Best WordPress Hosting
 

Euró Magyarországon: a lakosság háromnegyede szeretné, de csak minden negyedik magyar érzi úgy, hogy készen áll erre az ország

Hogyan viszonyulnak az euróhoz azon uniós országok, ahol még nem vezették be a közös európai pénzt – ennek járt utána egy friss Eurobarometer-kutatás. Az április közepe és május vége között készített felmérésből összességében az derül ki, hogy habár a magyarok nagyobb része (72 százalékuk) támogatja az euró bevezetését, még mindig nagyon sok honfitársunk (minden negyedik megkérdezett) ellenzi a változást. A felmérés szerint a magyarok 17 százaléka még soha nem fizetett euróval (ez megegyezik a megkérdezett országok válaszainak átlagával), 39 százalék pedig úgy érzi, nem kellően tájékozott ezzel a fizetőeszközzel kapcsolatban.

A tendenciát is érdemes megnézni: a tavalyi évhez képest három százalékponttal nőtt azok száma, akik inkább támogatják a közös pénz bevezetését. A kutatásban rákérdeztek arra is, hogy a válaszadók inkább pozitív vagy negatív következményekkel számolnának az euró bevezetésének esetén. Ebben a kérdésben kétharmad pozitív változásra, míg 31 százalék negatív változásra számítana, azonban itt is elmondható, hogy tavalyhoz képest nőtt azok aránya, akik szerint pozitív hatással járna egy ilyen változás.

Szintén a kutatásból derült ki az, hogy

Lévai Jenő – a tényfeltáró újságírástól a vészkorszak krónikájáig

Ma negyven éve hunyt el Lévai Jenő újságíró-történész. Ez alkalomból közöljük Dési János újságíró és Sükösd Miklós médiakutató írását. Lévai Jenő életművéről ősszel konferenciát is szerveznek, amelyen a korszak neves történész kutatói és újságírók együtt elemzik majd szellemi örökségét.

Ez az állat úgy alszik a tenger fenekén, mint az emberek

A polipok régóta ismertek fejlett alkalmazkodóképességükről, azonban a kutatók eddig kevéssé ismerték az állat alvási szokásait. Az Okinawa Institute of Science and Technology (OIST) és a Washingtoni Egyetem kutatói most megfigyelték, hogy a polipok esetében két alvási szakasz váltakozik, egy nyugodt és egy aktív rész, csakúgy, mint az embereknél – írja az Interesting Engineering.

Sam Reiter, a kutatócsoport vezetője szerint sokáig csak a gerinceseknél tudták megfigyelni, hogy két különböző alvási fázis ciklikusan váltja egymást az alvás során. Most, a polipoknál először külső ingerekkel tesztelték, hogy az állat tényleg alszik-e. Ezt követően sikerült megállapítani, hogy mind az aktív, mind a csendes szakaszban erősebb ingerre volt szükség ahhoz, hogy felkeltsék a polipokat.

A kutatók szerint amennyiben túl korán keltették fel az állatot, az gyakran a nap során is álomba szenderült, és kevésbé volt produktív.

Az alkalmazottak fele fizetésemelést kérne, a cégvezetők inkább leépítésen gondolkoznak

Leginkább a vendéglátásban lehetnek veszélyben a munkahelyek, azonban azok, akik főleg exportra termelnek, viszonylag biztonságban vannak.

A magyar vállalatok mintegy felénél igényelnek rendkívüli béremeléseket az alkalmazottak, azonban a jelenlegi helyzetben sok vállalatnak már a leépítések elkerülése is gondot okoz – derült ki az Intrum Európai Fizetési Jelentéséből. 

Leginkább a vendéglátásban lehetnek veszélyben a munkahelyek, azonban azok, akik főleg exportra termelnek, viszonylag biztonságban vannak.

Meg akarta szüntetni az idegesítő sípolást a laborban, 25 év munkáját tette tönkre a takarító

Azzal vádolják a New York állam Troy nevű városában található egyetem kutatólaboratóriumát kitakarító egyik gondnokot, hogy egymillió dolláros kárt okozott, amikor az egyik, kísérletekhez használt fagyasztót lekapcsolta, mivel zavarta a sípolása – írja a New York Post.

