Csődeljárást kezdeményezett a düsseldorfi helyi bíróságon a hongkongi-német divatmárka, az Esprit – 1500 dolgozó kerülhet bajba.
Mi történt? A divatcég a német TextilWirtschaft című magazin értesülései szerint amég a mai napon öncsőd eljárást fog kezdeményezni a – számolt be Bild.
Az Esprit bejelentette, hogy a cél az európai üzletág átszervezése, amelyet főként Németországból irányítanak. Bár a központ német, a cég papírjait a hongkongi tőzsdén jegyzik.
Áprilisban 3,7 százalékos lehetett az egy évre visszatekintő drágulás.
Mi történik? Megállhatott az infláció csökkenése Magyarországon: a Portfolio által megkérdezett elemzők előrejelzése szerint áprilisban 3,7 százalékos lehetett az egy évre visszatekintő drágulás. Amennyiben a pénteken megjelenő hivatalos inflációs adat visszaigazolja a várakozásokat, 14 hónapnyi csökkenés után látunk majd emelkedést. Az év hátralévő részében további kis emelkedés várható, az év végére 5% feletti mutatóval.
Mi vezetett idáig? Az infláció a 2023 januári 25,7%-os csúcsról kezdett el csökkenni, az esés az év második felére felgyorsult, az idén pedig kisebb tempóban folytatódni tudott. Olyannyira, hogy a mutató már a jegybank inflációs cél körüli, 2-4 százalékos toleranciásávjába is visszatért. A márciusi 3,6% jelenthette azonban az inflációs mélypontot Magyarországon. A Portfolio felmérésében részt vevő szakértők közül ketten számítanak arra, hogy minimálisan tovább csökkenhetett a drágulási tempó (3,5%), ketten a mutató stagnálását várják, ám a többiek már kis emelkedést (3,7-4,0%) prognosztizálnak.
Erősebb GDP-vel, magasabb belső fogyasztással és a vártnál gyengébb forinttal számol a Magyar Bankholding. A bank makrogazdasági kitekintő eseményén Árokszállási Zoltán, a bank vezető elemzője a kedden megjelent konvergencia-programból is kiemelt egy-két fontosabb részletet.
Mi is meglepődtünk, mennyire rendben van minden
– ez volt az alapvető üzenete a Scruton VP-ben rendezett csütörtöki eseménynek, ahol a Magyar Bankholding (MBH) munkatársai a makrogazdasági elemzésüket és várakozásaikat ismertették. A GDP negyedéves szinten mért 0,8 százalékos növekedését például Árokszállási alig hitte el. Ez szemmel láthatóan jobb eredmény a bank 0,5 százalékos várakozásánál és az azzal megegyező piaci konszenzusnál.
Közérdekű adatigénylésből derült ki, hogy mire költi az önkormányzatok gazdasági függetlenségét felszámoló szolidaritási hozzájárulás összegét a magyar állam. Mint kiderült, nem csak az önkormányzatokra.
Mi történt? Kiterjeszti a szolidaritási hozzájárulást az Orbán-kormány, idén 124-gyel több önkormányzattól von el pénzt: tavaly 724 önkormányzattól vont el forrást a kabinet, idén már 848-tól – írta meg a Népszava.
Kontextus. A Pénzügyminisztérium már nem is tagadja, hogy az önkormányzatoktól beszedett szolidaritási hozzájárulást nem osztják vissza közvetlenül a szegény településeknek, hanem egyszerűen beöntik a az állami költségvetésbe, igaz, annak legalább az önkormányzati bugyrába – derül ki a tárca válaszából, amelyet Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester által benyújtott közérdekű adatigénylésére küldött.
A makrogazdasági viszonyok általában szűk kör figyelmét kötik le, az elmúlt másfél év rekordméretű inflációja azonban felerősítette a közgazdasági ügyek iránti érdeklődést.
