Best WordPress Hosting
 

A kemény kezű Thatcher aranykora sohasem történt meg, csak ki lett találva

A konzervatív ellenforradalmárról, Margaret Thatcherről (1925–2013) úgy tartották, hogy az egyetlen „férfi” a kormányában, amelynek minisztereit szigorú osztályfőnökként utasítgatta a kormányülések egyetlen karfás székéből. 1979 és 1990 közötti miniszterelnöksége radikálisan megváltoztatta Nagy-Britanniát, így okkal tekinthetjük a szigetország legjelentősebb 20. századi vezetőjének – egy másik konzervatív miniszterelnök, Winston Churchill mellett. A női emancipáció történetében is mérföldkő, hogy a népképviseleti korszakban a személyében először választottak asszonyt egy nagyhatalom élére, de Thatchert sosem izgatta a „második nem” (Simone de Beauvoir) képviselete, távol állt tőle a feminizmus. Úgy gondolta, hogy ha ő utat tudott törni magának a kispolgárságból az elitbe, és egy fűszeres lányaként lenyomhatta a cilinderes urakat a Konzervatív Pártban, akkor bárki megteheti.

Mr. Thatcher

1925-ben született Margaret Hilda Roberts néven a Lincolnshire-i Granthamben, édesapja boltos volt, és egy ideig szülővárosának polgármestere. A családi üzletben eladónak állt, és miniszterelnökként is érződött, hogy a pénztárgép mögött szocializálódott: a „thatcherizmus” legfontosabb programpontjai lehetnének, hogy nincs hitel, mindenért fizetni kell, és a kockás füzet alján a bevételnek fedeznie kell a kiadásokat. A talán leghíresebb szállóigéje szerint

A bolgárok is jobban figyelnek a tanári fizetésekre Orbánéknál, a kormányra mégis nehéz idők várnak

Június hatodikán, szerdán, a 240 tagú bolgár parlament 132 szavazattal megválasztotta miniszterelnöknek Nikolaj Denkovot, a nemzetközileg ismert fizikokémikust. A „civilben” akadémikus Denkov a „nyugatos” pártszövetség tagja, amely a Folytatjuk a változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) nevű mozgalmakból áll. A honatyák megszavazták azt is, hogy koalíciós kormány alakuljon a GERB párttal együtt, majd egy harmadik voksolási körben jóváhagyták a minisztereket is.

Paradox helyzet, hogy az idei, április másodikán tartott választásokon a PP-DB-szövetség csak a második lett, mégis ők adják a kormányfőt. Ennek oka az, hogy a voksoláson ugyan első helyen végzett a jobbközép, magát konzervatívnak minősítő GERB, de nem szerzett abszolút többséget, ráadásul képtelen volt koalíciós társakat találni maga mellé, hogy a relatív többségét abszolúttá bővítse.

Ezért a GERB – amelyet a „bolgár Orbán”, azaz a Bulgáriában a 2010-es években szinte folyamatosan kormányzó Bojko Boriszov irányít –, visszaadta a kormányalakításra kapott megbízást, és nagykoalíciós megállapodást kötött a PP-DB-vel.