Best WordPress Hosting
 

Ki nem találnád, a magyarok hány százaléka nem engedhet meg magának egy nyaralást

Egy reprezentatív kutatás alapján a 30-59 év közötti magyarok 8 százaléka tervez hitelt felvenni üdüléshez, a többségnek azonban nem telik egy legalább 5 napos nyaralásra.

Mi történik? Olaszország 8, Szlovénia 10, Erdély pedig 13 százalékkal drágább a magyaroknak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legtöbb uniós tagállamban továbbra is alacsonyabb az infláció, de a forint 7 százalékkal gyengébb az euróhoz képest, mint tavaly ilyenkor. Egy horvát nyaralás átlagosan 11 százalékkal kerülhet többe. „Az éttermek eléggé drágák. A fagyi meg az élelmiszer körülbelül ugyanannyiba kerül, és a szállás is egy kicsit drágább” – mondta az RTL Híradónak Gergely Péter pénzügyi szakértő.

Miért érdekes ez? A jegybank senkinek sem tanácsolja, hogy hitelt vegyen fel nyaralásra. A Bank360.hu szerint annak, aki 700 ezer forint személyi kölcsönt vesz fel egy családi nyaraláshoz, havi 25-35 ezer forintos törlesztővel kell kalkulálnia – éveken át. A K&H Bank reprezentatív kutatása alapján a 30-59 év közötti magyarok 8 százaléka tervez hitelt felvenni üdüléshez.

Cserben hagyják Nagy Mártont a nagy állampapírkamatokat bezsebelő magyarok

A lakosság pénzügyi helyzetértékeléséről szóló negyedéves felmérésének*Az online felmérés alapegysége egy háztartás, a minta a háztartásfő nemére, korára, iskolai végzettségére és a háztartás régiójára reprezentatív. Az eredetileg

1000 munkaképes korú főkeresővel rendelkező háztartásból álló minta a felmérés negyedik alkalmától, 2022 harmadik negyedévétől, 300 nyugdíjaskorú háztartással egészült ki. friss eredményeit is bemutatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a csütörtökön közzétett friss Inflációs jelentésében.

A válaszadók majdnem fele (45 százalék) már úgy ítéli meg, hogy nagyjából hasonló anyagi helyzetben van, mint egy éve, csaknem ötödük (17 százalék) pedig jobbnak értékeli a helyzetét.

Állandósítottak egy átmenetinek szánt adókötelezettséget augusztustól

2023. júliustól a kamatjövedelmek után a 15% személyi jövedelemadó (szja) mellett még 13% szociális hozzájárulási adót (szochót) is fizetnünk kell, vagyis a keletkező nyereséget összességében 28% adó terheli. Az egyes kamatjövedelmek után átmenetileg fizetendő szociális hozzájárulási adót egy tavaly májusi kormányrendelet írta elő – ez még ma is ott olvasható a kormány.hu-n. Fontos kikötés volt, hogy a kérdéses rendelet értelmében a szociális hozzájárulási adót a kamatjövedelmek után kizárólag az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus miatt elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt kell megfizetnünk.

A veszélyhelyzet egy ideje fennáll és jó eséllyel még egy darabig velünk is marad. Ha a kérdéses veszélyhelyzet elhárul, akkor a rendelet értelmében a kamatjövedelmekre kivetett szociális hozzájárulási adó is megszűnne. Ez volt a helyzet egészen mostanáig, ugyanakkor a Magyar Közlönyben 2024. június 18-án, kedden megjelent 2024. évi XXIX. törvény megváltoztatja a helyzetet – vették észre a portál szakértői. A kérdéses jogszabály alapján ugyanis a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény is változik: gyakorlatilag

törvénybe foglalják a kamatjövedelmek után fizetendő szociális hozzájárulási adó is. De

Itt az új befektetési lehetőség Revoluton, amire mindenki várt

Akik eddig Revoluton fektettek be, azt kizárólag közepes vagy annál magasabb kockázat mellett tehették meg. Egy korszak véget ért. Ez már nem csak a kriptós fiatalok játszótere.

