Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: kivándorlás

Ennyivel ugrott meg az Ausztriában dolgozó magyarok száma az utóbbi hónapokban

Közzétette szerző

Nem sok hiányzott, hogy megint csúcsot döntsön az Ausztriában dolgozó magyarok száma, és ahhoz sem kellene sok, hogy az osztrákokhoz vándorló magyarok száma utolérje a németekét. 

Mi történik? Az év elején ismét meglódult az Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók száma, a csúcsdöntés azonban elmaradt, nem sikerült túlszárnyalni a 2023 júliusában felállított rekordot, ami vélhetően a szokásosnál gyengébb síszezonnak tulajdonítható. A Privátbankár arról ír, hogy a legfrissebb statisztikák szerint Ausztriában

januárban 124 820, 

PostPin It!

A legtöbben tavaly vándoroltak ki Magyarországról 2010 óta

Közzétette szerző

Az elmúlt 14 évben 2023-ban vándoroltak ki a legtöbben Magyarországról, írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adataira hivatkozva a Telex.

2023-ban 33 700-an hagyták el az országot. 2010-ben 7318-an költöztek külföldre, az eddigi csúcs pedig 2015 volt, akkor 32 852-en. 2010 óta összesen egyébként 324 179 magyar vándorolt ki Magyarországról, írták. A fontosabb kivándorlási célországok Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. Ezek közül Ausztria egyre népszerűbb, egyre többen vándorolnak ki a “sógorokhoz”.

2010-ben 1077-en mentek ki oda,

PostPin It!

Csúcsot döntöttek tavaly a Magyarországról kivándorlók

Közzétette szerző

Tavaly összesen 33 700-an vándoroltak ki Magyarországról, aminél az elmúlt másfél évtizedben egyszer sem hagyták el többen az országot – írja vasárnapi cikkében a 444, amelyben a KSH nemrég közzétett éves adatsorát elemzi. A statisztikai hivatal egyébként a belügyminisztériumi lakcím- és a NEAK taj-nyilvántartási alapján összesítette a kivándorlók számát.

A portál megjegyzi, a 33 700 kivándorló annyi, mintha Mosonmagyaróvár teljes népessége külföldre költözött volna. A 2010 óta eltelt 14 évben (csak erre az időszakra talált adatokat a 444) összesen 324 179 magyar vándorolt ki az országból, ami viszont több, mint Debrecen és Nyíregyháza összlakossága. Mint írják, a kivándorlás 2010-től az évtized közepéig előbb meredeken, majd lassuló tempóban ívelt felfelé. A múlt évtized második felében folyamatosan csökkent, amiben jelentős szerepet játszott a brexit.

Az elmúlt négy évben aztán ismét dinamikus emelkedésnek indult, 2020-hoz képest tavalyra 74 százalékkal nőtt az országot elhagyók száma. A legnépszerűbb ország most már 2019 óta minden évben Ausztria, tavaly már többen költöztek oda, mint ahányan tíz évvel korábban összesen elhagyták az országot.

PostPin It!

Egyre több pénzt küldenek haza a külföldön dolgozók

Közzétette szerző

Tíz év alatt több mint két és félszeresére, 197-ről 522 millió euróra nőttek a külföldről Magyarországra történő hazautalások. Az EU-ból 460,8 millió euró érkezett 2022-ben Magyarországra, ebből több mint 200 millió euró Németországból.

Az uniós módszertan szerint a személyes utalások a rezidens, azaz legalább egy éve adott országban tartózkodók nem rezidens (magyar) háztartás részére történő utalásait tartalmazzák, aminek nagy részét a munkajövedelmük adja.

A 2012-2022 közötti 10 évben egy fontosabb helycsere történt, Ausztria megelőzte az Egyesült Királyságot, főként a Brexit miatt.

PostPin It!

A románok ötöde, a horvátok és a bolgárok negyede él külföldön

Közzétette szerző

Az ENSZ adatai szerint 714 ezer magyar élt külföldön 2020-ban. Ezzel Magyarország mérsékelt kivándorló országnak számít: a külföldön élő magyar népesség aránya 7,3 százalék – írja a jegybank a legújabb Versenyképességi jelentésben.

Ez a legalacsonyabb a kelet-közép-európai térségben, és jelentősen elmarad a 11,8 százalékos uniós átlagtól.

2019 és 2021 között a Magyarországon született magyarok visszavándorlása mintegy 2 ezerrel meghaladta a kivándorlókét, azonban 2022-ben közel 5 ezerrel többen vándoroltak ki, mint ahányan visszatértek.

PostPin It!

Bod Péter Ákos zsákutcának tartja a kormány gazdaságpolitikáját

Közzétette szerző

Magyarországról jól képzett, fiatal, motivált munkavállalók vándorolnak ki, helyükre külföldi betanított munkások érkeznek, akik napi 10-12 órát tudnak dolgozni nagy iparvállalatoknál, amelyek egyébként kifejezetten alacsony hozzáadott értéket teremtenek – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bod Péter Ákos.

