Best WordPress Hosting
 

Gigantikus erszényesek járták egykor Ausztráliát

Három korábban ismeretlen állatot fedeztek fel ausztrál kutatók – írja az ABC. Ezek az állatok a ma élő kenguruk rokonai voltak, körülbelül 5 millió éve jelentek meg és 40 ezer éve halhattak ki.

A szakértők szerint az új fajok mindegyike a Protemnodon nemzetségbe tartozik, a Protemnodon viator, Protemnodon mamakurra és a Protemnodon dawsonae neveket kapták. Közülük hatalmas méretével kiemelkedik a P. viator, amely 170 kilogrammos tömegével mintegy kétszer akkora lehetett, mint a ma élő legnagyobb kenguru.

FLINDERS UNIVERSITY

Óriási folyami szörny koponyájára bukkantak

Hatalmas, ősi ragadozó koponyáját találták meg Peruban – írja a The Guardian. A maradvány egy mára kihalt folyamidelfin-fajé, amely feltehetőleg 16 millió éve tűnt fel Dél-Amerika folyóiban.

A Pebanista yacuruna névre keresztelt faj példányai akár 3,5 méter hosszúra is megnőhettek, ezzel pedig a valaha talált legnagyobb folyami delfineknek számítanak.

A felfedezésről készült tanulmány szerint a P. yacuruna kihalásának körülményei rámutathatnak arra is, hogy a mai folyami delfinek milyen veszélyekkel és kihívásokkal fognak szembenézni a következő 20-40 évben.

Ember nagyságú páncélja volt ennek a teknősnek

Egy friss tanulmányban egy korábban nem látott, ősi édesvízi teknősfajt mutatnak be állkapocscsontja alapján – írja az IFLScience. A lelet Amazónia brazíliai részén került elő.

A faj páncélja mintegy 1,8 méter hosszú lehetett, tehát nagyobb volt, mint bármely mai teknős.

Az állat a Peltocephalus maturin nevet kapta. Maturin Stephen King történeteiben a világegyetemet kihányó óriásteknős, a karaktert Stephen Maturin inspirálta, aki pedig Patrick O’Brian Aubrey-Maturin-sorozatának szereplője.

Félelmetes ragadozó maradványaira bukkantak az Antarktiszon

Hatalmas ragadozó madarak uralhatták az Antarktiszt az ősi időkben egy új tanulmány szerint – írja az IFLScience. A jeges kontinenst ma a pingvinek földjeként ismerjük, és a jelek szerint 50 millió évvel ezelőtt is röpképtelen madaraknak adott otthont, bár az akkor még zöldellő erdők borította földrész ősi lakói sokkal veszedelmesebbek voltak.

Dr. Carolina Acosta Hospitaleche őslénykutató és csapata az antarktiszi Seymour-szigeten végeztek ásatásokat, amikor két 8 centiméter hosszú megkövesedett karomra bukkantak. A szakértők úgy vélik, a karmok egy óriási ragadozóé, egy úgynevezett gyilokmadáré (Phorusrhacidae) lehettek, amely akár a 2 méteres magasságot és 100 kilogrammos tömeget is elérhette.

Ezek az állatok feltehetőleg kis és közepes méretű erszényes és patás emlősökkel táplálkozhattak, amelyeket méretes karmaikkal és éles kampós csőrükkel ejtettek el.

38 millió éves rovarokat őriz ez a borostyán

Egy új tanulmány alapján 38 millió éve elpusztult termeszek párzását őrzi egy ritka borostyán – írja a Live Science. A megkövesedett gyantában az Electrotermes affinis faj két egyede látható, a fosszília azt mutatja, hogy ezek a kihalt rovarok a mai termeszekhez hasonlóan szaporodtak.

Aleš Buček, a Cseh Tudományos Akadémia munkatársa egy online kövületboltban lett figyelmes a leletre, és azonnal felismerte jelentőségét.

A termeszfosszíliák nagyon gyakoriak, de ez a darab egyedülálló, mert egy párt tartalmaz

Kutyasétáltatás közben bukkant 70 millió éves csontokra egy férfi

Egy titanosaurus 70 millió éves, kiváló állapotú csontvázára bukkant egy francia férfi kutyasétáltatás közben – írja a People.

