Best WordPress Hosting
 

Magyar egészségügy 2024: inkasszó, eszközhiány, 100 milliárdos adósság

Bár elvileg megindult a kórházak adósságkonszolidációja, továbbra is több intézménynek láthatóan napi finanszírozási gondjai vannak. Ha az állam segítségével végül sikerül is rendezni az összességében 100 milliárd forint feletti tartozást, hosszútávon az sem oldja meg a problémát.

Mi történt? A Népszava írta meg hétfő reggel, hogy inkasszóval szedte be az adóhatóság a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház mintegy 57 millió forintos köztehertartozását. A lap más kórházakat is talált a NAV végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában.

Korábban nem volt jellemző, hogy különböző szervezetek csak úgy pénzt emeljenek le kórházak számlájáról. Szintén a Népszava írt róla pár hete, hogy míg az elmúlt 30 évben senki nem bocsátott ki fizetési meghagyást, pár hete egy műtéti anyagokat szállító cég is megtette. Ezt követte a napokban a NAV-inkasszó.

Mészáros bankja hajthatja be az államon a kórházi adósságokat

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank lehet az egészségügy megmentője, a tartozások behajtója. Az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) kezdeményezésére, a Mediklaszter és az Orvostechnikai Szövetség együttműködésében dolgozott ki az MBH egy olyan konstrukciót, amelyben 10-11 százalékos kamattal átveszik a beszállítók követelését, egy éves futamidőre. Az eszközbeszállítók arra számítanak, hogy nekik is megéri majd a faktoring, mert gyakorlatilag nullára jönnek ki – mondták iparági szereplők az Economxnak. Ha a cégek még a késedelmi kamatot is felszámítják a kórháznak, akkor még jól is járhatnak.

A konstrukció lényege, hogy

a kórházaknak beszállító cégek lemondanak a tőketartozásuk egy részéről, és

Orbán sürgősségi feladatokat adott Varga Mihálynak

A kormány úgy döntött, megemeli az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátásra szánt idei keretét. Varga Mihály pénzügyminiszternek 63 milliárd 439 millió 700 ezer forintot kell előteremtenie. Azonnal.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett határozat a pénz forrását nem jelölte meg. Pintér Sándor belügyminiszter ugyanakkor május közepéig kapott időt arra, hogy előterjesztést készítsen a fekvőbeteg-ellátó intézményeknek

az év fennmaradó részében felmerülő feladatai ellátásának

Havi 20 milliárd forinttal nő a kórházak adóssága

Hiába tett ígéretet a kormány a kórházi adósságok rendezésére, úgy tűnik ezzel nem oldják meg az egészségügyi intézményeket sújtó problémákat. A Népszava szerint ugyanis lényegében megszületett a döntés, ez alapján két részletben összesen 104 milliárd forintnyi adósságot rendeznek júniusig.

Március végén ugyanis a lap információi szerint az egészségügyi intézmények tartozása – beleértve az egyetemieket és az egyháziakat is – már csaknem 110 milliárd forint volt. És ami még aggasztóbb, míg 2023-ban átlagosan havonta 3,7 milliárddal nőtt ez az adósság, 2024-ben már havi 20 milliárddal.

Korábban Takács Péter egészségügyi államtitkár több fórumon is jelezte az állandó eladósodást a finanszírozás átalakításával szüntetné meg, és a Népszava szerint az erről szóló tervei a kormány elé kerültek. Ennek százmilliárd forintos költsége miatt azonban ezt a megoldást a kormány egyelőre elvetette.

Tovább duzzadt a kórházak adósságállománya az októberi rekord után

Megjelent a kórházi adósságokról szóló friss adat a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján. Ebből kiderül, hogy a kórházak tartozása tovább emelkedett októberhez képest. A MÁK adatai szerint a tartozásállomány – ebben nem szerepelnek az egyetemek és a egyházi intézmények – 97,8 milliárd forintra nőtt az október végi 95,5 milliárd forint után.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára az Economx című lapnak azt mondta, az egyetemi klinikákkal és az egyházi intézményekkel együtt a tartozásállomány elérte a 130 milliárd forintot. Rásky a lapnak elmondta, a korábban bejelentett 90 milliárd forintos konszolidáció elindult, de úgy látja, már januárban újabb 50 milliárdra lenne szüksége az intézményeknek.

