Best WordPress Hosting
 

Védelmet kapott a Magyar Rádió bontásra ítélt legendás stúdiójának óriási faldísze

Lapunkban több mint három éve követjük már nyomon a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Magyar Rádió egykori épületegyüttesét érintő terveit, amik a kezdetek óta a területen lévő épületek a két műemlék palotát leszámítva szinte teljes eltűnésével számolnak. Ennek a tervnek a világ legidősebb stúdiópalotájában, illetve a később született szomszédaiban lévő ikonikus stúdiók is a részét képezik, így várhatóan az 1-es, a később Nobel-díjig jutó Békésy György közreműködésével tervezett 6-os, valamint a Szentkirályi utcai front mögött rejtőző, 22-es számmal jelzett termek is porrá válnak.

Az épületek felmérésének nyilvánvalóan részét képezték a legkitűnőbb hazai művészet- és építészettörténészek által készített anyagok, amik sorra mutatták be a véleményük szerint megőrzendő részeket, ezek jövőjét azonban nem tudták biztosítani, hiszen a minden védelem nélkül álló műtárgyakkal, valamint részletekkel a beruházó, illetve az egyetem bármiféle fék híján ahhoz kezd, amihez szeretne.

Épp ezért kitűnő hír, hogy a Miniszterelnökség részét képező Műtárgyfelügyelet a legújabb védéseket tartalmazó listáján nemrégiben feltűnt a 22-es stúdió Vigh Tamás (1926-2010) által készített plasztikája, az 1960 óta a terem falán látható Hárfázó.

Törölte a Kúria a Rádió egykori épületegyüttesére kiadott változtatási tilalmat

A Nemzeti Múzeum mögött álló egykori Magyar Rádió-tömb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kampuszává való átalakításának terve hónapok óta vet nagy hullámokat, hiszen a Józsefvárosi Önkormányzat, illetve a civilek minden eszközt megragadnak, hogy megállítsák, vagy legalább lelassítják és finomítsák a kormány terveit.

Korábbi cikkeinkben hosszan taglaltuk a változásokat, beszámolva többek közt arról is, hogy a VIII. kerület előbb helyi védelem alá helyezte a tömb érintett épületeit, majd változtatási tilalmat rendelt el.

Előbbit az állam hónapokkal ezelőtt felülírta egy rendelettel, a tilalom ügyében azonban a Kormányhivatallal való vita egészen a Kúriáig tartott: a kerület korábbi alpolgármestere, illetve mostani polgármester-jelöltje, a Fővárosi Kormányhivatal élén álló (jelenleg fizetés nélküli szabadságon tartózkodó) Sára Botond főispán azt nehezményezte, hogy tilalmat csak legalább telektömb nagyságú területre lehet elrendelni, az önkormányzat szerint azonban azt egy annál kisebb, érintett területre is ki lehet terjeszteni.

Nem haladnak a kormány, a kerület, illetve a civilek közt a Pázmány-kampusz miatt elindult egyeztetések

Lázár János építési és közlekedési miniszter április 3-án rövid Facebook-posztban számolt be arról, hogy az értékes stúdiók, illetve használható vagy átalakítható egykori rádióépületek kitörlésével megépíteni vágyott új Pázmány-kampusz kapcsán úgy gondolják: a projekt megvalósíthatatlan anélkül, hogy a helyiekkel egyeztetnének. Ezeken a megbeszeléseken pedig az érintettek elmondhatják, hogy az állam hogyan kárpótolhatja őket a kellemetlenségekért.

Ők mondják el, hogyan kárpótoljuk őket az építkezés okozta kellemetlenségért: mely homlokzatok vagy utcák újuljanak meg, mélygarázst vagy parkolóházat építsünk és hogy hozzunk-e létre több közparkot.

Szakmai vitát persze folytathatunk az új sportcsarnokról, kollégiumról vagy éppen az egykori Rádió épületéről, két dolgot azonban már most is biztosan tudunk:

Lázár János a helyiek véleményére is számít a Rádió-épületek helyét átvevő Pázmány-kampusz ügyében

Meglepő posztot tett közzé saját Facebook-oldalán Lázár János építési és közlekedési miniszter: néhány soros írásában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Palotanegyedbe tervezett új kampusza kapcsán elharapózó botránnyal kapcsolatban tett közzé első olvasásra biztatónak tűnő gondolatokat.

