Best WordPress Hosting
 

Hungarikum: 40 éves dán mozdonyokat bérel a MÁV

A dánok lestrapált mozdonyaival a 40 évesnél is öregebb magyar és szovjet gépeket nyugdíjazhatják. Mindeközben az Orbán Mészáros családi vállalkozások sok-sok milliárdot kaszálnak a vasútfejlesztésen.

Dániából bérel az 1980-as évek első feléből származó dízelmozdonyokat a MÁV – írja a RegionalBahn szakportál a vasúttársaság közleménye nyomán.

Cikkükből kiderül, hogy a dán vasútnál az utóbbi években feleslegessé váltak ezek a dízel-villamos mozdonyok, mert a Fehmarn-szoros alatti alagút megépültével, valamint a koppenhágai elővárosi vonalak villamosításával már nincs szükség nagy teljesítményű dízelmozdonyra az országban.

Lázár János alatt többszörösére, milliósra nőttek az állami cégek felügyelőbizottsági elnöki fizetései

Lázár János 2022 augusztusa óta felügyeli miniszterként a vasúti személyszállításért felelős MÁV Start Zrt.-t, a MÁV Zrt.-t, a Volán Zrt.-t, a MÁV-HÉV Zrt.-t és a Magyar Közút Zrt.-t. Az Átlátszó azt nézte meg, ez idő alatt mennyivel emelkedtek a dolgozók bérei és a felügyelőbizottságok tagjainak javadalmazása.

Megállapították, hogy

míg 2022-ben 200–480 ezer forint volt egy bizottsági elnök díjazása, addig

Kalauz nélküli vonatokat indít a MÁV

A MÁV-Start Pilisvörösvár és Rákos között közlekedő S76-os vonatai – kísérleti jelleggel – jegyvizsgáló nélkül közlekednek április 7-től – közölte a vasúttársaság. A két hónaposra tervezett tesz, majd az értékelési folyamat után várhatóan több elővárosi és vidéki vonalra is kiterjesztik a kalauz nélküli közlekedést.

Szúrópróbaszerű jegyellenőrzések továbbra is lesznek a vonatokon – tették hozzá. „A március 1-jén bevezetett új tarifa- és kedvezményrendszer jelentősen egyszerűsítette a jegyváltást és az utazást, ezért nem szükséges az állandó jegyvizsgálói jelenlét a vonatokon” – olvasható a közleményben. Egyúttal jelezték, hogy a mostani tapasztalatok alapján döntenek az intézkedés kiterjesztésről, illetve amennyiben szükséges, akkor előtte „finomhangolást végeznek rajta”. A hasonló megoldás Nyugat-Európában és néhány térségbeli országban is megszokott – jegyezte meg a vasúttársaság.

Kitértek arra is, hogy a korszerűsítés az eddiginél több feladatot ró a mozdonyvezetőkre: „ők látják majd el az élőszavas utastájékoztatást a hangosbemondó berendezésén keresztül rendkívüli helyzet vagy forgalmi okból történő megállás esetén”. Továbbá a mozdonyvezetők feladata lesz az utasok biztonságos fel- és leszállásának ellenőrzése a visszapillantó tükrök, illetve a kamerarendszer segítségével, valamint a fogyatékossággal élő vagy mozgásukban korlátozott utasok be- vagy leszállításának segítése a kerekesszék-emelő berendezés kezelésével. A mozdonyvezető hatáskörébe tartozik a biztonságos közlekedés egyes feltételeinek ellenőrzése, így a „megfelelő ajtóműködés vagy az utastér szemrevételezéssel történő átnézése, egyes utazási komforttényezők (például a beltéri hőmérséklet) ellenőrzése” – írták. A közleményben kiemelték: a legfontosabb az utasok biztonsága. Ezzel kapcsolatban közölték, hogy felhívják az utasok figyelmét az ajtók melletti vészhívókra; ennek használatával vehetik fel a kapcsolatot a mozdonyvezetővel bármilyen rendellenesség esetén.

Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit

Sikerektől hangos a kormánypropaganda a tavaly május 1-jétől bevezetett ország- és vármegyebérletek kapcsán. Érdemi adatokat azonban nem hajlandó sem a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), sem a MÁV-csoport megosztani.

Ha valaki ránéz az alábbi hivatalos KSH-adatokra, joggal gondolhatja, hogy egészen elképesztően sikeres az országbérletrendszer az utasok közösségi közlekedésre szoktatásában. Sajnos azonban ezek olyan kozmetikázott adatok, amiknek nem sok közük van a valós utasszámokhoz.