Mi történt? Vendégcikket közölt Bod Péter Ákos a portfolio.hu-n, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a magyar gazdaság állapotát elemezte, de beszélt az áhított aranykorról is.
Fő konklúziók:
Megszólalt Matolcsy György jegybankelnök: 2021 óta alapjaiban hibás a kormány gazdaságpolitikája. Ez lenne az EU-s rekorder infláció oka?
Mi történt? Ma tartják a BÉT Legek díjátadót, amelyen többek között Matolcsy György jegybankelnök is megszólalt. A jegybankelnök növekedésre fókuszáló előadása során kemény szavakkal illette a kormány gazdaságpolitikáját – írta meg a Portfolio.hu.
Matolcsy György szerint a kormány 2021 közepétől hibásan szakított az 2010-es évek gazdaságpolitikájával.
Lassuló és gyorsuló piacok, jó és rossz befektetések. És a kikerülhetetlen kérdés: 2024-ben nagyobbat fog esni az ingatlanpiac, mint a 2008-as válság után? Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.
Ekkora esésre senki nem számított
Megjöttek a KSH 2023-as adatai Magyarország ingatlanpiacáról. Ezekből a számokból nem csak a tavalyi és az idei év tendenciái rajzolódnak ki, de a következő évek ingatlanpiacáról is megtudhatunk értékes információkat.
Stratégiai nyugalom előzte meg a fideszes köztársaságielnök-jelöltjének bejelentését. Orbán Viktornak nehéz döntést kellett meghoznia, végül sikerült: megvan ki követheti Novák Katalint a Sándor-palotában.
A Fidesz és a KDNP köztársaságielnök-jelöltje Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke
– jelentette be csütörtök délután Kocsis Máté – írta meg a 24.hu.
Megjött a KSH legújabb jelentése hazánk bérhelyzetéről. Az inflációs hangulat csökkenése reálbéremelkedést hozott magával, de nőtt az átlag és a medián is.
Mi történt? A bruttó átlagkereset 655 600 forint volt 2023 decemberében, 16,4%-kal magasabb, mint egy évvel korábban – küldte meg közleményében a KSH a Forbes.hu-nak.
2023 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.
A The Economist Carrie Bradshaw-indexe szerint a magyar fővárosban tapasztalható helyzethez hasonló Svájctól Törökországig nem akad.
Mi történt? Fizetésarányosan Budapesten a legdrágább lakást bérelni egész Európában – írta meg a The Economist-ra hivatkozva a HVG.
Az ezt mérő index a Szex és New York főhősétől ered: sorozatban gyakran előkerül az albérletár és a kereset szintjének kérdése, az index ezzel foglalkozik. Amerikában már készült korábban Carrie Bradshaw-index, a lap most elkészítette az európai változatot is, ami összesen 35 nagyvárost rangsorolt Londontól Ankaráig.
Az elmúlt tíz év harmadik legnagyobb visszaesését mérte a KSH az építőiparban, és az új szerződések száma nem vetít előre sokkal több jót a szektornak.
Mi történik? Tavaly decemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 4,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, közölte szerdán a KSH. Az épületek építésének termelése 6, míg az egyéb építményeké 0,5 százalékkal csökkent. Összességében az építőipar 5 százalékkal gyengült tavaly 2022-höz képest.
Mit mutatnak a számok? A szektoron belül az épületek építése 5,6, az egyéb építményeké 3,8 százalékkal csökkent. Tavaly 11,2 százalékkal kisebb értékben kötöttek új szerződéseket, ezen belül az épületekre kötött szerződések volumene 16, az egyéb építményekre vonatkozóké 4,4 százalékkal esett vissza.
Soha ilyen magas összeggel nem tartoztak a magyar hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban, írja a Forbes.hu-hoz eljuttatott elemzésében Gergely Péter a BiztosDöntés.hu-tól.
