Best WordPress Hosting
 

Vizsgálódik az adatvédelmi hatóság az újabb KRÉTA-szivárgás miatt

Mint arról április elején beszámoltunk, több hazai szakképző intézmény esetében az iskolai KRÉTA-rendszert használók felhasználónevei és a hozzájuk kapcsolódó jelszavak tűntek fel a dark weben, ennek tényét pedig a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vizsgálata is megerősítette.

Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) megkeresésére elmondta, a kikerült adatok alkalmazottakat, gondviselőket és tanulókat érintenek, ugyanakkor a vizsgálat alapján nem külső támadás érte a KRÉTA rendszert, a biztonsági kódok feltörésére tudomásuk szerint nem került sor. Az  nem derült ki a levélből, hogy pontosan hogyan szivároghattak ki az adatok, írja a Népszava.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke elmondta, a hatóság számos szakképzési centrumtól kapott szinte azonos tartalommal adatvédelmi incidensbejelentést, ezek alapján a NAIH hatósági ellenőrzést indított KRÉTA-t üzemeltető az EduDev Zrt.-vel szemben.

Csak egynapos osztálykirándulásokat lehet szervezni az egyik pesti tankerületben, a PDSZ szerint a tanárok túlórapénzén akarnak spórolni

Kizárólag egynapos osztálykirándulásokat, tanulmányi kirándulásokat lehet szervezni ebben a tanévben a Külső-Pesti Tankerületi Központ iskoláiban – értesült a Népszava. A tankerületi központ további megkötéseket is felsorolt, a kirándulásokba például a hétvégék nem vonhatók be. A lap információi szerint a központi tiltások miatt több szülő felháborodott, mert úgy érzik, a tankerület a gyerekeken akar spórolni. Bár a kirándulások költségeinek egy részét sok esetben a szülők állják, egyes járulékos költségeket az iskolának, és így a tankerületnek kell fizetnie, továbbá az ilyen iskolai programokért a kísérőtanároknak is túlórapénz jár.

A Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgatója nem tagadta, hogy korlátozásokat rendelt el, de a döntést nem indokolta meg. Rábel Krisztina válaszában azt írta, a tankerületi központ minden évben meghatározza a kirándulások kritériumait, amelyeket „elsődlegesen a gyermekek érdekeit szem előtt tartva” határoznak meg.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője szerint a válasz egyértelmű. Nagy Erzsébet a Népszavának azt mondta, a tankerület a kísérőtanárok túlórapénzét akarja megspórolni, amit az is bizonyít, hogy a hétvégi kirándulásokat megtiltották – hétvégén ugyanis magasabb túlórapénzt kellene fizetni a pedagógusoknak.

Maruzsa: Bízunk benne, hogy visszatérnek olyanok is, akik már felhagytak a tanítással

Az OECD-átlagnál kevesebb diák jut egy pedagógusra, így nem jelentős a létszámhiány az oktatásban, amit érdemben a státusztörvény bevezetése sem befolyásolt – a többi között így érvelt a magyar oktatási rendszer mellett Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a növekedés.hu-nak.

Maruzsa a státusztörvény miatt a pályáról távázó pedagógusok kapcsán azt mondta, a tankerületi fenntartású iskolákban a kormány adatai szerint 1 215-en jelezték, hogy nem kívánnak a státusztörvénnyel létrejött új jogviszony alatt dolgozni, illetve „más fenntartóknál is akadtak kilépők”. A témához olyan irányból közelített, hogy a „KSH decemberi gyorsjelentése szerint összességében mintegy 1 500 fővel csökkenhetett a létszám, amit a 140 000 fős teljes állományhoz kell viszonyítani”. Elmondta, hogy

a Belügyminisztériumban bíznak abban, hogy a béremelések révén vonzóbbá válik a pedagógusi pálya, nemcsak új tanárok érkeznek, de a tanítással korábban felhagyók is visszatérhetnek hivatásukhoz.

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a nyugdíj előtt állók

A Népszavának a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) több nyugdíj előtt álló pedagógus is jelezte, hogy januárban nem sorolták át őket az új jogviszonyba, így kimaradtak a béremelésből is. A lap hiába kereste a tankerületi központokat felügyelő Klebelsberg Központot (KK), de a PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet azt mondta, erről a KK elnöke már tudott.

Amikor a Belügyminisztériumban, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökével, Totyik Tamással együtt találkoztak Maruzsa Zoltán államtitkárral és vele, Hajnal Gabriella a béremelés elmaradást azzal indokolta, hogy a nyugdíj előtt állók nem kaptak január elején kinevezésmódosítást, nem tartoznak a státusztörvény hatálya alá, ami a bérekről rendelkezik.