Az ügy február közepén látszólag fordulópontot vett, hiszen mi is megírtuk, hogy újraindulnak a kormány, illetve a kerület közti tárgyalások, amik első lépéseként Lánszki Regő építészeti államtitkár, illetve Rádai Dániel alpolgármester fog találkozni egymással. Az egyeztetések – amikbe egy februári ígéret szerint rövidesen a civileket is bevonták – eredményeiről azóta semmit sem tudni, a várható munkákról azonban újabb részletekre is fény derült: az állam teljesen átformálná a tömböt körülvevő közlekedési rendet, ezt pedig sem Józsefváros, sem a Budapest Közút nem ellenzi.

A két kiemelt műemlék, a meglepően sok eredeti, illetve értékes részletet őrző (ezeket itt mutattuk be) Esterházy-, illetve a Károlyi-palota felújítását is magával hozó, a Stúdiópalotából viszont szinte csak a főhomlokzatot érintetlenül hagyó munkák közül egyelőre sem a bontás, sem az építés nem kezdődött meg, hiszen az ügy továbbra sem jutott nyugvópontra.

Két évtizednyi gondolkodás után lebontják a pesti belváros egyik legidősebb házát, pedig védettséget érdemelt volna

A főváros XIX. századi épületei az elmúlt években elképesztő tempóban tűntek el az utcaképekből, hogy helyüket sokkal nagyobb, soklakásos társasházaknak adják át. Ismeretlen Budapest sorozatunk korábbi epizódjaiban ennek a koronavírus-járvány miatt csak rövid időre lassuló folyamatnak számos példáját mutattuk be, a sor azonban távolról sem ért véget, hiszen a közeljövőben porrá válhat a kétezres évek óta zsidónegyedként emlegetett Belső-Erzsébetváros egyik legidősebb épülete, a Kis Diófa utca 16. is.

Az épület bontási engedélykérése február 20-án jutott el Budapest Főváros Kormányhivatalához, ami az építési jogkörök többségének a kerületektől való 2020-as elvonása óta önállóan adhat zöld utat a folyamatnak. Ezt mostanáig még nem tette meg – a leadott dokumentumcsomaghoz nem csatolták a szükséges településképi véleményt, így ezt pótolni kell –,

nem látszik azonban gátja annak, hogy a ház az év végére porrá váljon.

Pikó András: Lesz egyeztetés a Rádió bontásáról és a Campus-építésről

Több hónapnyi éles szembenállás után engedményt tett a kormányzat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának építési projektjében.

Pikó András a Facebook-oldalán jelentette be, hogy lesz társadalmi egyeztetés a beruházásról. A VIII. kerület polgármestere szerint hétfőn délelőtt komoly előrelépést értek el az Építési és Közlekedési Minisztériumban tartott fórumon: a Palotanegyed lakóinak bevonásával még idén tavasszal elindul a társadalmi egyeztetés folyamata

Témák:

Újabb részletek derültek ki a Pázmány-kampusz várható arcáról

Az elmúlt hónapok hazai építészeti közbeszédét uraló, az egykori Rádió-épületek többségének pusztulásával járó Pázmány-projekttel kapcsolatban hétről hétre kerülnek nyilvánosságra a különböző részletek, a terület várható jövőjéről azonban még mindig nem lehet biztosat tudni. A tervezett bontási munkák a tavalyi év végén ugyan engedélyt kaptak (ezek részleteit itt mutattuk be), a kézzelfogható változások azonban továbbra sem kezdődtek meg, sőt, az önkormányzat, illetve a civilek közös erővel próbálják megállítani a kiemelt projektet.

Az ügyben a kerület közigazgatási pert indított, valamint az Alkotmánybíróságot is megkereste, sőt, januárban a kormánypárti és a kerületi képviselők teljes egyetértésben eldöntötték: nem vonják vissza a tömbre kiterjesztett változtatási tilalmat, sőt, a Fővárosi Kormányhivatalt vezető korábbi kerületi vezető, dr. Sára Botond elfogultságának vizsgálatát kérték.