A pénzügyi szakértő szerint bár hét hónapos mélypontra jutott, ám éves szinten még így is 5 százalékot meghaladó mértékben, 151,7 milliárd forintra nőtt 2023 novemberére a magyar lakosság hitelkártya-tartozása.
A 2023-as összegekhez hasonló mértékű kártyatartozásokkal hónapokon keresztül utoljára 2014-ben bírtak a magyar háztartások, ám akkoriban a forgalomban lévő hitelkártyák száma még meghaladta az 1,41 millió darabot. Mára viszont a jegybank adatai szerint 400 ezerrel kevesebb, 1,11 millió hitelkárgya volt csak forgalomban, így az
Brutálisan erős évet zártak a tőzsdék világszerte, a magyar piac pedig különösen nagyot durrantott: a létező legjobb forgatókönyv jött be. Kevesen számítottak erre, momentán én sem. Megmagyarázni persze utólag könnyű, de inkább a tanulságok levonása miatt érdemes átfutni, hogy mi történt 2023-ban. Ez Ács világa az év végén.
Fontos, hogy semmiképp sem szabad önmagában nézni a 2023-as évet, minimum az elmúlt két évre célszerű egyben rápillantani, de még jobb, ha a 2020-ig ugrunk vissza, hogy onnan jussunk el egy bekezdés alatt 2022-ig. Az alacsony kamatkörnyezetben folyamatosan békésen emelkedtek a tőzsdék, amikor a covid beütött. A pár hétig tartó zuhanásból a piac gyorsan visszapattant, ami nagy meglepetést még nem okozott, az viszont annál inkább, hogy az emelkedés folytatódott. Miközben az ellátási láncok felborultak, az alapanyagárak elszálltak, a recessziós veszély mellett az infláció is beindult, a tőzsdék – jórészt az irgalmatlan pénznyomtatást végrehajtó jegybankok jóvoltából – folytatták emelkedésüket, folyamatosan új csúcsokra érkezve.
Innen indul az elmúlt két év, majd jött 2022, a kijózanodás éve. Ma már a világ vezető jegybankjainak döntéshozói is elismerik, hogy nem kicsit nézték be az inflációt. Amikor már szálltak az árak, sokáig azt hangsúlyozták, hogy a járványhelyzetből kiindult speckó kínálat-vezérelt inflációról van szó, amit az okoz, hogy a leállások és az ellátási láncok problémái miatt hiány alakult ki, ez megdobta a termékárakat, közben pedig az újranyitással a kereslet is visszatért. Hónapokon át állították a jegybankok, hogy az ilyen jellegű infláció átmeneti, nem igényli válaszként a szokásos monetáris politikai szigort. Aztán amikor kiderült, hogy ja, mégis, jött a piacokon a bezuhanás.
2024 nyaráig újabb 200 milliárd forintot biztosít a kormány a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretében gazdaságfejlesztésre.
2024-ben 200 milliárdos kerettel újraindul a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A keret a termelő és szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó beruházásokra, magyar vállalatok külföldi kifektetéseire, továbbá logisztikai, szállítmányozási és termelőeszközök finanszírozására lesz felhasználható.
Kiemelten támogatandók az alábbi gazdasági szektorok:
10 milliárd euró megvan, 12 milliárd beragadt. 10%-os emeléssel számolhatnak a tanárok. Ha maradt pénzünk tankolás után, már start-upokba is fektethetjük. Újra itt a Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.
Már nagyon kellett
Döntött az EU. Megkaphatja Magyarország azt a több mint 10 milliárd eurós csomagot, amit az Európai Bizottság a jogállamisági és kondicionalitási eljárástól függetlenül blokkolt Magyarországtól. A helyreállítási alap (RFF) jogállamisági feltételeit Magyarország továbbra sem teljesítette, jelen zárolást az igazságszolgáltatás hiányosságai indokolták.
A 2022-es évben rekord magas összeget tettek zsebre a befektetéssel rendelkezők osztalékból és árfolyamnyereségből. A NAV legfrissebb adatai alapján 329 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet, 25%-kal többen, mint 2021-ben. De mégis, kik ők?