Külön érdekesség, hogy a jelentett adatokban a vasúti helyközi személyszállításban óriási utasszám-növekedés látszik 2023-ban, a buszosban azonban sokkal szerényebb. A közösségi közlekedés egy rendszert alkot, így elég nehezen elképzelhetők ilyen nagy aránytalanságok. Például 2024 második negyedévében a vasúti utasok száma 32 százalékkal nőtt, míg a buszosoké csupán 5 százalékkal.

Lázár Jánosék tízmilliárd forintnál is többel számolhatták el a tarifareform többletköltségeit

Három törvénytervezet jelent meg február végén a kormányzati honlapon a március 1-jével induló új tarfiareform kapcsán. Az utasok  már igénybe vehetik ezeket a kedvezményeket, amikor a MÁV-Start vagy a Volánbusz járatain utaznak. Csakhogy az az abszurd állapot állt elő, hogy ezek a jogszabályok még nem kerültek kihirdetésre, csupán tervezetek.

A módosítások három témával foglalkoznak:

A szociálpolitikai menetdíjkedvezményekkel, magyarán az állam milyen kompenzációt fizet az általa jogszabályokban előírt közlekedési tarfiakedvezmények után a szolgáltatóknak.

Engedett a durván megemelt kerékpáros bérlet árából a MÁV

A közel tízezer forintos ár helyett egy kedvezőbb ajánlatot kínálnak. Viszont nem lesz kerékpáros vármegyebérlet.

Jelentősen megdrágul a vonaton kerékpárral ingázók utazása március elsejétől, amelyről a hvg.hu is beszámolt. Mindez azt jelenti, hogy az eddig távolságfüggően 235 Ft-tól megvásárolható kerékpárjegyek és 1340 Ft-tól induló bérletek helyébe az utazás hosszától függetlenül egységesen 500 Ft-ba kerülő kerékpárjegy és a 9450 Ft árú kerékpár-országbérlet lép.

A Magyar Kerékpárosklub, amely tárgyalt az emelés miatt a MÁV-val jelezte a közösségi oldalán ma délután, hogy reagált a MÁV Start a levelükre. Ebben azt írták:

Több tonnányi CO2-kibocsátást csökkentett a MÁV-START szén-dioxid-számlálója

Mintegy 2,6 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást sikerült megelőzni a MÁV-START Zrt. szén-dioxid-számlálójának hároméves működése alatt, ez hozzávetőlegesen egy kétszázezres nagyváros éves kibocsátásával egyenlő – közölte a MÁV-Volán csoport.

A társaság 2021. február 17-én azzal a céllal indította el a számlálót, hogy tudatosítsa, a közlekedési mód választásával is jelentősen csökkenthető a légkörbe kerülő károsanyag mennyisége. A vonatjegyeken is olvasható, mennyi szén-dioxid-kibocsátást előz meg az utas azzal, hogy a vasutat választja az egyéni autós közlekedés helyett.

A közlemény szerint a Volánbusz járműállományának szén-dioxid-kibocsátása 2023-ban csaknem 7 ezer tonnával mérséklődött az előző évihez képest. A csökkenés jelentős része az elektromos autóbuszok beszerzésének és forgalomba állításának köszönhető – mutattak rá. Hozzátették: a kerékpár és vonat kombinációja az egyik legkörnyezetkímélőbb távolsági közlekedési mód, ezért folyamatosan növelik járműveik kerékpárszállító kapacitását. 2023-ban csaknem 1,35 millióan szállítottak kerékpárt vasúton, 20 százalékkal többen az egy évvel korábbinál – közölték.

Bebetonozta a kormány a MÁV-Startot, pedig más is üzemeltethette volna a vasútvonalakat

A maximálisan lehetséges tíz évre hosszabbította meg az Építési és Közlekedési Minisztérium a hazai vasúttársaságok decemberben lejárt közszolgáltatási szerződését, pedig akár meg is nyithatta volna a piacot a magánvasúti szolgáltatók előtt. A Lázár János vezette tárca a december 10-i menetrendváltástól 2033 decemberéig hosszabbította meg a MÁV-Start, a GYSEV és a MÁV-HÉV közszolgáltatási szerződését.

