Best WordPress Hosting
 

Hatvan bukott angyalt mutat a világ egyik leglenyűgözőbb márványszobra

Agostino Fasolato (1714-1787) neve a szobrászat iránt rajongók számára sem mond túl sokat, pedig az élete jó részét Velencében töltő mester úgy bánt a carrarai márvánnyal, mint előtte kevesen: mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Bukott angyalok piramisa nevű, egyetlen kőtömbből született munkája.

Az 1750 körül született mű ma az Intesa Sanpaolo gyűjteményének része, és a vicenzai Gallerie d’Italiában látható:

A teremben lévő fények rendjének egy évvel ezelőtti megváltoztatása óta még drámaibb hatást nyújtó művön (itt még több képen látható) közel hatvan, tökéletesen kidolgozott alak látható, a jó Mihály arkangyal, illetve a Gonosz Lucifer által vezetett seregeinek harcát bemutatva:

Árverésen keres új gazdát egy száz évre eltűnt Klimt-festmény

A bécsi Auktionshaus im Kinsky aukciósház április 24-én, egy exkluzív árverés keretein belül keres új gazdát az osztrák modern festészet nemrég újra felfedezett alkotásának, Gustav Klimt (1862-1918) Lieser kisasszony portréja című művének, amit pályája utolsó szakaszában, alig néhány hónappal a halála előtt fejezett be – olvasható az im Kinsky az MTI Üzleti Sajtószolgálatához eljuttatott angol nyelvű közleményében.

A műtárgy a gazdag bécsi zsidó iparoscsalád, a Lieserek egyik tagját ábrázolja, megszületése után pedig évtizedeken át azok otthonának egy falán lógott, a nagyközönség 1925 óta azonban nem láthatta, sőt, egyszerűen nyoma veszett.

A képet a szakértők

Száztíz éve lappangó, Párizsban született magyar festmény került elő

Ziffer Sándor (1880-1962) festőművész száztíz éven át eltűntnek hitt festményét mutatták be csütörtökön Budapesten. A Luxembourg Párisban című, Franciaországban készült művet a budapesti FreylerArt Galériában péntektől négy héten át a nagyközönség is megtekintheti – írja az MTI.

A galéria egy exkluzív kiadványt is készített a becslések szerint mintegy százmillió forintot érő festményről: az ebben közzétett tanulmány szerint a kép tökéletesen visszaadja az 1910-es évek Párizsának hangulatát, azonosítására pedig az elmúlt évtizedekben azért nem került sor, mert az ötvenes években már egy hamis Rippl-Rónai szignót viselt magán.

A kép a II. világháborút követően egy jó nevű vidéki orvos tulajdonába került, akik épp ezért abban a tudatban éltek, hogy Ziffernek semmi köze nincs a képhez. Az igazságra végül csak egy beható helyszíni vizsgálat során derült fény,

„Nem tudom, mennyire lehet sikeres egy olyan csata, amit azért vívunk, hogy az emberek ne legyenek hülyék”

„Elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak tartjuk a döntést, amely a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy az nem szerves része az általános műveltségnek” – így kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye, amely karácsony előtt a művészettörténeti érettségi és az önálló művészettörténet tantárgy megszűnéséről szóló cikkek sorát indította el.

A művészettörténet kivezetése a nemzeti alaptantervből azonban nem egy friss ügy – a tantárgy sorsáról a 2020-as NAT-módosítás döntött, melyet az azóta eltelt években felmenő rendszerben vezettek be. A tavalyi tanév volt az utolsó, amikor a végzős diákok ebből a tantárgyból is megszerezhették a szükséges érettségi pontjaikat, önálló órát pedig csak az alapítványi és egyházi fenntartású iskolák biztosíthatnak.

De akkor miért nem 2020-ban indult tiltakozás a döntés ellen?

Alexander Brody gyerekkori otthonában él tovább a polgári szalonok hagyománya

A századforduló Budapestjét járva szinte minden belvárosi utcában találhattunk volna egy kávéházat vagy vendéglőt, ahol a művészek, államférfiak vagy épp tudósok gyűltek össze, és sokszor éjszakába nyúlóan beszélgettek az aktuális eseményekről, illetve megpróbáltak közösen továbblendíteni egy-egy fontos ügyet. A legmélyebb beszélgetéseket, a legferdébb estéket vagy az igazi világmegváltó gondolatok születését sokszor persze nem egy ilyen publikus térben, hanem egy méretes nagypolgári lakás vagy villa szalonjában csíphettük volna el.

Ilyen volt a magyar lóversenysport, illetve a gabonakereskedelem két világháború közti vezéralakja, a Magyar Ügetőverseny Egyesület mellett a Magyar Termény- és Áruforgalmi Rt.-t is irányító Bródy János, illetve felesége, a sikeres festőművésznő, Pollatschek Lilly (1905–1962) Sarolta utcai otthona is, ahol a XX. század legsötétebb időszakában is rendszeresek voltak a sokszor két, egymástól teljesen elszigetelt világot egy fedél alá hozó események.

A Sarolta utca 3. az utcáról figyelő kíváncsi szemek számára ma teljesen átlagos, sőt, kockáztassuk meg: unalmas épületnek tűnhet, pedig a közel nyolcvan éve született falai között elképesztő történetek rejtőznek, de maga a Bauhaus iskola által inspirált modern villa is megérdemelné, hogy minél többen ismerjék.

Rembrandt első ismert képeiből nyílik kiállítás a művész szülővárosában

Először állítják ki együtt Rembrandt (Rembrandt Harmenszoon van Rijn, 1606-1669) tizennyolc éves korában festett képeit a németalföldi mester szülővárosában, a nyugat-hollandiai Leidenben – írja az MTI.

A leideni De Lakenhal múzeum – ami alig pár lépésnyire található a helytől, ahol hajdan a festő műterme állt –, csütörtökön mutatta be újságíróknak a négy képet.

Az alkotások az érzékeket bemutató sorozat részei: A szemüvegárus (látás), A három énekes (hallás), Az ájult beteg (szaglás) és a Kőoperáció (tapintás).

Néhány tucatnyian tiltakoztak a művészettörténet tantárgy megszüntetése ellen

Mindössze 50-100 fő tiltakozott az ellen, hogy jövő évtől kikerül a művészettörténet az alaptantervből, írja a Magyar Hang.

A lap tudósítása szerint az eseményt szombat délelőtt tartották a Szépművészeti Múzeum előtt, ám szinte nagyobb sor kígyózott a Renoir-kiállításra várva, mint ahányan részt vettek a demonstráción.

Az eseményen több rajz-, művészettörténet- és vizuáliskultúra tanár is tiltakozott. Voltak, akik szerint a kormány döntésének hátterében az áll, hogy így akarnak spórolni, más azt mondta, hogy le akarják építeni a kultúrát és nem akarják, hogy a fiatalok tájékozottak legyenek.

Kikerül a művészettörténet tárgy az alaptantervből, az MTA tiltakozik

A 2020-as új Nemzeti Alaptantervnek (NAT) megfelelően az állami fenntartású középiskolákban 2024-től már választható tárgyként sem lesz elérhető a művészettörténet mint önálló tárgy, érettségizni gimnáziumokban és szakgimnáziumokban sem lehet majd belőle. A Magyar Tudományos Akadémia közleményben tiltakozik a döntés ellen.

Elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak tartjuk a döntést, amely a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy az nem szerves része az általános műveltségnek

– fogalmazott az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága.

Magyar szobrászból lett vasárugyáros szabta át a földrengés után romba dőlt San Francisco arcát

A spanyol kistelepülésként, Yerba Buena (Jó levegő) néven született San Francisco ma a világ egyik legfontosabb turistacélpontja. Az 1847-ben alapított város az Egyesült Államokhoz való csatolása után némi csellel vette fel a mai nevét, ma pedig már évente milliók látogatják a Golden Gate hidat, jutnak el az Alcatraz börtönszigetre, vagy épp utaznak a lejtős utcákon közlekedő színes villamosokkal.

Közülük kevesen tudják azonban, hogy a kaliforniai aranylázzal naggyá lett, részben elsüllyedt hajókra épült, ma már közel egymilliós várost 1906-ban a világ egyik legtöbbet tanulmányozott földrengése érte: az április 18-án, röviddel hajnali öt óra után bekövetkezett katasztrófát egy előrengés vezette fel, húsz–huszonöt másodperccel később pedig elindultak a Richter-skálán később 7,7–7,9-esre becsült földmozgások, amiket napokon át perzselő tűzvész kísért.

A mindössze harmincnyolc lovaskocsival rendelkező, a lángok megfékezése érdekében egy idő után már teljes tömböket felrobbantó tűzoltóságnak esélye sem volt, a hozzájuk csatlakozó katonasággal, a Nemzeti Gárdával, a haditengerészettel, illetve az önkéntesekkel együtt pedig leginkább csak annyit tehettek, hogy megpróbálták evakuálni a túlélő lakókat.

Évszázadokra eltűnt Raffaello-rajzot árvereznek el Bécsben

A bécsi Dorotheum aukciósház október 25-i árverésén kerül kalapács alá a reneszánsz művészet egyik legfontosabb alkotója, Raffaello egy lovat és lovasát mutató kései krétarajza, ami egymillió euró (390 millió forint) feletti áron válthat gazdát – közölte a Dorotheum.

A mű egy tanulmány – a XVI. század egyik legambiciózusabb projektje, a Vatikánban lévő apostoli palota a Milvius-hídi csatát mutató freskójához készült vázlatok egyike –, így művészettörténeti jelentősége kiemelkedő.

Wikimedia Commons A végleges freskó a Vatikánban – ennek középrészéhez készült a vázlat.