Best WordPress Hosting
 

Nagyot csökkentek a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai

Magyarországon kimondottan magas a hazautalások nagysága a régiós országokhoz képest. Az elmúlt 10 évben a GDP 2-3 százalékát tették ki a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai.

A 2010-es évek alatt folyamatosan növekedett a hazautalások nagysága: a 2014-es 2,4 milliárdról 2018-ra megközelítette az 5 milliárd dollárt. Ezt követően, valószínűleg a Covid-járvány miatt, visszaesés következett be, és a 2021-es adat szerint már csak 3,5 milliárd dollárt, 2022-ben pedig 3,8 milliárd dollárt (akkori árfolyamon közel 1420 milliárd forintot) utaltak haza a külföldön dolgozók.

A hazautalások jóval stabilabbak, mint akár az európai uniós források, vagy az FDI-beáramlások.

200 milliárdból ösztönzi a kormány a 30 év alattiak elhelyezkedését

Áprilisban indul a kormány 200 milliárd forintos keretösszegű, 30 év alattiak elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz programja – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Czomba Sándor az M1 csatorna kedd reggeli adásában az MTI tudósítása szerint.

Az államtitkár azt is közölte, Magyarországon az aktivitási ráta az EU első harmadában van, de ez az arányszám a 30 alatti, illetve az 55 év feletti korosztályokban az uniós átlagnál mintegy 10 százalékponttal alacsonyabb. Hozzátette, ezért kell ezekben a csoportokban az aktivitást erősíteni és segíteni a pályakezdő fiatalok belépését a munkaerőpiacra.

Mint kiderült, az Ifjúsági Garancia Plusz program három lábra – bértámogatás, albérleti- és útiköltség-hozzájárulás – épül. Az állam négy, illetve hat hónapig a munkabér 50 százalékát vállalja át a munkáltatótól. Azt is mondta az államtitkár, hogy amennyiben a munkahely a lakóhelytől 60 kilométernél messzebb található, a program keretében a minimálbér 70 százalékáig, 180 ezer forintig albérleti támogatás igényelhető. Hatvan kilométeres távolságon belül pedig 10 kilométerenként 10 ezer forintos útiköltség támogatást biztosítanak.

Váratlanul megugrott az Ausztriában dolgozó magyarok létszáma

Január közepén az osztrák társadalombiztosító nyilvánosságra hozta a legfrissebb, decemberi statisztikát az Ausztriában dolgozó külföldi munkavállalókról, amiből az derül ki, hogy a magyarok létszáma a novemberi 118 930 főről decemberre 123 032-re emelkedett – írja szerdai cikkében a vg.hu.

A gazdasági portál szerint ez a 4102 fős (3,5 százalékos) növekedés még akkor is sokkoló adat, ha egyébként arra számítani lehetett, hogy az osztrák tél munkaerő-kereslete beszippantja a szabad magyar munkarőt. Csakhogy miközben tőlünk kiáramlás történt, addig a régiós országok dolgozói, a szlovákok, a lengyelek, a románok, de még a szlovének is ezrével hagyták ott decemberben Ausztriát – írja a portál.

Megjegyzik, hogy az Österreichische Sozialversicherung csak a bejelentett, teljes állásban foglalkoztatottakat veszi számba. Ők 2023 utolsó hónapjában 973 193-an voltak, ami mintegy tízezerrel marad el a novemberben regisztrált 983 699 főtől, és ez azért meglepő, mert a december a téli turizmusban már főszezonnak számít Ausztriában. A szomszédoknál amúgy ezúttal is a német állampolgárok adják a legnépesebb tábort: a múlt hónapban 127 559-en voltak, miközben novemberben 123 993-an.

Egyre több idős ember dolgozik kényszerből Magyarországon

Míg 2010-ben a 65-69 éves korosztályból 25 ezren dolgoztak, 2022-ben 84 ezren vállaltak munkát. A 70-74 éves korcsoportban is hasonló a tendencia, míg 2010-ben 6 ezren, addig 2022-ben már 28 ezren voltak jelen a legális munkaerőpiacon. A fenti korcsoportokról az is elmondható, hogy több férfi dolgozik, mint ahány nő – idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorát a Népszava.

Az idősek munkaválallásáról szóló, hétfőn megjelent riportban több szakembert és érintettet is megszólaltattak, ebből pedig az derült ki, hogy Magyarországon inkább a kényszer, mintsem a szabad választás viszi rá az idős embereket, hogy nyugdíjas koruk ellenére munkát vállaljanak. Erről többek között Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója beszélt a lap kérdésre.

Molnár szerint sok nyugdíjas az alacsony keresetek és indulónyugdíjak miatt vállal munkát, hiszen az ellátás 20-30 százalékkal alacsonyabb, mint az utolsó évek átlagkeresete volt.

Rendet vágna a kormány az idegenek között

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására, tartózkodására vonatkozó szabályokról szóló előterjesztésével a kormány új, szigorúbb idegenrendészeti törvényt javasol. Ezt egyértelművé is tesz a törvényjavaslat preambuluma.

Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség! Magyarország a magyaroké és a magyar munkahelyek is első helyen a magyarokat illetik meg.

A Pintér Sándor belügyminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett előterjesztés szerint vendégmunkásokat csak a legszigorúbb szabályok mellett lehet alkalmazni. Csak annyi vendégmunkás jöhet korlátozott ideig Magyarországra, amennyi a betöltetlen állás.

Már 125 ezer fő, azaz egy nagyvárosnyi magyar dolgozik Ausztriában

Ausztriában minden nyolcadik külföldi munkavállaló magyar állampolgár. Már egy Győr méretű város keresi a kenyerét az osztrákoknál – írja a vg.hu. Júniusban már 124 ezer 718 magyar dolgozott Ausztriában – ez derül ki az osztrák társadalombiztosító honlapján megjelent friss adatokból.

Mindez ez azt jelenti, hogy

Magyarország adja a legtöbb dolgozót Ausztriának.

Most akkor mégis elvehetik a magyar emberek munkáját a migránsok?

„A tudós ismertetőjele, hogy bizonyítékok hatására hajlandó megváltoztatni a nézeteit. Erre egyetlen politikus vagy hivatalnok sem képes.” (Sydney Brenner, Nobel-díjas afrikai biológus)

Attól tartok, a mai gyerekeknek nem mesélnek már La Fontaine-meséket. Az egykori gyerekek még emlékezhetnek néhányra. Nekem most eszembe jutott „A szatír és a vándor” meséje. A vándor, aki megfújta a megdermedt kezét, majd a forró levest is, mire a szatír így szólt: