Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: EKB

Az OTP-t is érintheti, hogy fogy a türelem az Oroszországban üzletelő európai bankokkal szemben

Közzétette szerző

Az Európai Unió 2022 tavaszán, az Ukrajna elleni agressziót követően az orosz pénzügyi rendszer jelentős részét leválasztotta a nyugati és globális banki és fizetési rendszerekről. A pénzügyi szankciós csomagok keretében erősen korlátozta az orosz pénzügyi világ euró- és dollárelszámolásokhoz való hozzáférését, a legtöbb bankot eltiltotta a messze legnagyobb nemzetközi banki kommunikációs rendszer, a SWIFT használatától (illetve a SWIFT-et az oroszok kiszolgálásától), és az európai piaci részvételüket is ellehetetlenítette.

A pénzügyi szankciók az európai bankok tevékenységének korlátozását is maguk után vonták, különösen az orosz vállalati szférához és a hadiiparhoz köthető ügyletek esetében. Ugyanakkor számos nagy európai uniós székhelyű bank bent maradt az orosz piacon, sőt a háború kezdete óta növelte részesedését és nyereségét.

A Financial Times április végi adatgyűjtése szerint a hét legnagyobb, európai uniós székhelyű bank, a Raiffeisen, az Unicredit, az OTP, az Intesa Sanpaolo, az ING, a Commerzbank és a Deutsche Bank tavaly összesen hárommilliárd eurós nyereséget könyvelt el és 800 millió euró adót fizetett Oroszországban. Ez jóval magasabb, mint a háború előtti érték: 2021-ben az érintett hét bank nyeresége ennek harmada, adókötelezettsége negyede volt. 

PostPin It!

Makacs jelzálogok és megtakarítások miatt nem hat a kamatpolitika – kérdés, hogy meddig

Közzétette szerző

Az Egyesült Államokban két évtizedes csúcspontra emelete az irányadó kamatot a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed), az Európai Központi Bank (EKB) irányadó kamatai a 2008-as válság előtti időszakban látott magasságokban járnak. 

Ennek ellenére a fejlett világban, és főként az Egyesült Államokban a kamatemelést nem kísérték a korábbi évtizedekben megszokott, tankönyvi példák által jósolt mellékhatások: bár az inflációs ráta mérséklődött, nem ugrott meg a munkanélküliség, nem omlottak össze a beruházások, nem zuhant be a fogyasztás. 

Az amerikai gazdaság a kamatemelés ellenére is kifejezetten gyors – az idei harmadik negyedévben a tavalyi harmadik negyedévhez képest 2,9 százalékos, az előző négy negyedév ütemét nézve 4,9 százalékos –  növekedést mutat, erős fogyasztással és beruházásokkal, rekordot döntő fekete vasárnapi online shoppinglázzal. Az eurózónában ennél rosszabb a hangulat, miután Németország évek óta tartó gyengélkedése idén recesszióba fordult, és ezzel egész Európa mutatóit lefelé húzta; ám 2023 Németországban is inkább stagnálást, mintsem komoly visszaesést hozott, a többi fejlett európai gazdaságot pedig elkerülte a recesszió. Az EU és az eurózóna munkanélkülisége alacsonyabb, mint a 2008-as válság óta bármikor; és az Egyesült Államokban is alig pár tized ponttal magasabb, mint 2019 végén, egy évtizednyi csökkenést követően volt. A beruházások bár voltak már acélosabbak is, de nem estek össze, Amerikában és Európában is növekednek. Közben a fogyasztói árak emelkedésének üteme Amerikában 3,2 százalékra, az eurózónában 2,9 százalékra mérséklődött októberben.

PostPin It!

A magyar infláció harmada-negyede is túl sok az eurózónának

Közzétette szerző

A vártnál erőteljesebben lassul az infláció az euróövezetben.

Számokban: a friss, előzetes Eurostat-adatok alapján októberben az éves infláció 4,3 százalékról 2,9 százalékra esett. Ez legfőképpen az energiaárak 11,1 százalékos csökkenésének köszönhető.

A fő mutatónál ugyanakkor erőteljesebben drágultak az iparcikkek (3,5%), a szolgáltatások (4,6%), valamint az élelmiszerek és dohánytermékek (7,5%). Ugyanakkor ezeknél is fékeződött az áremelkedés üteme szeptemberhez képest.

PostPin It!