Szerinte egyetlen fillérrel sem lenne szabad már ilyen beruházásokat támogatni. Nem kellene több összeszerelőüzem, mert míg korábban legalább lehetett azt mondani, hogy azokban magyarok dolgoznak, az újonnan betelepülő üzemekre már ez sem lesz igaz, miközben az ország sem készült fel a nagyszámú külföldi munkavállaló integrálására.

A Budapest Corvinus Egyetem professzora komoly gondnak tartja a kis-közepes hozzáadott értéket teremtő akkumulátorgyárak, járműipari üzemek betelepítését, hiszen már tíz éve is közhely volt, hogy a magyar gazdaság túlságosan függ az autóipartól, az akkugyárak esetében az is előre látható, hogy jórészt külföldről hoznak be dolgozókat, tevékenységük pedig komoly környezeti kockázatokkal jár.

PostPin It!

Egyszer már beletört a bicskája, most újra hazahozná külföldről a magyarokat a kormány

Közzétette szerző

A 2010-es évek közepén kevés sikerrel már próbálkozott a kormány a külföldön élő magyarok hazahozásával, most a „hazaváró irodákkal” megint nekifutna. A célkitűzés nem könnyű, de aktuális, mivel két év után 2021-ben újra meghaladta a magyar kivándorlók száma a hazatérőkét.

Mi történt? Kedd este megjelent egy rendelet, amely szerint a kormány 27 magyarországi településen – alapjáraton vármegyénként egy helyen – a hazatelepülni kívánó magyarok ügyintézésének megkönnyítésében segítő hazaváró irodákat nyit.

A közigazgatási ügyek (például diplomahonosítás, lakcímkártya-ügyintézés) intézésére is alkalmas, információs pontként működő irodákat már jelenleg is működő kormányablakokban alakítják ki.

PostPin It!

Farkas András: A legszegényebb nyugdíjasok helyzete romlik a leggyorsabban

Közzétette szerző

A jelenlegi felosztó-kirovó rendszer nem fenntartható, a nyugdíjrendszer kaotikus, ráadásul teljesen hiányzik belőle foglalkoztatói pillér – jelentette ki Farkas András nyugdíjszakértő az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) konferenciáján. A portfolio.hu beszámolója szerint a szakértő megjegyezte, hogy a demográfiai növekedés folyamatosan lassul, a fiatalok pedig kivándorolnak. A magánpillér emiatt egyáltalán nem erős, de ami még fontosabb: hiányzik egy nagyon fontos pillér, a munkáltatói oldal.

Farkas András öt fontos, magyar nyugdíjrendszerben jelenlévő problémát ismertetett:

A nyugdíjrendszer kaotikus, az átláthatóság és előre tervezhetőség hiánya jellemzi. Nem lehet előre megmondani, mennyi lesz valakinek a nyugdíja, ráadásul bruttó keresetből kell nettó nyugdíjat számolni. Ezt tovább tetézi az, hogy a befizetett járulékokból nem lehet nyugdíjat számolni, csak a járulékköteles bevételből.

PostPin It!

„Ennyire hülyének néz minket az állam?!” – Ausztriába kivándorló családok a magyar oktatásról

Közzétette szerző

Ha nincs tanárhiány, miért kell napközis tanárként délelőtti órákat tartani, alsós tanárként felsősöket oktatni vagy több osztályt összevonva tanítani? Miért gondolják az oktatáspolitika szócsövei, hogy a szülők sem fogják látni a valóságot a számoktól, amikkel megpróbálják kiszúrni a szemüket? És miért költözött annyi család idén Ausztriába, ha a hazai iskolákban minden a legnagyobb rendben van? Tanévnyitó nagykép a magyar oktatás omladozó építményéről.

PostPin It!

„Legfeljebb a kisbolt előtt isznak az emberek” – élet a magyar vidéken, ahol a leggyorsabban csökken a születésszám

Közzétette szerző

A baranyai kisvárosban, Pécsváradon élő Kárpátiné Kovács Zita hat évvel ezelőtt döntött úgy, hogy szülei egykori lakhelyét emlékházzá alakítja át. Az egykori sváb parasztház nemcsak azt adja vissza, hogy milyen körülmények között éltek néhány évtizede, hanem a magyar történelem egyik különösen tragikus epizódját is szemléletesebbé teszi.

A II. világháború után Felvidékről mintegy 80 ezer magyart telepítettek Magyarországra, a szerelvények egyikén utaztak Kárpátiné nagyszülei is. Egy sváb házaspár pécsváradi házába kerültek, akiknek szintén származásuk miatt kellett elhagyni lakhelyüket: a háború után több mint 200 ezer svábot telepítettek ki Magyarországról.

A helyzet drámaiságát fokozta, hogy a két kitelepített család fél évig együtt élt az emlékházzá alakított épületben. „A nagyszüleim a ház első szobájában sírtak, a sváb házaspár pedig a hátsóban. A magyar azért bűnhődött, mert magyar volt, a sváb pedig azért, mert sváb volt” – mondta Kárpátiné, aki puszta lelkesedésből, saját költségén, bármiféle bevétel vagy támogatás nélkül működteti az emlékházat.

PostPin It!