Az Európai Unió régóta szorgalmazza, hogy a vasútvonalak üzemeltetését nyilvános tenderen ítéljék oda, melyekre magánvasúti szolgáltatók is pályázhatnak. Az EU vonatkozó, 1370/2007-es rendelete szerint

december 23-áig ítélhették oda az egyes tagállamok utoljára tendereztetés nélküli a vasútvonalak üzemeltetési jogát, és legfeljebb tíz évre, vagyis 2033 decemberétől már kizárólag nyilvános tendert elnyert szolgáltatók üzemeltethetik a vasútvonalakat.

Hárommillió percet késtek tavaly a magyar vonatok

Körülbelül hárommillió percet, vagyis öt év nyolc hónapot késtek a MÁV vonatai 2023-ban, ami a jelenlegi módszertan szerinti számítás 2017-es bevezetése óta a legrosszabb eredmény – írja a Telex.

A TELEX kikérte a MÁV-tól az elmúlt 6 év késési adatait, ám miközben szörnyülködünk azon a 3 millió másodpercen, amit tavaly összeszedtek a hivatalos statisztika szerint a vonatok, tartsuk szem előtt azt is, hogy 2017 óta olyan standardot használnak, amibe csak a 6 perces vagy annál nagyobb késések tartoznak bele. Vagyis ha egy vonat csak 5 perc 59 másodpercet késik, az még pontosnak számít – így az adatsorokban sem jelenik meg.

Az elmúlt 6 év adatai alapján egyébként az látszik, hogy a Covid idején valamelyest javult a helyzet, azóta viszont látványosan romlik a vasúttársaság teljesítménye. 2018-ban még 4 évet késtek egy év alatt a vonatok, 2020-ban ez lecsökkent 3,1 évre, 2022-ben már 4 és fél évnyi spétet szedtek össze, tavaly pedig még erre is rádobtak 1 év 2 hónapot.

Csalókra figyelmeztet a MÁV–VOLÁN-csoport

Csalók hirdetnek utazási kedvezményeket a MÁV-VOLÁN-csoport nevében. A MÁV-VOLÁN-csoport és a MÁV-START oldalaira megtévesztően emlékeztető Facebook és Instagram oldalakon népszerűsítenek hamis START klub Prémium kártyát 699 forint  értékben, amely egy évre szóló ingyenes utazást biztosít.

Az adathalászok így próbálják megszerezni a felhasználók személyes adatait és pénzét. A MÁV-VOLÁN-csoport hivatalos weboldalai: a mavcsoport.hu, volanbusz.hu, mav-hev.hu, jegy.mav.hu domainek alatt érhetőek el, minden más weboldal vagy hirdetés, amely megtévesztően hasonlít ezekre, csalásra utal. Az elmúlt hetekben napi 20-30 hívás érkezik a vasúttársaság ügyfélszolgálatára. Az utasok vagy a csalásra hívják fel a figyelmet, vagy a megtévesztő hirdetésekben ajánlott kedvezményről érdeklődnek.

A MÁV-START, a MÁV és egyetlen a MÁV-VOLÁN-csoportba tartozó társaság sem hirdet 699 forintért egy évre szóló, ingyenes utazást biztosító START klub Prémium kártyát.

Félmegyebérlet lehet a Budapest-bérlet vita megoldása, de a jeggyel utazókról megfeledkeztek

A december utolsó napjaiban kipattant Budapest-bérlet vita lényege, hogy mivel az ellenzéki vezetésű főváros és a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium a kétmilliárd forintos elszámolási vita miatt nem tud megegyezni, borulhat a fővárosi közösségi közlekedés jegyrendszer.

A vita egyik lehetséges megoldása szerint

létrejön egy olyan rendszer, ahol Budapest + Pest (megyei) bérlet van, ami nem 9500 forintba kerül, tehát nincs meg ez az óriási bevételkiesés, hanem annyiba kerül, mint két vármegyebérlet vagy kicsit kevesebbe, tehát mondjuk 15 ezer forintba.

2023 sem a MÁV éve volt

Lassuló menetrend, leálló mellékvonalak, pánikszerű felújítás – a szokásosnál sokkal többször volt 2023-ban a MÁV a hírek szereplője. Persze ezért nem csak a vasúttársaságot lehet szidni: úgy kellett volna eredményt felmutatni, hogy az Orbán kormány közben nem adott túl sok pénzt.