Az OSZ főtitkárának közlése szerint az egyetemi klinikák adóssága november végén:

A belügyminisztérium megerősítette Jenei Zoltán kirúgását

Közleményben erősítette meg a Belügyminisztérium csütörtökön kora este Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató elküldését, amelyről korábban a MedicalOnline című szaklap értesülése alapján a 24.hu is beszámolt.

Pintér Sándor belügyminiszter javaslatot tett a miniszterelnöknek Jenei Zoltán „2023. november 30. nappal történő felmentésére” – olvasható a közleményben.

A hivatalos miniszterelnöki döntés megszületéséig a belügyi tárca híreszteléseket nem kommentál

Leváltották Jenei Zoltán országos kórházi főigazgatót

Leváltották Jenei Zoltánt, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőjét – írja a MedicalOnline című szaklap több, meg nem nevezett forrására hivatkozva.

A lap úgy tudja, hogy a főigazgató mellett a gazdasági igazgatóhelyettest és más vezetőket is elküldtek. A főigazgatói feladatokat Szondy Zita főigazgató-helyettes megbízott vezetőként látja majd el – tették hozzá. Az értesüléseket hivatalos forrásból egyelőre nem erősítették meg.

A menesztés hátterében a szaklap szerint az állhat, hogy az ágazat „gazdálkodási problémái” miatt Jeneit tették felelőssé. 

Ujhelyi: A kormány egy éve nem fizet a kórházi beszállítóknak

Tény, hogy a magyar állam – vagyis a kétharmados, korlátlan döntési lehetőséggel bíró magyar kormány – által működtetett egészségügyi intézmények nagyjából egy éve nem fizetnek már a beszállítócégeknek; a felhalmozódott adósság összege már eléri a rekordnak számító százmilliárd forintot. Hogy mindenki értse: azoknak a cégeknek nem fizetik ki a számláit az állami kórházak, amelyek a mindennapi működéshez, a gyógyításhoz, a műtétekhez, vagyis a magyar emberek életének megmentéséhez szükséges eszközöket hozzák.

Ezt Ujhelyi Isván EP-képviselő írja heti nyílt levelében.

A brüsszeli mandátumát MSZP-sként szerző, aztán a pártból kilépő, jelenleg az általa alapított Esély Közösséget vezető politikus arra jut, hogy a rendszer alkalmatlan hosszútávú megoldást találni a kórházi adósságállomány újratermelődésére.

Így trükköznek a kórházi adóssággal

Az államkincstár adatai szerint

július 31-én 62,8 milliárd forint kifizetetlen számla halmozódott fel az egészségügyi intézményeknél szemben a június végi 70,2 milliárd forinttal.

A MÁK szerint a tartozásállomány szinte teljes összege a beszállítókkal, szolgáltatókkal szemben áll fenn, amelyből 1,5 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul.

Nem fizet az állam, az egészségügyi beszállítók hiteleket vesznek fel

Az egészségügyi beszállítók többsége kénytelen hitelt felvenni, hogy finanszírozni tudja az állam által ki nem fizetett számlákat – írja a Népszava az érintett érdekvédelmi szervezetek felmérésére hivatkozva.

Az alig több, mint egy hete derült ki, hogy a  négy egyetemi klinikával együtt becslések szerint immár 75 milliárd forint is lehet az intézményekben felhalmozódott adósság. A Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatsorában az is látszik, hogy havonta átlagosan 10,2 milliárd forinttal nőtt a tartozás, amelymár az  év elején sem a nulláról indult.

Ezt az összeget most azok a beszállítók kénytelenek meghitelezni, amelyeknek termékei nélkül nem működhetnének a műtők, leállnának a laborvizsgálatok és például a kórházi informatika is.