A Pázmány-álom január 17-án aztán új szakaszához érkezett: az építtető Építési és Közlekedési Minisztérium eljuttatta a Kormányhivatalhoz az építési engedélykérést, aminek az cikkünk megjelenéséig nem adott zöld utat. Rövidesen kiderült, hogy a munkák során a leendő épületeket körbevevő utcák, illetve a Pollack Mihály tér parkolási rendje, valamint átjárhatósága is megváltozhat, erről azonban egyelőre sem Józsefvárossal, sem a Budapest Közút Zrt.-vel nem született megegyezés.

Megszüntette a Pázmány a bicskei exigazgatót mentegető Csókay László szerződését

Csütörtökön derült ki, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tart négy gyermekvédelemmel kapcsolatos kurzust Csókay László, aki a Tarlós-korszakban a bicskei gyermekotthont fenntartó fővárosi önkormányzat gyermekvédelmi osztályának vezetője volt.

Csókay a Népszavában csütörtökön megjelentek szerint úgy nyilatkozott a bicskei gyermekotthon pedofília miatt elítélt volt igazgatójáróról, V. Jánosról, hogy továbbra is úgy gondolja:

szakmailag értett a gyermekvédelemhez, a gyermekotthoni neveléshez, jól tudott bánni a gyerekekkel, jól tudta irányítani a rábízott intézményt.

Gyermekvédelemről tanít a Pázmányon a bicskei pedofil igazgatót mentegető Csókay László

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tart négy gyermekvédelemmel kapcsolatos kurzust is Csókay László, aki a Tarlós-korszakban a bicskei gyermekotthont fenntartó fővárosi önkormányzat gyermekvédelmi osztályának vezetője volt – vette észre a 444.hu.

Ez az a Csókay László, aki a Népszavában csütörtökön megjelentek szerint úgy nyilatkozott a bicskei gyermekotthon pedofília miatt elítélt volt igazgatójáróról, V. Jánosról, hogy továbbra is úgy gondolja:

szakmailag értett a gyermekvédelemhez, a gyermekotthoni neveléshez, jól tudott bánni a gyerekekkel, jól tudta irányítani a rábízott intézményt.

Budapest Közút: Egyelőre nincs megegyezés a Pázmány-kampusz miatti változásokról

Néhány nappal ezelőtt hosszú cikkben számoltunk be az egykori Magyar Rádió-épületek többségének bontásával megvalósítani vágyott új Pázmány-kampuszt körülvevő utcák közlekedési rendjének tervezett megváltozásáról, aminek a gyalogos- és kerékpáros forgalom előtérbe helyezése, illetve tucatnyi parkolóhely megszüntetése is részét képezné.

A tervekkel kapcsolatban Józsefváros Önkormányzatának véleményére is kíváncsiak voltunk: a kerület levelében arról írt, hogy

nyilvánvalóan nem ellenzi a fák ültetését, hiszen az elmúlt években is sokat tettek a zöldítésért, a Pollack Mihály tér sétálható térré alakítása pedig már legalább tizenöt éve napirenden van, így azt a változást is üdvözölnék.

Józsefváros nem ellenzi a tervezett új Pázmány-kampusz környezetében várható nagy változásokat

A Palotanegyed szívébe, a Múzeumkert mögött állt egykori Magyar Rádió-tömbbe tervezett új Pázmány-kampusz ügye hosszú hónapok óta osztja már két táborra a helyieket, illetve az építészszakmát. A témában írt korábbi cikkeinkben részletesen mutattuk be a projektben várhatóan eltűnő épületeket, azok történetét, várható utódaikat, illetve azt a tényt, hogy az építtető Építési és Közlekedési Miniszterium, illetve a terület tulajdonosává vált Magyar Katolikus Püspöki Konferencia állításuk ellenére az elmúlt években sem Józsefváros önkormányzatával, sem a kerület lakóival nem kezdtek konstruktív párbeszédbe.