Mínuszban ragad a magyar gazdaság, de legalább jelentősen lassul az infláció

Közzétette szerző

(A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A nyár során alapvetően két makrogazdasági folyamat volt meghatározó a piacok számára: a „soft landing”*Ez azt jelenti, hogy az amerikai jegybanknak anélkül sikerül megfékeznie az inflációt, hogy a gazdaság recesszióba kerülne. narratíva további erősödése, sőt, a „no-landing”*Ebben az esetben az amerikai gazdaság nem is lassulna le érdemben, miközben a jegybank megfékezi az inflációt. szcenárió képbe kerülése, illetve a kínai növekedéssel és ingatlanszektorral kapcsolatos aggodalmak. Ennek eredményeképpen a kötvényhozamok globálisan emelkedtek, a dollár erősödött, és a jó júniusi és júliusi teljesítmény után augusztusban a részvénypiacok korrekcióba kezdtek.

Emelkedő hozamok

PostPin It!

Döntés született a kamatdöntő ülésen

Közzétette szerző

Kamatot emelt az eurózóna jegybankja a csütörtöki kamatdöntő ülésen, pedig sokan szünetet vártak a kamatemelési ciklusban.

Huszonöt bázispontos kamatemelés mellett döntött az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntő ülésén csütörtökön.

Az EKB közleménye szerint mind a három jegybanki kamattípust megemelte: az alapkamat, amely a mélyponton -0,5 százalék volt, 4 százalékos lett. A jegybank közleménye arra utal, hogy ez lehetett az utolsó emelés.

PostPin It!

Sokkoló adatok, drámai fordulatok egész héten – mi lesz a forinttal?

Közzétette szerző

Sűrű hét vár a forintra, kedden a Magyar Nemzeti Bankból, szerdán a Fedtől, csütörtökön az Európai Központi Banktól várjuk a kamatdöntést.

A német és a francia beszerzésimenedzser indexének adatai beszakították az eurót a dollárral szemben, és ez rántotta magával a forintot is, írja a Portfolio.hu.

Hétfő reggel még kedvezően nyitott a forint. 378 körül járt az euró jegyzése, ami 0,4 százalékkal alacsonyabb a péntek estinél. De aztán a vártnál jóval gyengébb adatok jöttek a német és francia feldolgozó-és szolgáltatóiparból, ami miatt

PostPin It!

Kutyaszorítóba kerültek Matolcsyék, újabb nyomást helyezhet az EU az országra

Közzétette szerző

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vesztesége  2021-ben még csak 51 milliárd forintot tett ki, ami 2022-ben 402 milliárdra ugrott, míg 2023-ban várhatóan valahol 1800 és 2300 milliárd forint között alakul. E veszteség összetételének maximum a 40–50 százaléka indokolható külső hatásokkal, 50–60, de az is lehet, hogy 70 százaléka szakmai szempontból súlyosan téves gazdaságpolitikai döntések következménye – értékelt Surányi György egyetemi tanár, volt jegybankelnök egy kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Civitas Intézet szervezett.

Mohos Márton / 24.hu Surányi György

Az MNB vesztesége nagy mértékben abból áll össze, hogy a mérlege olyan sok ezermilliárd forintnyi aktívát tartalmaz, amiknek a kamata 10–15 évre előre rögzítve van, és e fix kamatozású eszközök hozama átlagosan nem több 1 százaléknál. Ennek eredője, hogy a jegybank 2017 után túlfűtötte a pénzügyi rendszert:

PostPin It!

Még hatalmas a forint előnye – de ez már nem sokáig lesz így

Közzétette szerző

Rekordon az amerikaiak hitelkártyaadóssága, ahol rekordszinten a kamat is. A Fed pedig nemcsak kemény, de az is akar maradni, Powell mentené az örökségét. Ezt mind jó, ha észben tartják a befektetők. Na, és mi vár a forintra? A befektető levele, VII. rész.

Rögtön egy jó hírrel vidítom fel e befektetői hírlevél hűséges olvasóit: ez a nyárközepi kiadás könnyebben emészthető és lazább szerkezetű lesz a szokásosnál. Nem azért, mert nyár közepe van, hanem azért, mert az előző megjelenése óta kevés dologban változott a véleményem. Arról szó sincs, hogy a piacokon, a piacok körüli hangulatokban, vagy a reálgazdaságról formálódó kép alakulásában ne történtek volna izgalmas dolgok, de ezek egyelőre jól elférnek a mostanában használatos kellemetlen értelmezési keretben.

PostPin It!