Best WordPress Hosting
 

Az európai kormányfők közül Orbán Viktor keres a legjobban az átlagbéréhez képest

Immár bruttó 6,3 millió forintot keres Orbán Viktor miniszterelnök havonta, ez európai összevetésben is meglehetősen magas – erről Bucsky Péter, a G7 gazdasági portál munkatársa beszélt az RTL-nek.

A kormányfő eddig sem alacsony bére annak a néhány éve hozott jogszabálynak köszönhetően emelkedett tovább, amely minden évben az átlagbér szorzatában állapítja meg a parlamenti képviselők fizetését. Egy átlagos országgyűlési politikus esetében ez háromszoros szorzót jelent, ez a bruttó 571 ezer forintos átlagfizetés mellett havi bruttó 1 millió 713 ezer forint. Orbán Viktor azonban ezen felüli fizetésemelést kapott, azóta pedig a havonta neki járó összeg csak tovább gyarapszik – olvasható a Népszava szemléjében.

Mindez annak fényében is szembetűnő, hogy – amint arra a G7 munkatársa is utalt – az ország bérszínvonalának emelkedése távolról sem ilyen dinamikus. Ez abból is jól látszik, hogy az európai országok átlagbéreihez viszonyítva Orbán Viktor keres a legjobban a miniszterelnökök közül, vagyis

Így maradt Spanyolország miniszterelnöke Pedro Sánchez, korunk egyik legnagyobb politikai szerencsejátékosa

Nem szégyellem kimondani, hogy olyan ember vagyok, aki nagyon szerelmes a feleségébe

– ezekkel az érzelmes sorokkal kísérve jelentette be nyílt levelében a múlt héten Pedro Sánchez, Spanyolország szocialista miniszterelnöke, hogy komolyan elgondolkodott azon, lemond pozíciójáról. Erre azután került sor, hogy korrupciós vádak vetődtek fel a feleségével, Begona Gómezzel szemben. A kormányfő aztán a hét elején közölte: nem hátrál meg, sőt ha lehet, még nagyobb erővel folytatja a kormány élén.

Nem lehet azt mondani, hogy unalmas lenne a spanyol belpolitika az elmúlt hónapokban, a mostani eset pedig rávilágít, hogy továbbra is a 2018 óta hivatalban lévő Sánchez a legnagyobb játékos a pályán. Hiszen éppen a családjára irányuló össztűzből kovácsolt politikai tőkét, aminek segítségével biztosította pozícióját az európai parlamenti választás utánra is.

Budapestre jön a svéd kormányfő

Magyar részről „erősnek tűnik az akarat” Svédország NATO-csatlakozásának véglegesítésére  – jelentette ki az MTI szerint Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hétfőn Varsóban, jelezve egyúttal, hogy budapesti látogatásra készül.

Budapestre megyek, az időpontot annak megerősítése után közöljük

– válaszolta Kristersson Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten a svéd NATO-csatlakozást illető újságírói kérdésre. Elmondta: az elmúlt hetekben már „többször egyeztetett” a magyar miniszterelnökkel.

Macron Franciaország legfiatalabb miniszterelnökével venné újra kezébe az irányítást

Emmanuel Macron francia elnök kedden a 34 éves Gabriel Attalt nevezte ki miniszterelnöknek, ezzel ő a legfiatalabb (az eddigi rekorder a 37 éves Laurent Fabius volt 1984-ben) és az első nyíltan meleg miniszterelnöke az országnak, amióta a jelenlegi, 1958-ban elfogadott van érvényben, vagyis megalakult az Ötödik Köztársaság.

Attal kinevezésére azután került sor, hogy hétfőn kelletlenül, de nem meglepő módon lemondott a 62 éves Élisabeth Borne, aki másfél éve volt miniszterelnöke, és akinek az elmúlt évben meg kellett küzdenie

a nyugdíjkorhatár megemelése miatti tüntetésekkel,

Donald Tuskot megválasztották Lengyelország miniszterelnökének

A lengyel parlamenti alsóház (szejm) Donald Tuskot, az október 15-i parlamenti választásokon többségbe került koalíció jelöltjét választotta meg kormányfőnek.

A 460 fős szejmben 248 képviselő szavazott Tusk jelöltségére, 201-en ellene voksoltak, senki sem tartózkodott, 10-en nem voltak jelen.

Támogatta Tuskot a négy frakcióból álló többségi parlamenti tömb, ezen belül a Polgári Koalíció (KO) összes képviselője.