Damien Boschetto 2022 májusában találta meg a hatalmas  kövületet, miközben kutyájával, Muffinnal sétált egy erdőben a dél-franciaországi Cruzyben fekvő otthona közelében.

A helyi France Bleu a közelmúltban elsőként számolt be a felfedezésről.

390 millió éves megkövesedett erdőt találtak

A világ legősibb, 390 millió éves megkövesedett erdejére bukkantak az Egyesült Királyságban – írja az Independent. A fosszilizálódott fák pálmaszerűek, törzsük vékony és üreges lehetett.

A maradványokat a délnyugat-angliai Minehead közelében, egy homokkő formációban fedezték fel.

A fosszilis erdő mintegy négymillió évvel idősebb, mint a korábbi rekordtartó, amelyet a New York állambeli Cairo városában tártak fel.

Ősi tengeri szörny csontjaira bukkantak

Egy új tanulmányban egy korábban ismeretlen, ősi tengeri gyík kövületeit mutatják be – írja a BBC. A faj mintegy 66 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszok korának végén létezett. A Khinjaria acuta félelmetes ragadozó lehetett: körülbelül 8 méter hosszúra nőtt meg, fogai pedig késszerűek voltak.

A szakértők egy marokkói bányában feltárt koponyát és csontvázmaradványokat elemeztek.

Dr. Nick Longrich, a Bath-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a fajnak démoni pofája és késszerű fogai voltak.

Ősi delfin maradványaira bukkantak egy bányában

Egy friss tanulmányban egy ősi delfinfajt mutatnak be – írja az IFLScience. Shane Meekin, az Otagói Egyetem munkatársa és kollégái úgy vélik, hogy az állat, az Aureia rerehua fogait ketrecszerűen használhatta.

Az OU22553 jelű példányhoz koponya, fogak, csigolyák, bordák, valamint fül- és állkapocscsontok tartoznak. Az egyedet egy mészkőbányából gyűjtötték az új-zélandi Canterbury régióban fekvő Hakataramea-völgyben.

A maradványok a becslések alapján 22-23 millió évesek lehetnek.

Ősi tengeri szörny maradványaira bukkantak

Nagyjából 240 millió éves „sárkány” megkövesedett maradványait fedezték fel Kínában – írja a BBC. A kifejezetten jó állapotban fennmaradt fosszília egy Dinocephalosaurus orientalis nevű tengeri őshüllőhöz tartozik, amelyet feltűnően hosszú nyaka miatt becéznek sárkánynak.

Ezt a fajt még 2003-ban fedezték fel, azonban a kutatóknak most először sikerült olyan őslelet találniuk, amely az állat teljes csontvázát megőrizte.

Ez egy nagyon furcsa lény. Uszonyszerű végtagjai voltak, nyaka pedig hosszabb volt, mint a teste és a farka együttvéve

Százéves átverésre derült fény

Megfejtették egy nagyjából 280 millió éves állat megkövesedett maradványainak rejtélyét – írja az IFLScience. A fossszíliát majdnem száz éve, 1931-ben fedezték fel az Alpok olaszországi részén, és egészen mostanáig azt hitték, hogy egyedülálló módon megőrizte az élőlény lágy szöveteit. Egy új tanulmány kutatói most azonban teljesen más megállapításra jutottak.

Korszerű technológiák segítségével a szakértők megállapították, hogy amit eddig a megkövesedett protoroszaurusz bőrének hittek, igazából fekete festék.

A tanulmány vezetője, Dr. Valentina Rossi elmondta, munkájuk alapján kijelenthető, hogy a Tridentinosaurus antiquus nevű fajhoz tartozó állat fosszíliája – bár nem hamis – emberek által módosítva lett, nem maradt fenn kiemelkedően jó állapotban.

A tudósokat is meglepte ez az 1700 éves tojás

Római korból származó tojásra bukkantak egy angliai városban – írja a BBC. A vizsgálatok után kiderült, hogy a héjban még mindig benne van a fehérje és a sárgája is, ez a felfedezés pedig még a kutatókat is megdöbbentette.

A szakértők úgy vélik, hogy a lelet mintegy 1700 éves lehet, és teljesen egyedülállónak számít.

Douglas Russell, a Londoni Természettudományi Múzeum szakértője elmondta, léteznek ennél régebbi tojások is, amelynek megvan még a tartalmuk – például Egyiptomban talált mumifikált tojások –, azonban ez az egyetlen, amely emberi beavatkozás nélkül, véletlenül őrizte meg azt.