A projekttel kapcsolatban rendelkezésre álló információk jó része épp ezért nem az állam vagy az egyház kommunikációjának köszönhetően, hanem egy novemberi, szerkesztőségünk egy tagjának részvételével zajló hatósági bejáráson elhangzottaknak, valamint a decemberben szerkesztőségünkhöz eljutó bontási engedélyezési tervcsomagnak köszönhetően került napvilágra. Ezt a sort folytatta egy, nemrég a 24.hu-hoz eljutó információköteg is, aminek középpontjában a december 11-i, semmiféle lényegi változást nem hozó közmeghallgatáson Lánszki Regő építészeti államtitkár által prezentálni tervezett előadás állt.

Az ennek részleteit összefogó írásunk szerint az építtető minisztérium

Újraindulnak a kormány és Józsefváros közti, a Pázmány-kampuszról szóló tárgyalások

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Magyar Rádió egykori otthonának lebontásával, illetve kis mértékben történő átalakításával megvalósítani tervezett új kampuszával kapcsolatban az elmúlt hónapokban számos alkalommal leírtuk: hosszú ideje nincs valódi párbeszéd az építettő Építési és Közlekedési Minisztérium – azaz a kormány –, Józsefváros Önkormányzata, illetve a lakók közt.

Ez a helyzet rövidesen megváltozhat – derül ki Pikó András polgármester kedd este közzétett Facebook-posztjából, amiben a politikus bejelentette:

rövidesen újraindulnak a minisztériummal való tárgyalások.

Palotanegyed: nemcsak az épületekben, de a környező utcákban is nagy változásokat hozhat a Pázmány új kampusza

Hónapok óta dagad a Magyar Rádió egykori, a Palotanegyed szívében álló épületeit érintő botrány, hiszen az állam a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszát egy cipőkanállal akarja beszorítani az ehhez nyilvánvalóan nem elegendő méretű területre. Ez rengeteg bontással járna, a tervezett munkáknak pedig a tervek szerint értékes épületek és épületrészek is áldozatul esnének, hogy aztán a helyükön az elmúlt évek egyik legnagyobb építészeti baklövése kapjon helyet: egy, a kínálkozó lehetőségekkel a kiírásban foglaltak miatt élni nem tudó egyetemi sziget.

Az ügy fordulatait az elmúlt időszakban számos cikkben foglaltuk össze: bejutottunk egy novemberi hatósági bejárásra, bemutattuk a soraikban ismert építészeket és szakembereket is tudó civilek jóval minőségibb beépítést ígérő ötletcsomagját, karácsony előtt elemeztük a veszteséglistát bemutató, reménykeltő részeket azonban csak nyomokban tartalmazó, önellentmondásokba is keveredő bontási tervcsomagot. Az állam rövidesen aztán sokadik alkalommal is rendeletekkel írt felül rendeletet, hogy se a kerület által kiterjesztett helyi védettség, se a közútkezelői engedélyek kiadásának az önkormányzatnál lévő joga ne gátolhassa a Pázmány-álmot, aminek megvalósítását ekkor már csak az építési engedély megszerzése gátolta.

Pázmány Campus A legfrissebb látványterveken már látszanak a tetőre szánt napelemek, illetve a Károlyi-palota kertjébe szánt, a szomszédos lakóházhoz ragasztott üvegpavilon.

Meghalt Végh András régész-történész

„Tegnap kaptuk a megdöbbentő, hihetetlen hírt: hosszú, súlyos betegség után elhunyt dr. Végh András régész‒történész, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának korábbi igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete Roncsolásmentes Régészeti Tanszékének vezetője.” – írja bejegyzésében a Vármúzeum.

A múzeum a jelenlegi igazgató, Farbaky Péter nekrológjával búcsúzott tőle.

Eszerint Végh András 1983‒1988 között végzett Kubinyi professzor tanítványaként az ELTE középkori régészet – történelem szakjain, és már 1987-ben belépett a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztályára, ahol 1988-tól régészeti feltárásokon dolgozott, 1991-től pedig már önállóan vezetett számtalan ásatást Budapest területén. Az ELTE medievisztikai doktori iskolájában 2003-ban készített PhD-disszertációt Buda középkori topográfiájáról. A témában megjelent könyvei a magyar középkorkutatás kiemelkedő tudományos eredményei.