Mi történt? A Revolut pénzügyi app a részvények, ETF-ek, kripto-valuták és árucikkek után most kötvényekkel bővítette befektetési kínálatát Magyarországon.

A bejelentésre az után került sor, hogy a Revolut megbízásából a Dynata nevű közvéleménykutató cég reprezentatív felméréséből kiderült:

Nem vesznek el örökre a nyugdíjmilliárdok

Az szja-bevallás közeledtével évről évre figyelmeztetnek, hogy ne felejtsünk el nyilatkozni az szja-visszatérítésről, különben csökkenhet a nyugdíj-megtakarításunk, így végső soron maga a nyugdíjunk. Így történt ez idén is, közleményt adott ki többek között az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) május elején arra ösztönözve minden pénztártagot, hogy rendelkezzenek az szja-visszatérítésről, ami az éves megtakarítás 20 százaléka lehet, megtakarítási formánként maximum 100, 130 vagy 150 ezer forint, összesen pedig legfeljebb 280 ezer forint. Ennyi kerülhet a megtakarítók pénztári számlájára az adójukból – vagyis nem kicsi a tét.

Azt is írták, hogy évente több milliárd forint adó-visszatérítésről mondanak le a nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagsággal rendelkező magánszemélyek, mert nem nyilatkoznak, valamint arra is utaltak, hogy ezzel a pénz veszendőbe megy. Adatokat is közöltek, miszerint

a szövetség tagpénztáraihoz 2021-ben érkezett befizetések után több mint hétmilliárd forint volt az az szja-visszatérítés, amit elfelejtettek visszaigényelni a tagok,

Tóth Bertalan pert nyert – a GVH-nak vizsgálnia kell, hazugság-e a rezsiboxos megtakarítás

Kézhez kaptam a Fővárosi Bíróság írásos ítéletét és annak indoklását a Gazdasági Versenyhivatallal szemben jogerősen megnyert peremben – írja Tóth Bertalan MSZP-s képviselő Facebook-posztjában. Ennek alapján 30 napon belül versenyfelügyeleti eljárást kell lefolytatnia a GVH-nak az MVM-mel szemben, mert az hazudik a rezsiboxban, és ezzel megtéveszti a fogyasztókat – tette hozzá.

A poszt szerint az ítélet indoklása leszögezi:

a földgázköltségek és az ahhoz kapcsolódó megtakarítás mértékének alakulása jelentős fogyasztói érdeklődésre is számot tart.

Népszava: Az MVM mérlegei is cáfolhatják a narancssárga rezsiboxos megtakarítást

Írtunk róla, aligha lehet valós, hogy tényleg annyit (olyan sokat) takaríthatnak meg a lakossági felhasználók gázból és áramból a rezsicsökkentés miatt, amennyit az MVM ír a narancssárga rezsiboxban a számlákon. A rezsiboksz tartalmát meghatározó jogszabály ugyanis – mint kiderült –csak „világpiaci” ár alkalmazását írja elő a számlát kiállító MVM-nek. Azt viszont nem rögzíti, mikori világpiaci árat kéne használni. Így mint a Népszava rámutatott, miközben a józan ész ilyenkor azt diktálja, hogy egy adott hónapra vonatkozó fizetendőket egyazon, vagy egy nagyon közeli időszak világpiaci árával vessék össze, az MVM nem titkolja, hogy a maga részéről a rezsicsökkentett tarifákat változatlanul a közel két évvel ezelőtti piaci csúcsárakhoz viszonyítja. Így aztán jó kövér összegek szerepelhetnek a számlákon, felmagasztalva a rezsicsökkentés intézményét.