Sakkjátszma hozta vissza David Cameront a politika élvonalába

David Cameron volt brit kormányfő külügyminiszterként tért vissza. Az ügy hátterében közvetlenül az áll, hogy Rishi Sunak miniszterelnök és Suella Braverman belügyminiszter a nagy-britanniai palesztinpárti tüntetések kapcsán folytattak nyilvános csörtét. Sunak a szólásszabadságra hivatkozva arra utasította a kormányt, hogy engedélyezze a demonstrációkat. Braverman – a Konzervatív Párt radikális szárnyának vezető személyisége – viszont a magyar kormányéhoz hasonló álláspontot foglalt el. Szerinte az októberi Hamász-terrorakció tükrében minden palesztinbarát megmozdulás az iszlamizmus pártolása, ezért betiltandó. Mivel a közrendért felelős belügyér a saját területére vonatkozólag szállt szembe a miniszterelnökkel, Sunak azonnali hatállyal menesztette.

Shunak ezután James Cleverlyt helyezte át az egyik miniszteri székből a másikba: külügyminiszterből lett a belügyért felelős. Így kapta meg a megüresedő pozíciót Cameron.

Bár egyes döntésekkel nem értettem egyet, számomra egyértelmű, hogy Rishi Sunak erős és rátermett miniszterelnök, aki példamutató vezető ezekben nehéz időkben

Előkerült Horn Gyula szolgálati Mercedese

Gyakorlatilag hibátlan állapotban cserélt gazdát a közelmúltban Horn Gyula egykori autója, amely mostantól egy hazai magángyűjtemény részét képezi – szúrta ki a Vezess.hu, hogy egy, oldtimerek felújításával és értékesítésével foglalkozó magyar cégnek sikerült megvásárolnia az igen érdekes történetű, C-osztályú, fekete Mercedes-Benzt.

A cég a Facebook-oldalán felidézi, hogy a Köztársasági Őrezred 1994-ben 5 darab, vadonatúj Mercedes-Benz W202 C220 Elegance felszereltségű autót rendelt. A négy fekete és egy fehér autót 1994 márciusában vették állományba. Mint írják, a gépkocsikat rádióadó-adóvevővel és mágneses, kék villogókkal is felszerelték.

A flottából a COS-978 rendszámú autó 1994–1998 között Horn Gyula miniszterelnök és családja részére fenntartott jármű volt, amelyet hivatali időn kívül maga a kormányfő is rendszeresen vezetett, ugyanakkor az autóhoz járt egy kirendelt testőr-sofőr is, aki gyakran szállította a miniszterelnök családját is.

Nyolc év kormányfőség az ország legerősebb pártjával a háta mögött, mégis belebukott a korrupcióba a portugál miniszterelnök

António Costa régi motorosnak számít a nagypolitikában, Portugálián belül és kívül egyaránt. 1991-ben válaszották először képviselőnek a portugál országgyűlésben, 1995-ben már államtitkár volt, aztán 1997-ben parlamenti ügyekért felelős miniszterré nevezték ki, 1999 és 2002 között igazságügyi miniszterként dolgozott. Ezt követően elnökölte pártját, a Szocialista Pártot, volt európai parlamenti képviselő és az EP alelnöke is, összesen nyolc éven át volt Lisszabon polgármestere, majd karrierje betetőzéseként 2015-ben Portugália miniszterelnökévé is megválasztották.

MIGUEL RIOPA / AFP Antonio Costa megöleli feleségét, Fernanda Goncalvest.

Ahogy a fővárost, úgy az országot is nyolc éven át vezette, és most már az is biztosra vehető, hogy tovább nem fogja, Costa politikai karrierje ugyanis e hét elején derékbe tört.

Orbán rekordot döntene: egyedülálló lenne az EU-ban, ha 2034-ig kormányozna

Orbán Viktor már most az egyik leghosszabb ideig hatalmon lévő vezető az EU történetében, de ha valóban miniszterelnök marad 2034-ig, akkor már ő lenne az uniós rekorder – erről ír a G7.

Beszámoltunk róla mi is, hogy a hétvégén Orbán Viktor arról beszélt zárt körben Kötcsén, hogy 2034-ig tervezi saját kormányzását . A miniszterelnök korábban arról beszélt, 2030-ig tervez maradni, az új céldátumot azzal indokolta, hogy a háború és a koronavírus-járvány elvett tőlük négy évet.

A G7 most ábrákkal is adatokkal helyezte kontextusba, hogy mit is jelentene, ha Orbán valóban 2034-ig maradna hivatalban: új rekordot mindenképp.

Magyarországra jön Giorgia Meloni

Nemcsak, hogy részt vesz, de az egyik fő előadója is lesz a szeptermber 14-16 között megrendezendő Budapesti Demográfiai Csúcsnak Giorgia Meloni, Olaszország kormányfője, jelentette be a Facebook-oldalán Novák Katalin magyar államfő.

Rövid időn belül így másodszor találkozik Novák és Meloni, legutóbb májusban, az Európa Tanács tagországainak rejkjavíki csúcstalálkozóján látták egymást. Azt a találkozót úgy jellemezte Novák, mint egy baráti beszélgetést a barátnőjével.

