásállomány szinte teljes összege a beszállítókkal, szolgáltatókkal szemben áll fenn, amelyből 1,5 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul.

13,6 milliárd forinttal nőtt a kórházak tartozása egy hónap alatt

Július végére akár a 100 milliárd forintot is súrolhatja az egészségügyben a kifizetetlen számlák végösszege, mondta a Napi.hu-nak Rásky László, az 1500 orvostechnikai beszállító cég érdekeit képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Egyetlen hónap alatt 13,6 milliárd forinttal nőtt a kórházak tartozása. A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján elérhető adatok szerint június végén 70,2 milliárd forint tartozást halmoztak fel a fekvőbetegellátó intézmények, a szakrendelők és a kórházak háttérintézményei. A tartozásállomány az egyetemi klinikákkal együtt pedig összesen 86,4 milliárd forintra ugrott.

Utoljára 2015. április 30-án volt 84,6 milliárd forint az egészségügyi intézményrendszer adóssága. Eddig ez volt a történelmi rekord, ám akkor már másfél éve görgették a kifizetetlen számláikat maguk előtt a beszállítók.

Lesújtónak tartják a kórházi állapotokat a magyarok, az emberek több mint fele fél a kórházi fertőzésektől

A magyarok több mint fele szerint a kórházak nagy részében katasztrofális állapotok uralkodnak, vagy méltatlan körülmények között gyógyítják a betegeket – derül ki egy kutatásból.

A Pulzus Média Kutató országos reprezentatív kutatása alapján a lakosság 37 százaléka szerint a kórházak nagy részében méltatlan körülmények között gyógyítják a betegeket, további 15 százalékuk egyenesen úgy véli, hogy a legtöbb helyen katasztrofális állapotok uralkodnak, mind a kórház épületének, mind műszaki berendezéseinek (liftek, fűtés, klíma) tekintetében. Csupán 7 százalékuk elégedett maradéktalanul a kórházak műszaki állapotával. A legtöbben a lestrapált kórházi ágyakkal, bútorokkal (57%), a falak állapotával (vakolat, penész, festés – 56%), a rossz levegőminőséggel (50%), illetve a hőmérséklettel (36%) elégedetlenek. A leghevesebb bírálatokat a kórházak tisztasága kapcsán fogalmazták meg: ezzel a lakosság 74 százaléka elégedetlen, 54 százalékuk szerint a fürdők és a mellékhelyiségek piszkosak, kopottak, nincs WC-ülőke vagy papír, szappan vagy kéztörlő. 32, illetve 25 százalékuk szerint a közös kórházi helyiségek nincsenek rendesen takarítva. 14 százalék találkozott rovarokkal (csótány, pók, vérszívók) kórházi tartózkodása alatt.

Különösen aggasztó, hogy a magyar lakosság 88 százaléka elégedetlen a kórházak higiéniás állapotával. 50 százalékuk ismer olyan embert, vagy hallott olyanról, aki kórházban kapott fertőzést. 42 százalékuk szerint nincs megfelelő fertőtlenítés, a kézfertőtlenítők hiányoznak vagy gyakran nem működnek.

Elképesztően felhízott megint a kórházak adóssága

Május végén a fekvőbetegeket ellátó intézmények és a hozzájuk tartozó járóbeteg-rendelők adóssága 58,9 milliárd forintra nőtt az április végi 51,6 milliárd forintról – olvasható a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatsorában, amit a Napi.hu szúrt ki. Az 58,9 milliárdos tartozás csaknem egészét az intézményeknek beszállító vállalkozók kénytelen hitelezni, 58,8 milliárd forintnyit. Ebből 1,1 milliárd forint pedig az államháztartáson belülre irányult.

A négy egyetemi klinikával együtt becslések szerint 75 milliárd forint is lehet az intézményekben felhalmozódott adósság – április végén ez még 70 milliárd forint volt. Az orvosegyetemek a modellváltás miatt már nem szolgáltatnak adatot a MÁK-nak, ezért nem szerepelnek a kincstár hivatalos adatsorában.

Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Ráski László a portálnak azt mondta, az elmúlt hetekben több olyan kisvállalkozóval beszélt, aki közölte vele, hogy vagy feladja a beszállítói tevékenységét, egyszerűen bezár. Ugyanakkor van olyan is, ahol a tulajdonosok komoly dilemma előtt állnak: érdemes-e tovább folytatni az akár több évtizede elkezdett munkát? Van olyan cég is, ahol az a tulajdonos, aki nem vesz részt a napi tevékenységben, kiszáll a vezetésből: ebben a helyzetben nem nagyon lehet befektetőt találni – véli a főtitkár. A kis cégek kiesésével elsősorban a rugalmasság sérül, de például az informatikai területen a feladatellátást is komolyan veszélyezteti a nemfizetés.