A lap most új szemszögből közelítette a kérdést, a 2023-as mérlegbeszámoló felől. Megállapították, hogy az állami cég, illetve a GVH által hangoztatott beállításnak, mintha a lakossági gázért és áramért az MVM még mindig a 2022. augusztusi csúcsárat fizetné, a csoport minap leadott mérlegei szintén ellent mondani látszanak. Arra jutottak ugyanis, hogy

az MVM gázkiadásai feleződtek, a mennyiség viszont nagyjából szinten maradt, vagyis a tarifa is a felére eshetett.

Eurós nyugdíjpénz is összejöhet, magyar állami támogatással

Mint írtuk, izgatja a magyarokat, hogyan tudnának valamelyik mediterrán országba, például Spanyolországba költözni nyugdíjas korukban – az is kiderült, hogy ez már egy átlagnyugdíjból is kivitelezhető lehet. A G7 most azt nézte meg szakértők segítségével, hogyan lehet egy ilyen nyugdíjtervet pénzügyi szempontból a legkedvezőbben előkészíteni, kivitelezni, milyen kockázatok lehetnek (például árfolyamkockázat, változások a nyugdíjrendszerben), és hogyan lehet ezeket kivédeni.

Ennek kapcsán említik meg, hogy

a magyar pénzügyi szolgáltatók kínálatában vannak már euró alapú nyugdíjbiztosítások is.

Így kaphat magyar állami támogatással euróban nyugdíjat, aki a spanyol tengerparton szeretne megöregedni

Korábbi cikkünkben bemutattunk három konkrét példát arra, hogy átlagos vagy annál kissé magasabb magyar nyugdíjból ma már le lehet telepedni és meg lehet élni a spanyol tengerparton. A nyugdíjas és nyugdíj előtt álló magyarokat az utóbbi időben egyre inkább érdekli egy ehhez hasonló mediterrán életmódváltás lehetősége.

Ahogy részletesen is megírtuk, a nemzetközi és hazai gazdasági, kereseti és inflációs környezet mára olyan együttállást eredményezett, amelyben egy körültekintően előkészített költözés nem jár életszínvonal-csökkenéssel, sőt, bizonyos szempontból emelni is lehet rajta. Elég csak arra gondolni, hogy idősödő korban már az egészségügyi ellátás és a nyugdíjasoknak járó szociális ellátások, kedvezmények is sokat számítanak, márpedig ezek egy nyugat-európai országban a magyarnál jóval fejlettebbek és sokrétűbbek.

Egy komoly probléma azonban mindig lehet: egy kiköltöző nyugdíjasnak árfolyamkockázatot kell vállalnia, hiszen (az aktív korú, munkában lévő kiköltözővel ellentétben) mindig forintban fogja megkapni a havi jövedelmét (a nyugdíját), de abból euróra átváltva kell megélnie. Egészen addig, amíg Magyarország be nem vezeti az eurót, de ez jelenleg a messze jövő homályába vész.

Kiöregedtek a rendszerváltás nyertesei – hogyan tovább, mi lesz a vagyonukkal?

Az exit után keresnek fel adótanácsadót, nem írnak végrendeletet, a pénzügyi portfoliójukat nem súlyozzák. Arról a mélyebb tudásról pedig, hogy az ő idejük már lejárt, nem is akarnak hallani. A Blochamps Capital, az Apelso és az MBH Private Banking új kiadványa, a Családi Vagyontervezési Brosúra a leggazdagabbakon (is) segítene, hogy a fentieknél kevésbé egyértelmű banánhéjakon se csússzanak el.