Nagy Erzsébet szerint a KK elnöke azt javasolta, az érintettek kérelmezzék a nekik járó fizetésemelést, ami azonban etikailag, jogilag is aggályos, mert az illetmények meghatározása nem jogviszonyhoz, munkakörhöz kötött, márpedig az érintettek pedagógusok. A PDSZ ügyvivője szerint az egyeztetésen felvetődött, hogy lényegében semmilyen jogszabály nem tiltja, így gyakorlatilag a tankerületeken múlik, hogy a nyugdíj előtt álló pedagógusok is kapnak-e béremelést.

„Nem tudom, mennyire lehet sikeres egy olyan csata, amit azért vívunk, hogy az emberek ne legyenek hülyék”

„Elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak tartjuk a döntést, amely a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy az nem szerves része az általános műveltségnek” – így kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye, amely karácsony előtt a művészettörténeti érettségi és az önálló művészettörténet tantárgy megszűnéséről szóló cikkek sorát indította el.

A művészettörténet kivezetése a nemzeti alaptantervből azonban nem egy friss ügy – a tantárgy sorsáról a 2020-as NAT-módosítás döntött, melyet az azóta eltelt években felmenő rendszerben vezettek be. A tavalyi tanév volt az utolsó, amikor a végzős diákok ebből a tantárgyból is megszerezhették a szükséges érettségi pontjaikat, önálló órát pedig csak az alapítványi és egyházi fenntartású iskolák biztosíthatnak.

De akkor miért nem 2020-ban indult tiltakozás a döntés ellen?

Még nem biztos, hogy időben megkapják a tanárok az emelt fizetést februárban

Csütörtökön két rendelet is megjelent a Magyar Közlönyben, amelyek a pedagógusbér-emelés végrehajtását szabályozzák. Az egyik rendelet rögzíti, hogy a tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, a másik pedig – „a tanárbéremeléshez szükséges egyes veszélyhelyzeti rendelkezésekről” című – azt tartalmazza, hogy az Ukrajnában zajló háború miatt a magyar pedagógusok csak január 30-ig tudhatják meg, hogy személyre szabottan pontosan milyen feltételekkel és mennyit kereshetnek 2024. január elseje óta.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanárok az egész hónapban anélkül dolgoztak, hogy tudták volna, ezt mennyiért teszik.

Nem ez az egyetlen kérdés azonban, ami az iskolafenntartókat és az intézményvezetőket lázban tartja a béremelések levezénylésével kapcsolatban. Nyilatkozott lapunknak egy magániskola fenntartója, aki kaotikusnak nevezte a jelenlegi helyzetet, szerinte kapkodás zajlik az ügyben. Azt mondta, egyelőre még nem kapták meg a béremeléseket lehetővé tevő finanszírozási határozatot a Magyar Államkincstártól, így fogalmuk sincs arról, hogy mi alapján igényeljenek támogatást a béremelésekre. Ezért azt sem tudják, miből fogják kifizetni a február elején esedékes januári béreket.

Pedagógus szakszervezetek: kimaradhatnak a szakképzési oktatók a tanárok béremeléséből

A béremelésről szóló, január 1-jén hatályba lépett kormányrendelet nem tér ki a szakképzési oktatókra, akik így nem részesülhetnek a pedagógusoknak megígért, átlagosan 32,2 százalékos januári emelésből, közölték a Népszavával a pedagógus szakszervezetek vezetői. Hozzátették: a pedagógusok részben EU-s forrásból megvalósuló béremelésével kapcsolatos EFOP Plusz uniós programban sincs benne a szakképzés.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy az említett fizetésemelés a tanárokra, az óvónőkre és a szakképzésben oktatókra is vonatkozni fog.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint valamennyi béremelésre számíthatnak majd a szakképzésben oktatók is, de ennek részletei még egyáltalán nem ismertek. A szakszervezetek ügyvivői a 32,2 százalékos emeléssel kapcsolatban elmondták, egyelőre csak a gyakornok fokozatú pályakezdők lehetnek biztosak abban, hogy ilyen arányban nő a bérük, ami nettóban, kedvezmények nélkül 351,6 ezer forintot jelent. A Pedagógus I. fokozatba tartozók bére 28 százalékkal nőhet, nettó 357,7 ezer forintra, a Pedagógus II. fokozatba tartozóké pedig nettó 369 ezerre.

Az államtitkár egyeztetés nélkül söpörte le a pedagógusok frissített sztrájkköveteléseit

Miután a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete frissítette sztrájkköveteléseit, sürgette, hogy a kormány tűzze ki az időpontot a sztrájkbizottsági tárgyalások újabb fordulójára. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár egy olyan levélben reagált Totyik Tamásnak és Nagy Erzsébetnek, amelyben az egyeztetésről szót sem ejtett, viszont valamennyi követelést lesöpörte. A két szakszervezeti vezetőt egyebek mellett ismét emlékeztette rá, hogy szerinte a pedagógusok 99%-a az új jogállást választotta, ezért a törvény visszavonása indokolatlan, ellentétben a köznevelésben dolgozó jelentős béremelésével, amit viszont az Európai Bizottság akadályoz.

