Best WordPress Hosting
 

Hindu fanatikusok boríthatják lángba Indiát

A The Wall Street Journal nemrégiben arról cikkezett, hogy több évtizedes jogi csatározás és néhány éves építkezés után hatalmas hindu templomot avattak fel Ajodhjában. A dolog pikantériáját az adja, hogy 1992-ig a Ráma temploma helyén egy 16. századi mecset állt, amelyet hindu nacionalista tömeg rombolt le, szinte puszta kézzel.

„Ráma, akire oly sokáig vártunk, végre elérkezett hozzánk!” – mondta az avatási ceremónián Narendra Modi indiai miniszterelnök, utalva a hinduizmus egyik legfőbb istenségére.

Ráma, Visnu, azaz a hindu főistenség egyik megtestesülése. A legenda úgy tartja, hogy ez a földi inkarnáció a mai Ajodhjában született. Egyes elképzelések szerint a városnak olyan szerepet kellene szánni, mint amit a Vatikán a katolikus vagy Mekka az iszlám vallásban elfoglal. Ennek megfelelően a 220 millió dolláros templomépítés mellett Ajodhját is fejlesztették: úgy alakították át a várost, hogy az hindu zarándokok tömegét tudja majd fogadni.

Iránnak köze van a Közel-Kelet szinte összes konfliktusához

Az 1979-es iszlám forradalom óta Irán proxy-hálózatot épített ki a Közel-Keleten.

Mára Teherán több mint egy tucat, jelentős haderővel bíró szövetségessel bír, némelyikük saját politikai párttal rendelkezik,

ami kihívást jelent a helyi és a szomszédos kormányoknak. Az úgynevezett Forradalmi Gárda fegyvert, kiképzést és pénzügyi támogatást nyújtott a milíciáknak és a politikai mozgalmaknak legalább hat országban:

Oroszország a saría-bankolásra készül, a migránsok 43 százaléka iszlám törvények szerint élne

Vlagyimir Putyin október 25-én Moszkvában fogadta az oroszországi hagyományos felekezetek vezetőit. Az elnök a közel-keleti helyzet miatt hívta össze az „egyházi csúcsot”, Gáza és Izrael miatt arra figyelmeztetett: a konfliktus messze túlterjedhet a Közel-Kelet határain. „Egyes erők megpróbálnak rájátszani a nemzeti és vallási érzelmekre, hogy további eszkalációt idézzenek elő” – mondta, bár ekkor még aligha a saját országára gondolt célpontként.

Pedig pár nap múlva a dagesztáni Mahacskalában, az Oroszországi Föderáció déli tagköztársaságának nemzetközi repülőterén zavargás robbant ki: feldühödött, palesztinokat támogató helyi muszlimok keresték az izraeli menekülteknek vélt, Tel-Avivból érkezett gép utasait.

Putyinnak egy dologban igaza lehet: a dagesztáni zavargásokat részben külföldről, akár Ukrajnából is szíthatták; pár napja kiderült, hogy a zavargások szervezője, egy Anvar nevű férfi Mahacskalában él, ukrán kapcsolatai vannak, és 30 ezer rubel (300 dollár) értékű kriptovalutát kapott idén.

A dagesztáni antiszemita zavargást külföldről is szíthatták, de az oroszok is a tűzzel játszanak

Bejárta a világsajtót a hír, hogy október utolsó napjaiban az Oroszországi Föderáció részét képező, többségében muszlimok által lakott Dagesztáni Köztársaság fővárosában, Mahacskalában antiszemita zavargások zajlottak a nemzetközi repülőtéren. A kifutópályát elözönlő, egy Izraelből érkező gép szárnyaira is felkapaszkodó, feldühödött tömeg láttán a pilóta először arra kérte az utasokat, hogy ne szálljanak ki a repülőből. Voltak, akik a repülőtérre érkező utasok útlevelét „ellenőrizték”, izraeli állampolgárokat kerestek, mások pedig a repülőtér személyzetét faggatták, hogy „hol vannak a zsidók?” – erről a BBC írt.

A zavargásnak legalább húsz sebesültje volt.

Végül a hatóságok 83 embert vettek őrizetbe, és körülbelül 150 személyt sikerült azonosítaniuk a tömegből.

Ezért eveztek indián törzsfőnökök a Temzén

Meglehetősen szokatlan keresztelőre került sor a londoni Tower melletti Szent Katalin-templomban 1586. október 2-án. A megkeresztelt személy egy „Chinano, a török” néven ismert, 40 éves férfi volt, aki a Földközi-tenger Évia nevű szigetén született, és ő lett az első ismert muszlim, aki áttért a protestantizmusra. Chinano (akinek neve valószínűleg a török Szinán név ügyetlen angolosításából ered) áttérésének szertartását Meredith Hanmer walesi lelkész vezette. Aznap még korábban prédikációt tartott „Egy török megkeresztelése” címmel, tájékoztatva a gyülekezetet, hogy Chinanót a spanyolok gályarabként tartották fogva, majd hajóval a mai Kolumbiában fekvő Cartagenába vitték. Ott 1586-ban Sir Francis Drake – további száz törökkel együtt – „felszabadította”, és Londonba visszatérve magával vitte. Hanmer bejelentette, hogy Chinano „megtagadta Mohamedet”, és „azt kívánja, hogy fogadjuk be a hithű keresztények közé, és kereszteljük meg”.

Leemage / AFP Sir Francis Drake portréja.

Hogy mi történt Chinanóval és a többi törökkel, nem tudjuk, mert ezután eltűnnek a történeti feljegyzésekből. Rövid felbukkanásuk azonban bepillantást enged abba a globális világba, amelyben a XVI. századi Londonnak megvolt a saját szerepe, továbbá az Anglián kívülről érkezett emberek puszta sokféleségébe, akik végül e városban éltek, dolgoztak, házasodtak, nevelték gyermekeiket és haltak meg.

Máig rejtély övezi a középkor legpusztítóbb fegyverét

A mai napig rejtély övezi a középkor legrettegettebb fegyverét, a görögtüzet. A görögtűz a Bizánci Birodalom által használt égőfolyadék-fegyver volt, amelyet főleg tengeri csatákban vetettek be, különlegessége az volt, hogy a lángjait vízzel lehetetlen volt eloltani – derül ki az IFLScience cikkéből.

Az általánosan elfogadott vélekedés szerint ezt a pusztító fegyvert egy Kallinikosz nevű, Szíriából származó férfi fejlesztette ki, aki az otthonát elfoglaló muszlimokon akart bosszút állni találmányával. Ebben sikerrel is járt: a görögtűz segítségével a bizánciak visszaverték a hódító arab seregeket, ezzel – egyes történészek szerint – az egész európai civilizációt megmentették.

A feljegyzések szerint a görögtűz még a tengerek vizét is zöldszínű lángokba tudta borítani, kioltásuk pedig jóformán lehetetlennek bizonyult, ezért mindenki rettegett a bizánciak fegyverétől: a katonák gyakran inkább a tengerbe vetették magukat, minthogy szembe kelljen nézniük vele.