A fagyasztónak folyamatosan mennie kellett volna, ezért az egyetem pert is indított a csöndre vágyó takarítót alkalmazó cég ellen.

A sejtminták és egyéb kutatási anyagok tárolására használt fagyasztót még 2020. szeptember 17-én kapcsolták le, de az incidens további körülményei egyelőre tisztázatlanok. Az egyetem állítása szerint a minták tönkrementek.

Ezért gyengül le az űrhajósok immunrendszere

Tizennégy űrhajós közreműködésével végzett vizsgálattal derítették ki tudósok, hogy miért romlik a mikrogravitációs környezetben az asztronauták immunrendszere. A kutatás során olyan embereket vizsgáltak, akik 4 és fél – 6 és fél hónapot töltöttek a Nemzetközi Űrállomáson – írja az MTI.

A kutatók megállapították, hogy a leukociták gén kifejeződése az űrutazás alatt gyorsan csökkent, de az űrhajósok hazatérése után ismét visszatért a normális szintre. Ez megmagyarázza, hogy az űrhajósok miért fertőződnek meg könnyebben az űrutazás alatt, mivel a kórokozókkal szembeni védekezésük meggyengül.

Mint Odette Laneuville, a kanadai Ottawai Egyetem molekuláris biológusa elmondta, a leukociták a csontvelőben termelődnek, majd a véráramba és a szövetekbe vándorolnak. Amint felismerik a szervezetbe jutott vírust vagy baktériumot, a kórokozó ellen antitestfehérjéket, ellenanyagot termelnek. Az antitestek termelését specifikus gének szabályozzák.

A Fidesz-szavazók közel kétharmada is elfogadhatatlannak tartja a sajtó politikai kézivezérlését

Már a jobboldaliak sem hiszik el a baloldali médiatúlsúlyról szóló kormányzati nyilatkozatokat.

Itt a szer, ami véget vet a szúnyogcsípéseknek

Megérkezett a nyár és a jó idő, ezzel egy időben viszont sajnos a szúnyogok is előkerültek. A vérszívók csípései és az általuk terjesztett akár halálos betegségek ellen már régóta próbálunk védekezni, azonban mindezidáig nem sikerült igazán hatásos szert találni. A Jeruzsálemi Héber Egyetem tudósai azonban most azt állítják, sikerült létrehozniuk egy olyan, természetes anyagokból álló vegyületet, ami képes álcázni minket a szúnyogok elől – írja a BGR.

A PNAS tudományos szaklapban közzétett tanulmány szerint a készítmény nem elpusztítja, hanem taszítja a szúnyogokat, megakadályozva ezzel azt, hogy a bőrünkön landoljanak. A szer előállításához két természetes anyagot használtak: az indolt, ami virágokban fordul elő illatanyagként, valamint a cellulózként is ismert polimert.

A készítmény a kutatók állítása szerint elég erős ahhoz, hogy a szúnyogok 99 százalékát elriasszák, és még vékony rétegként applikálva is 80 százalékos védelmet biztosít. Ráadásul mivel az anyag lassan szabadul fel, hosszútávú védelmet biztosít. A szerzők jellezték, a szer használatával nemcsak a kellemetlen bőrirritációt lehet megelőzni, de a veszélyes kórokozók terjedését, sőt a szúnyogpopuláció csökkenését is eredményezheti.

Ezen a napon történik legtöbb szívroham

Sokan eddig sem rajongtak a munkahét kezdetéért, azonban egy új kutatás eredményei arra mutatnak: nemcsak a munka kezdete, de a legsúlyosabb akut szívinfarktus megnövekedett esetszáma miatt is van okunk utálni a hétfőt – írja a ScienceAlert.

A Belfast Health and Social Care Trust 2013 és 2018 között vizsgálta 10 528 olyan írországi és észak-írországi beteg adatait, akik a legsúlyosabb szívrohamtípussal kerültek kórházba. A STEMI (ST elevációs miokardiális infarktus) olyan akut szívinfarktus, ami az EKG-n az ST szakasz megemelkedésével jár, és általában a koszorúér heveny elzáródását jelenti, amely megakadályozza a vér keringését.