Lassan már csak legyintünk az olyan balesetekre, mint ami hétfőn reggel történt a MÁV-nál: rászakadt egy felsővezeték egy vonatra, emiatt több órára megakadt a közlekedés fél Kelet-Magyarországon. Ez legalább egy napon belül rendbejön, miközben a gondok nagy része hosszú ideig megoldatlanul marad. Vagy éppen kreatív megoldásokkal igyekszik javítani a vasúttársaság, mint történt az májusban, amikor partybuszt küldött a Volánbusz a MÁV-nak egy vonatpótlásra Pécs és Dombóvár között. Valószínűleg ez volt az év legviccesebb hibája a vasútnál 2023-ban – sok más dolog történt a MÁV-nál, ami miatt nem nagyon mosolyoghattunk. Ez az év ugyanis enyhén szólva sem jött be a vasúttársaságnak.

Nem az ő évük, de nem csak az ő hibájuk

Legalább másfél millió ember számára tenné ingyenessé a tömegközlekedést Lázár János

A rendszerváltás óta eltelt időszak “legnagyobb tarifareformján” dolgozik Lázár János, aki kedden, azaz ma viszi/vitte a kormány elé javaslatait, amely értelmében több mint másfél millió emberrel többen használhatnák ingyenesen a tömegközlekedést (közel 2 millió 65 éven felülinek eddig is ingyenes volt).

Előzmények: Lázár november végén beszélt arról, hogy – Budapest után – 14 éven aluliak számára ingyenessé tenné a tömegközlekedést. A Mávnál és a Volánnál a jelenleg 6 és 14 év közötti gyerekek 50 százalékos kedvezménnyel utazhatnak (6 éven aluliaknak most is ingyenes).

A helyi tömegközlekedés tarifái pedig önkormányzatonként eltérnek (Budaörsön, Dunakeszin vagy Hódmezővásárhelyen például ingyenes a tömegközlekedés).

Magyarország legfontosabb vasútvonala holnap újraindul

A tervek szerint ma befejeződik a felújítás, holnaptól ismét két vágányon járnak a vonatok az 1-es, győri vasúti fővonal Biatorbágy és Szárliget közötti szakaszán, már nem kell átszállni pótlóbuszokra – közölte a MÁV Zrt. az MTI-vel.

A Biatorbágy és Szárliget közötti szakaszon augusztus 26-án vezettek be ideiglenes sebességkorlátozást a pálya rossz állapota miatt. A hírre reagálva azonnali pályafelújítást rendelt el Lázár János közlekedési miniszter, aki szabotőröket, vasútellenes szivárogtatókat emlegetett, és két MÁV-vezérhelyettest kirúgott.

A MÁV közlése szerint a 29 kilométer hosszú, kétvágányú pálya felújítása a vállalt határidőre, mára elkészül. Az előkészítés és az átépítés több mint 1100 munkatársuk példaértékű összefogásával, közreműködésével zajlott le. A pálya rossz állapota miatt bevezetett sebességkorlátozások miatt a Railjet járatait levágták Magyarországról, így körülményesebb volt a nemzetközi vasúti közlekedés.

Miskolc 7, Debrecen 5, Szeged 4 perccel távolodik Budapesttől

Lassabb lesz a magyar vasút, mert sok sebességkorlátozást kellett bevezetni – derült ki a MÁV a december 10-től érvényes, 2023/24-es menetrendjéből. Olyan vonal is akad, ahol 14 perccel hosszabbodik meg az út, és több kelet-magyarországi nagyváros és Budapest között is megnő a menetidő.

Ahogy szinte minden évben, úgy most is december második vasárnapján lép életbe a MÁV új menetrendje. A vasúttársaság most tette közzé a december 10-től egy éven át érvényes új menetrendjét.

Az összes változtatást a MÁV felsorolásában itt olvashatják, a teljes 2023/24-es menetrendet pedig egy 650 oldalas pdf-ben itt találják.

Túlszaladt a költségvetési olló, 90 milliárdot kell kérnie Lázárnak vonatokra és buszokra

Lázár János építési és közlekedési miniszter elhíresült beszédében úgy utasította a MÁV-ot az 1-es vasútvonal 32 milliárd forintos, fedezet nélküli felújítására, hogy majd később elszámolnak. Úgy látszik, a megkésett elszámolások menetrendszerűvé váltak az Európa-rekorder késéseket összehozó hazai vasúti személyszállítás finanszírozásában: forrásaink szerint körülbelül 90 milliárd forint többletforrást kér most Lázár János a MÁV-Start, a MÁV, a GYSEV és a Volánbusz közszolgáltatási szerződés keretében végzett feladatainak utólagos finanszírozására.