A 2021-es évi 1900 milliárd Ft-ról 2400 milliárd Ft-ra nőtt a bevallott tőkejövedelem – számol be a GKI (Gazdaságkutató Zrt.), a NAV adataira hivatkozva. Tőkejövedelemnek számít, amikor abból keletkezik profitunk, hogy eladunk például egy részvényt magasabb áron, mint ahogy vettük, de ide tartoznak az osztalékok is.
Egy tőkejövedelmet szerzőre, országosan átlag nettó 7,6 millió forint jutott 2022-ben.
Először kaphatunk komplex képet arról egy kutatásból, mennyire és hogyan működik a kormány felelősség-áthárító stratégiája. Az is kiderült mi a közös a tiktokkerekben meg a Blikk-fogyasztókban.
November végén jelent meg a Policy Solutions legfrissebb kutatása a magyarok problématérképéről, amiből az általános tendenciák mellett kiderült az is, hogy az egyes pártpreferenciákhoz tartozó csoportok milyen főbb problémákkal küzdenek az életükben és hogy ezekért kiket tartanak felelősnek.
A kutatásról Bíró-Nagy András (borítóképünkön), a Policy Solutions igazgatója beszélt az Új Egyenlőségnek.
Az MNB friss elemzése szerint az elmúlt negyedévben a magyar háztartások pénzügyi megtakarítása összesen 3200 milliárd forinttal gyarapodott. Miben tartjuk a pénzünket? És honnan a hozam?
Az államháztartás pénzügyi helyzete mellett a magyar háztartások pénzügyi számláiról is közölt elemzést a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az MNB novemberi számai alapján
3200 milliárd forinttal nőtt a magyar háztartások pénzügyi megtakarítása három hónap alatt.
A sztárbefektető szerint tartós mocsár, vagy enyhe recesszió tűnik valószínűnek a világgazdaságban. Az elmúlt időszak kamatemelései valószínűleg éveken át hatni fognak.
Az elmúlt évben a fejlett világban várt recesszió nem akart bekövetkezni, amire számos magyarázatot hoztak fel közgazdászok, akik utólag mindig okosabbak, mint előre (sajnos ez alól én sem vagyok kivétel) – írja a Holdblogon Zsiday Viktor. A sztárbefektető, a Hold portfóliókezelője úgy látja, a monetáris szigorítás vártnál enyhébb hatása nemcsak a jelenlegi makrogazdasági környezetre, hanem a következő évek eredményeire és esélyeire is hatással lesz.
Mint írta, a makrogazdasággal foglalkozó tankönyvek szerint a monetáris politika hatása késleltetve, 6-18 hónapos távon jelentkezik, ahogy a kamatemelés, illetve -csökkentés után átárazódnak a lakossági és vállalati hitelek, valamint a megtakarítások kamata is.
Felbecsülhetetlen inflációs kockázatot rejtenek a kormány új intézkedései.
Hónapok óta ereszkedik lefelé az infláció, ebbe azonban jövőre belerondíthatnak az adó- és díjnövelő intézkedések, írja a 24.hu. A portál gyűjtése szerint négy területen is komoly plusz terheket helyez a kormány a vállalatok nyakába – méghozá olyan szektorokban, amelyek a legközelebb állnak a fogyasztói árak alakításához.
A januárban életbelépő új hulladékgazdálkodási rendszer legnagyobbrészt az élelmiszergyártók díjait növeli meg. Januártól nő az útdíj is, ami a közúti szállítmányozásban érintett szereplőkre (így a teljes kiskereskedelemre) hatással lesz.A szállítmányozási költségeket tovább növeli az üzemanyagokra kivetett jövedékiadó-emelés.A kiskereskedelmi különadó felső kulcsa is tovább növekszik: 4,1 százalékról 4,5 százalékra ugrik a teher.