Az adatok szerint hétfőn 13 százalékkal nagyobb volt a STEMI-típusú szívroham kockázata a többi nap átlagához képest. 

Ezért fontos megmosni a rizst főzés előtt

A rizs a világ számos országának konyhájában tölt be alapvető szerepet, ám a mai napig felmerül a kérdés, hogy meg kell-e mosni a szemeket főzés előtt – írja a Science Alert.

A profi szakácsok osztják azt a véleményt, hogy a rizs előmosása csökkenti a szemekből származó keményítő mennyiségét. A szakácsok állításával ellentétben azonban egy nemrégiben készült vizsgálat kimutatta, hogy a mosási folyamatnak nincs hatása a rizs ragadósságára, vagy keménységére. A tanulmány szerint nem a felületi keményítő (amilóz) okozza a ragacsosságot, hanem egy másik keményítő, az amilopektin, amely a főzési folyamat során oldódik ki a rizsszemekből. A kioldódó mennyiség a rizsszemek típusától függően eltérő.

Mosni vagy nem mosni?

Jelentősen befékeződött a hazai online kereskedelem növekedése, de pár éven belül megduplázódhat a piac mérete a Reacty Digital felmérése szerint

Eddig nem tapasztalt kihívásokkal szembesültek a magyar e-kereskedők a Reacty Digital legújabb kutatási adatai szerint.

Rájöttek, hogy lehet visszafordítani a cukorbetegséget

Jelentős áttörést érhettek el a kutatók a cukorbetegség kezelésében. Az amerikai Weill Cornell Medicine tudósai ugyanis az emberi gyomor sejtjeit alakították át olyan szövetekké, amelyek képesek inzulint kibocsátani, ha a vércukorszint emelkedni kezd – írja a Science Alert.

A hasnyálmirigy bétasejtjeinek alapvetően az a feladatuk, hogy inzulint szabadítsanak fel, válaszul a növekvő vércukorszintre. A diabétesztől szenvedő betegeknél ezek a szövetek sérülnek vagy elhalnak – ez pedig azt eredményezi, hogy nehezebben jut a glükóz a sejtjeikbe.

Itt jönnek képbe a GINS-sejtek, amik ugyan nem bétasejtek, ellenben a működésüket tudják utánozni.

Ezért maszturbálunk

A társadalom gyakran hajlamos tabuként kezelni a szexualitás és az önkielégítés kérdéskörét. Márpedig a maszturbáció nem kizárólag emberi tevékenység: az egész állatvilágban sűrűn felbukkanó jelenségről van szó, ami a főemlősök körében még gyakoribb. A kutatók sokáig nem tudták megállapítani, milyen evolúciós célt szolgál ez a viselkedés, egy új tanulmány szerint azonban ez lehet a szexuális úton terjedő betegségek (STD-k) elleni védekezés egyik módja, sőt a sikeres teherbeesés esélyét is növelheti – írja az Interesting Engineering.

A University College London (UCL) kutatói a főemlősök – ide tartoznak a majmok és az emberik is – maszturbációjának vizsgálatához több száz tudományos munkát vettek alapul. Ebből az adathalmazból a kutatók nyomon követték az önkielégítési viselkedés eloszlását a főemlősök között, hogy megértsék, mikor és miért alakulhatott ki a nőstények és a hímek körében is.

Ebből kiderült, hogy a maszturbáció a hímeknél felgyorsítja a későbbi ejakulációt, illetve növeli annak mértékét is, ami segítheti a megtermékenyülést.

A magyarok döntő többsége nem kér az akkumulátorgyárakból

A magyarok közel kétharmada, 62 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Magyarországon új akkumulátorgyárak épüljenek. Leginkább attól tartanak, hogy az üzemek veszélyes anyagokkal fogják szennyezni a környezetet.

„Bizonyára hallott róla, hogy új akkumulátorgyárak építését tervezik Magyarországon. Ön egyetért vagy nem ért egyet azzal, hogy új akkumulátorgyárak épüljenek?” Hangzott az ezer válaszadónak feltett kérdés. 62 százalék felelte erre azt, hogy nem ért vele egyet, 32 százalék egyetért, 6 százalék nem tudja / nem válaszolt. A friss közvéleménykutatást a Greenpeace megbízásából a Policy Solutions elemző intézet és a ZRI Závecz Research április végén-május elején végezte.