A helyközi személyszállítás és a vasúti infrastruktúra üzemeltetési költségei az indoklás szerint a tavalyi és az idei magasabb energiaárak miatt nőttek meg. A tavalyi többletet eddig tehát saját maguknak kellett a cégeknek finanszírozni, kilenc hónap sem volt elég az elszámolásra.

Nem csak az utólagos elszámolás állhat a probléma mögött: egyre nehezebben tudják a társaságok finanszírozni magukat a visszaeső jegyárbevételeik miatt. Igaz, azt nem lehet még tudni, hogy a közel 90 milliárd forintos többlet csak a magasabb energiaköltségek fedezetét adja-e, vagy a nem túl átgondoltan bevezetett vármegyebérlet miatti bevételkiesését is. Forrásaink szerint mindenesetre a tervezettnél jóval nagyobb bevételkiesés miatt lett sürgető a többletforrás biztosítása.

Lázár János elüldözi a vasútfejlesztési szakembereket. Tízből kilencen már távoztak

Kaotikus viszonyok alakultak ki a magyarországi közlekedés irányításában, amióta Lázár János miniszterként 2022. december 1-jétől átvette a terület vezetését. A szakemberek tömegesen hagyják el a területet, leállt a vasútfejlesztési projektek tervezése, az intézményrendszer leépült, a MÁV-vezetőknek a sajtóban üzenget a miniszter az egyre gyakoribbá váló műszaki problémák miatt.

Az 1-es vonal Biatorbágy-Tata szakaszán korlátozni kellett a sebességet – felmerült, hogy miért nincs forrás a javítására?

Ahol nincsen 32 milliárd, ott tegyék le a lantot – azt hiszem ezt mondta a közlekedési miniszter. Nekem erről csak az jutott eszembe, hogy két hónappal korábban az volt az indoklás tíz regionális vasútvonal bezárására, hogy (…) 700 millió forintot lehet megtakarítani. – emelt ki egyet a sok nehezen érthető ellentmondás közül Vitézy Dávid korábbi BKK vezérigazgató, egykori közlekedési államtitkár.

Tízből kilenc vasútfejlesztési szakember elhagyta a szakmát Lázár János érkezése óta

Kaotikus viszonyok alakultak ki a magyarországi közlekedés irányításában, amiót Lázár János miniszterként 2022. december 1-jétől átvette a terület vezetését. A szakemberek tömegesen hagyják el a területet, leállt a vasútfejlesztési projektek tervezése, az intézményrendszer leépült, a MÁV-vezetőknek a sajtóban üzenget a miniszter az egyre gyakoribbá váló műszaki problémák miatt.

Az 1-es vonal Biatorbágy-Tata szakaszán korlátozni kellett a sebességet – felmerült, hogy miért nincs forrás a javítására?

Ahol nincsen 32 milliárd, ott tegyék le a lantot – azt hiszem ezt mondta a közlekedési miniszter. Nekem erről csak az jutott eszembe, hogy két hónappal korábban az volt az indoklás tíz regionális vasútvonal bezárására, hogy (…) 700 millió forintot lehet megtakarítani.

Zsákutcába futott a MÁV

A magyarországi vágányhálózat rossz állapota mellett az egyre komolyabb méreteket öltő munkaerőhiány is kemény kihívás elé állítja a MÁV-ot. 4500 álláshely betöltetlen, őszre lehet hogy nem lesz, aki vonatot vezessen. Hiány van váltó- és jegykezelő szakemberekből is.

A Népszava cikke szerint a Volánnal együtt 57 ezer munkavállalót foglalkoztató két állami közlekedési társaságnál 4500 pozíció nincs betöltve. A legnagyobb hiány mozdonyvezetőkből, jegykezelőkből és kocsivizsgálókból van. Ezekben a munkakörökben a Népszava szerint olyan kevés az ember, hogy a jelenlegi menetrendet is csak folyamatos túlórázással képes tartani a társaság.

Mindezzel pedig van egy komoly probléma: szeptember végére a mozdonyvezetők, váltókezelők és jegyvizsgálók többsége is kimeríti nem csupán az éves munkaidőkeretét, hanem az új Munka Törvénykönyve és a MÁV hatályos kollektív szerződésében meghatározott maximum háromszáz órás túlóra keretet is. Ezután pedig a munkáltatónak semmilyen jogi lehetősége nem marad majd arra, hogy további rendkívüli munkavégzést rendeljen el.