Maruzsa Zoltán nem tart szükségesnek európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot,  külön oktatási tárcát, a döntéseket így is a kormány és a fideszes többségű  Országgyűlés hozza meg,

nem lenne másként egy eltérő minisztériumi struktúrában sem.

Népszava: 1500 pedagógus dolgozhat diploma nélkül a közoktatásban

Mintegy ezerötszáz pedagógus dolgozhat úgy a hazai oktatási-nevelési intézményekben, hogy nincs diplomája – vonta le a következtetést a Népszava Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszából, amit Kanász-Nagy Máté országgyűlési képviselő (LMP) írásbeli kérdésére adott.

Az ellenzéki képviselő arra volt kíváncsi, hogyan alakult éves bontásban a diploma nélkül tanítók száma a közoktatásban.  A képviselő az általa kért részletes adatokat ugyan nem kapta meg, Rétvári annyit azonban elárult, hogy a jelenlegi tanévben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak egy százaléka olyan pedagógus, aki nem rendelkezik felsőfokú szintű végzettséggel. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai alapján a szerint a 2022/2023-as tanévben 147,2 ezer volt a főállású pedagógusok száma, ennek az egy százaléka 1472 – írta a lap.

Totyik Tamás, A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a lap kérdésére azt mondta, a szám helytálló lehet. Hozzátette ugyanakkor:

Egy éve ilyenkor: káromkodva őrjöngött a magyar bankra hivatkozó bankkártyacsaló

Egy éve ilyenkor hatalmas érdeklődés mutatkozott egy svéd nő története iránt, amely megmutatta, milyen következményei lehetnek egy apró félreértésnek a tetoválószalonban. Wilma Hägglund egy vicces tetoválást akart csináltatni, a macskanyávogást utánzó „meow” szót szerette volna az alsó ajka belső oldalára varratni, a tetoválóművész azonban nagyon félreértett valamit, és kívülre varrta a feliratot.

Kapcsolódó

„A fizetésem nettó 500-600 ezer forint lesz, ami több, mint amennyi a tanári bérem volt bruttóban” – buszsofőrnek állt a PDSZ volt elnöke

Egy júniusi tüntetésen jelentette be, hogy 31 év után búcsút int a tanári pályának Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) egykori elnöke. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium korábbi történelemtanára a státusztörvény miatt adta be a lemondását.

A Népszavának nyilatkozva most azt is elmondta, hogy buszsofőrnek áll.

Most végeztem el egy képzést, októbertől egy magáncégnél leszek buszsofőr, a fizetésem nettó 500-600 ezer forint lesz, ami több, mint amennyi a tanári bérem volt bruttóban

TASZ: jogellenes, ha nem szaktanár tartja a tanórát

A Pedagógusok Szakszervezének (PSZ) adatai szerint minden ötödik általános iskolában képesítés nélküli pedagógus tanít, és minden harmadik általános iskolában nem a szakjának megfelelő tantárgyat tanító pedagógus tartja az órát. Akad ugyanakkor olyan intézmény is, ahol nincsen felsőben magyar tanár, ezért alsós tanítók tanítanak a felsős osztályokban is – írta az Eduline.hu. De arra is akad példa, hogy nem tanító, hanem pedagógiai asszisztens van az alsó tagozaton.

Zeller Judit a TASZ jogi szakértője úgy fogalmazott, ha szakóraként tartanak nyilván egy órát, amit egy nem szakos tanár vagy egy képesítés nélküli oktató tart, az jogellenes.

Csak azok tarthatnak szakos órákat, akiknek megvan a végzettségük.

„Akkor tudnánk előre jutni, ha az egész ország kivonulna az utcára”

Szeptember 1-jén Országos Tanévnyitó címmel tartottak demonstrációt a diákok a Kossuth téren. Kíváncsiak voltunk, mit szerettek volna elérni ezzel a megmozdulással a diákok, és hogy mennyire érzik a nyáron elfogadott státusztörvény hatását.

The post „Akkor tudnánk előre jutni, ha az egész ország kivonulna az utcára” first appeared on 24.hu.

Középiskolások tüntetnek a Kossuth téren

Cikkünket frissítjük…

Országos tanévnyitó címmel szervezett demonstrációt péntek délutánra a Kossuth térre az Egységes Diákfront (EDF), amelyhez más civil szervezetek, köztük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Civil Bázis is csatlakoztak. A szervezők a programot a szeptember 15-i, nagyobbnak szánt, tüntetés előkészítő eseményeként harangozták be.