A kiadványról és a vagyonos magyar családok helyzetéről a szerzőkkel,

Karagich Istvánnal (Blochamps Capital Kft., ügyvezető igazgató és szakmai vezető, borítóképünkön),

Brutális kamatot zsebelhettek be a szemfüles gazdagok

Rekordra ugrott a magyar lakosság pénzügyi megtakarítása az idei első negyedév végére – írta az Azénpénzem.hu a Magyar Nemzeti bank (MNB) által közzétett statisztika alapján. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt döbbenetes mértékű, mintegy 14 ezer milliárd forintnyi volt a vagyonnövekedés. A portál számítása szerint ez azt is jelenti, hogy

egy év alatt minden magyar család átlagosan közel 3,5 millió forinttal gyarapodott, illetve

az egy háztartásra jutó félretett összeg pedig már 25,5 millió forint, és

Ezt az állampapírt venné az ÁKK vezetője – igaza lehet

Hasonlóan gondolkodik Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, mint Ács Gábor, a Forbes szakírója: jó eséllyel igazuk van.

Mi történt? Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Portfolio befektetési konferenciáján, de arról beszélt, hogy a jelenlegi környezetben melyik állampapírt lehet érdemes venni.

Ezen felül jelezte: meglepetéssel készülnek az intézményi befektetők számára is, inflációkövető kötvény kibocsátásán gondolkozik az ÁKK.

Most először felülmúlták a nyugdíjpénztárakat az egészségpénztárak

Az idén is folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak vagyonának lendületes gyarapodása, az összesített megtakarítás így 2024 első negyedévében már meghaladta a 2 ezer milliárd forintot. Ez éves összevetésben több mint 440 milliárd forintos, azaz közel 28 százalékos növekedést jelent. Az ÖPOSZ legfrissebb szektorelemzése alapján az összesített taglétszám 2,1 millió fő közelébe emelkedett. Ez a bővülés alapvetően az egészségpénztárak létszámgyarapodásának köszönhető olyannyira, hogy tagjainak száma – most először – felülmúlta a nyugdíjpénztárakét.

Infláció feletti hozam a nyugdíjpénztáraknál

Az idén január-márciusi időszakban sem lassult az önkéntes nyugdíjpénztárakban kezelt összesített vagyon növekedése, így a negyedév végén – 24 százalékot közelítő év/év emelkedéssel – már 1,97 milliárd forinton állt ez a mutató. Ez azt jelenti, hogy a tendencia töretlenül folytatódik, amelynek eredményeként eddig nem tapasztalt összegű megtakarítást kezelnek a pénztárak.

Bankok az állam ellen: roham a lakossági megtakarításokért

A nagybankok is beszállhatnak a megtakarításokért folyó versenybe. Véget ért a betétekre vonatkozó kamatplafon, az állam is egyre kevesebb kamatot kínál a kisbefektetőknek. Megindult a roham.

Mi történt? Alighogy véget ért a betétekre vonatkozó kamatplafon, új fokozatba kapcsolt a bankok harca a betétesek kegyeiért.

Beszállnak a nagybankok a megtakarításokért folyó versenybe, az állam is egyre kevesebb kamatot kínál a kisbefektetőknek – írja elemzésében a Bank360.hu. 

55 milliárdot utalt vissza a NAV tavaly a megtakarítóknak

A Bankmonitor kikérte a NAV-tól, hogy tavaly hányan kaptak szja-visszatérítést megtakarításaik után, és milyen összeget. Adataik szerint a visszatérítések darabszáma, és összege is növekedett.

A legtöbben az önkéntes nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári tagságuk révén voltak jogosultak a személyi jövedelemadójuk egy részének visszaszerzésére, 2023-ban összesen 716 500 fő, akiknek összesen 32,64 milliárd forintot utalt vissza a NAV az adójukból pénztári  számlájukra.

A nyugdíjbiztosítással rendelkezők közül tavaly 365 001 fő volt jogosult az adójóváírásra, 19,27 milliárd forint értékben.

Sokat fogunk fizetni a magánegészségügyben akkor is, ha az állam beszáll a finanszírozásba

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Kórházszövetség februári konferenciáján azt mondta, hogy bizonyos magánvállalkozások számára megpróbálják megteremteni a lehetőségét annak, hogy részt vegyenek az állami betegellátásban. Az állami és magánegészségügy a világ fejlett országaiban egymást kiegészítve működik, bizonyos terheket hatékonyan tud levenni az alapellátás válláról – például a fogászat, szemészet vagy éppen a bőrgyógyászat területén.