Félelmetes ragadozókra bukkantak egy barlang mélyén

Két korábban ismeretlen őscápafajt fedeztek fel az Egyesült Államokban – írja a Live Science. Az állatok maradványait egy barlang mélyén találták meg, és rendkívül jó állapotban maradtak fenn.

A szakértők szerint a ragadozók egy ősi tengerben laktak, amely még a Pangea szuperkontinens kialakulása előtt létezett. A fajok a Troglocladodus trimblei, valamint a Glikmanius careforum neveket kapták, és mintegy 325 millió évvel ezelőtt élhettek.

Az ősi cápák akár 3,5 méteresnél is hosszabbra nőhettek, a G. careforumnak pedig olyan erős harapása lehetett, hogy más cápákat is könnyedén meg tudott enni.

Szárnyas szörnyeteget találtak Skóciában

Korábban sosem látott repülő őshüllőfajt fedeztek fel Skóciában – derül ki a Bristoli Egyetem közleményéből. A megtalált maradványok egy, a pteroszauruszok rendjébe tartozó szárnyas őshüllőhöz tartoztak.

A kutatók egyetlen egyed megkövesedett csontjaira bukkantak rá, köztük az állat vállaihoz, szárnyaihoz, lábaihoz és gerincéhez tartozó részekre.

A fosszíliák azt bizonyítják, hogy a pteroszauruszok már a korai jura időszakban megjelentek és egészen a késői jura időszakig fennmaradtak, vagyis több mint 25 millió éven keresztül léteztek. Ez idő alatt világszerte elterjedtek ezek a repülő állatok.

Új Tyrannosaurus faj a Tyrannosaurus mcraeensis

Új Tyrannosaurus fajt azonosítottak T. mcraeensis néven a híres T. rex testvérfajaként. A részleges koponyát, amely alapján leírásra került, még évekkel ezelőtt gyűjtötték be a Nyugat Új-Mexikói Hall Lake Formációból. Az akkor még T. rex maradványoknak tulajdonított leleteket az Új Mexikói Természettudományi múzeum kiállításában helyezték el.

A lelőhellyel és az onnan előkerült maradványokkal nemrégiben kezdtek újra foglalkozni a kutatók, hiszen az itt található kőzetek kora nem volt pontosan meghatározva. Az innen származó dinoszaurusz maradványok alapján gondolták Maastricthi korúnak (72,1-66 millió évesnek), mert azokat már korábban ebből az időszakból ismert fajokkal azonosították. Azonban az U/Pb kormeghatározás (a radiometrikus kormeghatározás egyik típusa), illetve a szedimentológiai vizsgálatok alapján most úgy tűnik, hogy a lelőhelyen található kőzetek kora 72,7 és 70,9 millió év közé esik, tehát az újonnan felismert ragadozó legalább 3-5 millió évvel korábban élhetett, mint a T. rex.

Ez a koradat azért is nagyon fontos, mert a T. rex maradványai rendkívüli változatosságokat mutatnak, amely betudható akár az ivari dimorfizmusnak, az ontogenetikai változásoknak és a változó környezethez történő alkalmazkodásnak is. Ezen változékonyság miatt egyébként pár éve fel is bontották három fajra, így a T. rex mellé további két faj került bevezetésre a T. regina és a T. imperator. Azonban ezen faji felosztásnak az indokoltsága elég kérdőjeles, hiszen nem sikerült egyértelmű összefüggést kimutatni a leletek eltérő tulajdonságai illetve az egykori paleokörnyezet illetve a maradványokat tartalmazó kőzetrétegek kora között. Az újonnan leírt T. mcraeensis maradványai sem mutatnak sokkal jobban elütő tulajdonságokat a korábbi T. rex maradványokhoz képest, ezért a faj elkülönítését szintén további kutatási eredményekkel kell majd alátámasztani.

Meddig élhettek a dinoszauruszok?

A világon előforduló állatoknak nagyon különböző hosszúságú életet élnek: amíg egy átlagos veréb (Passer domesticus) csupán 3 év után elpusztul, addig egy galápagosi óriásteknősök (Chelonoidis niger) élettartama akár a 170 esztendőt is meghaladhatja. De vajon meddig élhettek a dinoszauruszok? – veti fel a kérdést a Live Science.