A kutatásból az is kiderült: a magyarok többsége (57%) elsősorban a megújulók támogatását várja a kormánytól, és feloldaná a szél- és a napenergia terjedését korlátozó intézkedéseket, mivel úgy látja, hogy a megújulókkal lehet megóvni a környezetet, és ezek jelentenek kiutat az orosz energiafüggőségből.

A magyarok közel húsz százaléka tarja hazánk ellenfelének az Egyesült Államokat

A magyarok nem elhanyagolható hányada, 18 százaléka hazánk ellenfeleként azonosítja az Egyesült Államokat – derül ki az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) agytröszt tanulmányából, melyet a Népszava ismertetett. A kutatás az EU 11 tagállamában – Ausztria, Bulgária, Dánia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország – készített, átfogó reprezentatív felmérésre épít, amely egyebek mellett a nagyhatalmakhoz fűződő viszonyt vizsgálta.

A válaszadók lehetőséget kaptak, hogy az Európai Unióhoz, illetve saját országukhoz való viszony alapján azonos értékeket és érdekeket valló szövetségesként, a stratégiai együttműködéshez elengedhetetlen partnerként, vetélytársként vagy ellenfélként azonosítsák a globális nagyhatalmakat, nevezetesen Kínát, az Egyesült Államokat és Oroszországot.

Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-KDNP frakcióülésén Magyarország ellenfeleként azonosította a Joe Biden által vezetett adminisztrációt, a kormányközeli médiában pedig általánossá vált az Amerika-ellenes retorika, melyet David Pressman amerikai nagykövet korábban aggodalomkeltőnek és szövetséges ország részéről példátlannak nevezett.

Így lehet gyorsan kideríteni, kinek magasabb az intelligenciája

Az intelligenciateszteken magas pontszámot elérő emberek gyorsabban válaszolnak az egyszerű kérdésekre, mint kevésbé intelligens társaik. Amikor viszont összetettebb feladatokra kerül sor, a helyzet megfordul. Az „okosabb” emberek itt több időt használnak fel a kérdések megválaszolására, igaz sokkal nagyobb valószínűséggel találják is el a helyes választ – írja az IFLScience.

Petra Ritter, a berlini Charité Egészségügyi Intézet professzora olyan szimulációkat készít, amely a különböző emberi agyak jellemzőit utánozzák. Ezen kutatásokhoz most egy olyan, 1176 résztvevővel készült vizsgálatot vettek alapul, amelyben funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI) segítségével vizsgálták, hogyan működnek az agyi kapcsolatok komolyabb kihívás, és nyugalom esetén.

A tesztek során a résztvevőknek egy sor mintát mutattak, és arra kérték őket, hogy azonosítsák az azok mögött álló szabályokat. A kérdések nehézsége folyamatosan emelkedett.

Hatásosnak tűnik a tüdőrák elleni gyógyszer

Ígéretes eredményeket hozott egy tüdőrák elleni tabletta harmadik fázisú klinikai kísérlete. A Yale Egyetem kutatói által vezetett tesztelés szerint a halálozás kockázata felére csökkent, amennyiben a betegek a tumor eltávolítása után használták a gyógyszert – írja az Interesting Engineering.

Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (Asco) éves ülésén bemutatott kutatásban olyan gyógyszert teszteltek, amelyet a tüdőrák egyik leggyakoribb formája, a nem kissejtes tüdőrák kezelésére fejlesztettek ki. Az ebben szenvedők gyakran az EGFR gén speciális mutációjával rendelkeznek, ami nagyobb valószínűséggel fordul elő nőknél, mint férfiaknál. Ráadásul olyan embereknél is megtalálható, akik egyáltalán nem, vagy csak kevés ideig dohányoztak.

A mostani vizsgálatnak 680 résztvevője volt, mind 30 és 86 év közötti, akik a nem kissejtes tüdőrák korai stádiumában voltak. Az eredmények szerint a tumoreltávolító műtét után elfogyasztott osimertinib nevű gyógyszer 51 százalékkal csökkentette a betegek halálozási kockázatát.