Mivel az állami egészségügy egyre riasztóbb számokat produkál, logikus lépés, hogy a magánszolgáltatókat is be akarja vonni a feladatellátásba. (Más kérdés, hogy a mostani javaslat homlokegyenest az ellenkezője az utóbbi évek irányvonalának, ahol a magánszektor teljes leválasztása volt a cél).

A szolgáltatók viszont nem biztos, hogy érdekeltek a javaslatban. A Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességet javító javaslatcsomagjának adatai szerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) támogatási rendszere elavult, közel tíz éve nem nyúltak hozzá a támogatási összegekhez. Részben ennek tudható be az is, hogy rekord méretű tartozások alakultak ki a kórházaknál, a finanszírozás ugyanis nem követte az utóbbi évek áremelkedését.

Trükközött a BÉT árfolyamaival, most fizethet

Több részvénnyel is manipulált a Budapesti Értéktőzsdén egy magánszemély. Az MNB tiltott piacbefolyásolás bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést tett.

Mi történt? A pénzügyi felügyelet megállapította, hogy egy magánszemély egyes ügyletkötéseivel több kereskedési napon tiltott piaci manipulációt követett el a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett POLYDUCT, eSense, Megakrán és FuturAqua részvényekre vonatkozóan – derült ki az MNB közleményéből.

A Nemzeti Bank 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a magánszemélyre

Az infláció nem kegyelmez: így zuhant be a nyugdíjcélú befizetések reálértéke

Az elmúlt években tapasztalható rendkívül magas infláció a megtakarítási célú befizetések értékét is megtépázta. Bár létezik módszer a pénzromlás kivédésére, a Bankmonitor szakértői szerint ezt nem sikerült hatékonyan alkalmazni. Ha a trend még sokáig folytatódik, akkor a megtakarítók komoly veszteséget szenvedhetnek el.

A nyugdíjcélú befizetések nem tartanak lépést az inflációval, ezért fennáll a veszélye a megtakarítások drasztikus elértéktelenedésének – legalábbis a Bankmonitor nyugdíjszakértőinek számításai szerint.

Hogyan lehet védekezni az infláció ellen?

2,1 forint készpénzt vallott be vagyonnyilatkozatában Fazekas Sándor volt fideszes miniszter

19,5 forint takarékban elhelyezett vagyont és 2,1 forint készpénzt vallott be kézzel kitöltött friss vagyonnyilatkozatában Fazekas Sándor volt miniszter, a Fidesz országgyűlési képviselője – vette észre a K-Monitor. A korrupció ellen kampányoló civil szervezet azt találgatja, hogy az összegek vajon ezerre, millióra vagy milliárdra vonatkoznak.

Bár nyilvánvalóan elírta az adatokat Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter, ám a K-Monitor szerint éppen a fontos tételek nem derülnek ki a nyilatkozatából. Fazekas ugyanis képviselőként jelenleg bruttó 2 166 217 forintot keres, az Állatorvosi Egyetem alapítványában 1,5 millió Ft-os tiszteletdíjat kap, emellett a cégéből is jutott neki 9 millió forint osztalék 2023-ban.

A hazai vagyonnyilatkozati rendszer számos kritikát kapott az évtizedek során azoktól a szervezetektől, amelyek az átláthatóságért küzdenek. Mint arra a K-monitor is rámutat, a képviselők lényegében következmények nélkül írhatnak be bármit a dokumentumba. A nyilatkozatokat nem ellenőrzi automatikusan semmilyen hatóság, és a kormánytagok, képviselők, közjogi méltóságok családtagjainak nyilatkozata sem nyilvános, így azok anyagi helyzetéről sem kaphatunk valós képet.