Thomas Holtz őslénykutató szerint a felfedezett dinoszauruszcsontok vizsgálatával nemcsak az állapítható meg, hogy mennyire régiek a fosszíliák, hanem az is, hogy hány éves korában pusztult el az adott egyed. Ennek köszönhetően pedig arról is lehet sejtésünk, hogy átlagosan meddig élhettek az egyes őshüllőfajok.

Jelenlegi tudásunk szerint például a rettegett Tyrannosaurus rex körülbelül 28-30 évig élhetett, egy Velociraptor pedig nagyjából 10-20 évig.

Gigantikus dinoszauruszok csontjaira bukkantak

Egy friss tanulmányban egy új, hatalmas dinoszauruszfajt mutatnak be – írja a Live Science. Az állat saját nemének legnagyobb tagja, egyben családja egyik utolsó képviselője volt.

A Sidersaura marae névre keresztelt faj első fosszíliáit még 2012-ben fedezték fel az argentínai Huincul-formációnál. A területen az évekig tartó ásatások során több dinoszaurusz maradványait is feltárták, a leletek négy példánytól származtak.

Az egyedek egy folyó menti iszapos területen pusztulhattak el, és bár dögevők és a víz elmozdította néhány csontjukat, sok megmaradt. A kövületek 93-96 millió évesek, és a késő kréta időszakból, a dinoszauruszok korának végső periódusából maradtak hátra.

Félreismerhettük minden idők legnagyobb cápáját

Máshogy nézhetett ki a megalodon nevű hatalmas őscápa, mint az eddig hittük – írja a The Guardian. Az óriásfogú cápaként (Otodus megalodon) is ismert ragadozóról azt feltételezték, hogy testalakja nagyon hasonlít a ma is élő fehér cápákéhoz (Carcharodon carcharias), egy új vizsgálat eredményei szerint azonban ez az elképzelés téves lehet.

Egy új tanulmány szerzői arról írnak, hogy az állat a korábbi feltételezéseknél jóval hosszabb és karcsúbb lehetett.

Ez az alkat viszont egyúttal azt is jelentené, hogy a gigantikus őscápa nem volt olyan jó úszó, mint a fehércápák, hanem egy lassan közlekedő hal volt, amely vadászatkor egy gyors rohammal csapott le zsákmányára.

Utódaival együtt mészárolták le a 14 ezer éves mamutot

Egy friss tanulmányban egy 14 ezer éves agyar segítségével rekonstruálják egy észak-amerikai gyapjas mamut életútját – írja az IFLScience. Az állat Yukon nyugati részén kezdte életét, majd több száz kilométert utazott Kanada északnyugati részén keresztül, mielőtt megérkezett végső nyughelyére, egy korai emberi településhez a mai Alaszkában. Az egyedet valószínűleg egy korabeli vadászó-gyűjtögető csoport mészárolta le.

A szakértők DNS- és izotópvizsgálatot végeztek, utóbbi lényege, hogy egy állat maradványaiban felmérik a stabil izotópokat, amelyeket a szervezet a környezetből, táplálkozás révén vesz föl. Az izotópokból következtetni lehet arra, hogy az adott állat merre járt élete során.

A most elemzett agyar egy fiatal példány és egy borjú maradványaival együtt került elő Swan Pointban, ahol egykor egy ősi tábor állt. Az eredmények alapján az agyar egy kifejlett, nagyjából 20 éves nősténytől származik. Kritikus időszakról volt szó, a korszakban a megmaradt gyapjas mamutok nagyjából ezer éven át éltek együtt a térség első emberi csoportjaival.

288 millió éves bőrdarabra bukkantak

Egy friss tanulmányban egy korai, az első dinoszauruszoknál legalább 45 millió évvel ősibb hüllő megkövesedett bőrét mutatják be – írja az IFLScience. A lenyomatot hagyó állatról szinte semmit sem tudni, a felfedezés ugyanakkor segíthet megérteni a bőr korai evolúcióját.

A bőr nem fosszilizálódik jól, a rendkívül ritka kövületek felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Minél messzebbre megyünk vissza az időben, annál ritkábbak az ilyen leletek, az 539-252 millió évvel ezelőtti paleozoikumból származó maradványok már egészen kivételesek.

A lenyűgöző leletet két amatőr paleontológus, Bill és Julie May fedezte fel.