A diákmozgalom az esemény leírásában színes és izgalmas délutánt ígért. A program célja, mint írták, hogy teret adjanak az oktatásról folyó dialógusnak. A szervezet az évadot országjárással kezdte: számos településen beszélgetést kezdeményeztek az oktatás jelenlegi helyzetéről és jövőjéről. Pénteken az itt szerzett tapasztalatok fényében ígértek gondolatcserét és érdekegyesítést, mivel – mint írták – úgy gondolják: a demokrácia a vélemények megosztása.

PDSZ: Kidobott idő kánikulában tanítani

Múlt héten jelent meg a kormány honlapján (társadalmi egyeztetésre) a következő tanév rendjének tervezete. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Nedolgozzingyen oldalon jelezte, alapvető gondok vannak a Belügyminisztérium javaslatával, amely szerint hosszabb lenne a téli, rövidebb a nyári szünet. A PDSZ szerint a tervezet későn jelent meg, nem ad lehetőséget érdemi egyeztetésre, nehéz helyzetbe hozza a munkáltatót a következő tanév előkészítésekor. Mint írták, a politikai döntéshozó javaslata (éppen a szünetek, szabadságok miatt) több millió ember életét érinti, ezért a jövőben a rendeletet minden évben június közepéig ki kellene hirdetni.

A PDSZ Országos Választmánya nem ért egyet a tanév nyári meghosszabbításával, 2024. június 21-éig.

Az előterjesztők nem vették figyelembe Magyarország klimatikus viszonyait. A tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik. Rekkenő hőségben tanítási napokat szervezni köztudottan nem hatékony.

A PDSZ Pintér Sándor „tudatlanságáról” írt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Facebook-oldalán reagált arra, hogy Pintér Sándor a minap azt mondta, hozzá még nem érkezett egyetlen tanártól sem felmondás.

Az egy dolog, hogy ezek szerint nem tud arról, hogy a pedagógusok esetében nem ő a munkáltatói jogkör gyakorlója,

ha ilyen dokumentumok érkeznének a belügyminiszterhez, az jogosulatlan adatkezelés lenne a munkáltató részéről, tette hozzá a PDSZ.

„Ez egy lex PDSZ” – taglétszámhoz kötné a kormány, hogy melyik szakszervezetekkel tárgyal

A statusztörvényhez benyújtott módosító csomagba bekerült egy olyan javaslat is, amely szerint a jövőben csak azokat a szakszervezeteket tekintené reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek a kormányzat az oktatási szférában, melyek taglétszáma lefedi a teljes foglakoztatotti kör minimum tíz százalékát. Eddig ilyen, taglétszámra vonatkozó megkötés nem volt – írja a Népszava. 

A fenti módosítás feltehetőleg az Európai Bizottság nyomására került a javaslatok közé, ugyanis fennállt annak a lehetősége, hogy e nélkül a két legnagyobb tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is kiesett volna a tárgyalásra jogosultak köréből. A módosító javaslat ugyanakkor csak a mintegy 14 ezres tagsággal rendelkező PSZ-nek kedvez, az alacsonyabb taglétszámú PDSZ képviselőinek továbbra sem biztos a helye a tárgyalóasztalok mellett.

Ez elég egyértelműen egy „lex PDSZ”, ki akarnak minket szorítani a tárgyalásokból

42 millió forintos óradíjat javasol a tanároknak egy félrecsúszott fideszes módosító javaslat

Negyvenkétmillió forintos óradíjat határozna meg a legalacsonyabb illetménnyel rendelkező pedagógusoknak is az a rosszul megfogalmazott fideszes módosító javaslat, amit a sokat vitatott státusztörvényhez nyújtottak be – írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) portálja, a Ne dolgozz ingyen!, amit a Telex szúrt ki.

A módosító indítványt a fideszes Dunai Mónika, Kállai Mária, Pósán László és Nagy Csaba nyújtotta be. Ennek 5. pontja tartalmazza a hibát. A dolog lényege, hogy az óradíjat eddig úgy számolták ki, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékét (eddig 22 óra) megszorozták 4,33-mal, majd az így kapott számmal, 95,26-tal osztották el az illetmény összegét.

A fideszes javaslatban azonban összekevertek valamit, és ott nem osztás, hanem szorzás van a végén. Ennek számolt utána a szakszervezet. A kormánypárt pénteki javaslata 24 órára emelte a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt (ez nem a teljes munkaidő, a tanároknak ezen felül egyéb feladataik is vannak, így átlagos munkaterhelésük jelentősen meghaladta már eddig is a heti 40 órát).