Meloni nem, Novák Katalin viszont részt vett a 2019-es Demográfiai Csúcson is, ahol arról beszélt, hogy Magyarország demográfiaaai válságban van. Rajta kívül azon az eseményen felszólalt Mike Pence egykori amerikai alelnök, Aleksandar Vucic szerb elnök, valamint Orbán Viktor is.

Lepasszolta magáról az Orbán-kormány a HírTV háborús hírhamisítási botrányát

Bár Orbán Viktor miniszterelnök kapta az írásos parlamenti kérdést a kercsi híd felrobbantásával kapcsolatos HírTV-s, nemzetközi sajtóvisszhangot kiváltó hamisítási botrány ügyében Vadai Ágnes DK-s képviselőtől, végül Rogán Antal államtitkára, Dömötör Csaba válaszolt a politikusnak, azt is az utolsó pillanatban. A válaszból kiderül, hogy a kormány nem tesz semmit a történtek miatt.

Boris Johnsont végleg kiszavazták a valótlanságshow-ból?

A britek „Partygate-nek” („bulibotránynak”) nevezik azt a botránysorozatot, amelybe már korábban belebukott Boris Johnson volt kormányfő, de néhány napja a kegyelemdöfést is megkapta. Ugyanis nemcsak az vált bizonyossá, hogy hazudott a parlamentnek a Covid-járvány idején tartott miniszterelnökségi bulikról, hanem ezt a tényt mostantól már parlamenti határozat is rögzíti. A brit törvényhozás alsóháza ugyanis a múlt héten 354:7 arányban mondta ki Johnsonról, hogy szándékosan félrevezette a parlamentet, ami az egyik legsúlyosabb cselekedet, amit politikus Angliában elkövethet. Ez azt jelenti, hogy saját párttársai is leszavazták a volt kormányfőt, igaz, sok konzervatív (tory) honatya tartózkodott vagy részt sem vett a voksoláson.

A miniszterelnök, Rishi Sunak sem ment el az ülésre, és előzőleg megtagadta a választ arra, miként szavazott volna, ha jelen van a Westminsterben. Mindezt az ellenzéki vezérszónok, a munkáspárti Thangam Debonnaire gyengeségnek minősítette a parlamentben. A szintén ellenzéki liberális demokraták is bírálták Sunakot a „gyáva szökése miatt”. Daisy Cooper alelnök szerint az, hogy Sunak kihagyta a szavazást, mindent elmond arról, hogy

mennyire nincsenek vezetői képességei a miniszterelnöknek.

Elvitt magával egy tartalék üres repülőt a hivatalos útjára az új-zélandi kormányfő

Támadások kereszttüzébe került Chris Hipkins új-zélandi miniszterelnök, miután úgy utazott hivatalos látogatásra Kínába, hogy magával vitt egy üres tartalék repülőgépet is – írta meg a CNN. Az új-zélandi ellenzék szerint a klímaválság kellős közepén súlyos felelőtlenség a kormányfő részéről, hogy feleslegesen megduplázza az utazással amúgy is együtt járó károsanyag-kibocsátást.

A második repülőgép használatának az volt az oka, hogy az első számú kormánygéppel az elmúlt időszakban gyakran akadtak megbízhatósági problémák, amelyek miatt az ország egyik korábbi vezetője külföldön rekedt az egyik hivatalos utazása során – nyilatkozta a miniszterelnök szóvivője a CNN-nek.

Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP

A bolgárok is jobban figyelnek a tanári fizetésekre Orbánéknál, a kormányra mégis nehéz idők várnak

Június hatodikán, szerdán, a 240 tagú bolgár parlament 132 szavazattal megválasztotta miniszterelnöknek Nikolaj Denkovot, a nemzetközileg ismert fizikokémikust. A „civilben” akadémikus Denkov a „nyugatos” pártszövetség tagja, amely a Folytatjuk a változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) nevű mozgalmakból áll. A honatyák megszavazták azt is, hogy koalíciós kormány alakuljon a GERB párttal együtt, majd egy harmadik voksolási körben jóváhagyták a minisztereket is.

Paradox helyzet, hogy az idei, április másodikán tartott választásokon a PP-DB-szövetség csak a második lett, mégis ők adják a kormányfőt. Ennek oka az, hogy a voksoláson ugyan első helyen végzett a jobbközép, magát konzervatívnak minősítő GERB, de nem szerzett abszolút többséget, ráadásul képtelen volt koalíciós társakat találni maga mellé, hogy a relatív többségét abszolúttá bővítse.

Ezért a GERB – amelyet a „bolgár Orbán”, azaz a Bulgáriában a 2010-es években szinte folyamatosan kormányzó Bojko Boriszov irányít –, visszaadta a kormányalakításra kapott megbízást, és nagykoalíciós megállapodást kötött a PP-DB-vel.