A Kormányhivatal visszavonatná az egykori Rádió-épületek változtatási tilalmát, Józsefváros vezetésének esze ágában sincs ezt megtenni

Újabb fejezetéhez ért a Palotanegyed szélén állt egykori Magyar Rádió-épületek jó részének bontásával, így a jelenlegi állapot szerint komoly művészet-, hely- és építészettörténeti értékpusztulással induló Pázmány-beruházás ügye – tudtuk meg a Józsefvárosi Önkormányzathoz kötődő forrásunktól.

Az elmúlt hónapokban megjelent anyagainkban pontról pontra bemutatott folyamat jelenleg első látásra talán nyugvóponton áll, hiszen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia december elején megszerezte a vágyott bontási engedélyt, a kormány a karácsonyfa alá tartogatott rendeletének köszönhetően pedig a helyi védelem is súlytalanná vált, a helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű, hiszen Józsefváros december végén közigazgatási pert indított, illetve az Alkotmánybíróságon is megpróbálja megállítani a kormány rendeletet rendelettel felülíró akaratát. Ez a próbálkozás mostanáig nem hozott eredményt, a háttérben azonban továbbra is egymást követték a történések.

A kerület honlapján kedd délután elérhetővé vált ugyanis a december 18-i képviselő-testületi ülésre szánt előterjesztések sora, amik egyikéből egyértelműen kiderül: a kerület által decemberben hozott, a munkák megkezdését ellehetetlenítő változtatási tilalmat a Fővárosi Kormányhivatal – aminek vezetője, dr. Sára Botond az év végén elfogultsága miatt eltolta magától a bontási engedély kiadásának feladatát, így az vármegyei szinten kapott zöld utat – nem érzi törvényesnek, így

Idén folytatódhat a Kéményseprő-ház felújítása

Alig egy hónapja újra elfoglalta régi helyét a Palotanegyed kéményseprője, az azonban csak a korábbi mű másolata, hiszen az eredeti múzeumi raktárba került – írtuk meg december közepén a sokak által szimplán csak Kéményseprő-házként emlegetett Bródy Sándor utca 15. kapcsán.

Az egy híján százhetven éve, Hild Károly tervei nyomán, Del Vecchio (Devecis) Mihály kéményseprő mester megrendelésére született épület (történetét korábban itt foglaltuk össze) esetében ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy rövidesen folytatódik a novemberben általunk is említett átépítése.

Vincze Miklós / 24.hu A kéményseprő 2018 januárjában, illetve a felújított homlokzaton 2023 decemberében feltűnt másolat.

Józsefváros egy közigazgatási perben és az Alkotmánybíróságon is megpróbálja megállítani a Rádió-épületek bontását

Újabb fordulatot hozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának megszületéséhez szükséges bontások ügye: a Rádió egykori otthonát szinte teljes egészében kiradírozni kívánó terveket a kormány néhány nappal ezelőtt karácsonyi ajándékként egy újabb rendelettel segítette a megvalósulás felé, elvéve az önkormányzattól a közútkezelői engedélyek kiadásának jogát.

Erre az engedélyre a bontott anyagok, illetve az utódhoz szükséges építőanyagok szállításához nyilvánvalóan szükség van, Józsefváros Önkormányzata korábban azonban kijelentette, hogy ezt nem fogja megadni, sőt, a súlykorlátozást sem oldja fel, így a munkák ellehetetlenülnek.

A rendeletet az állam rendelettel írta tehát felül, a kerület ebbe azonban nem kíván belenyugodni,

Itt a lex Pázmány, az Orbán-rezsim karácsonyi ajándéka Józsefvárosnak

Hiába a polgármesteri határozat, az Orbán-kormány szerint az orosz-ukrán háború miatt le lehet bontani a Magyar Rádió egykori székházát. A Pikó András vezette józsefvárosi önkormányzat az Alkotmánybíróságra megy.

„Itt a lex Pázmány, az Orbán-kormány karácsonyi ajándéka Józsefvárosnak” – írta egy kedd esti Facebook- bejegyzésben a VIII. kerület polgármestere.

Mint a sajtóban korábban megjelent, a kabinet tervei szerint bővítenék a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, s ennek jegyében lerombolnák a Magyar Rádió korábbi épületeit. Pikó András emiatt egy rendeletben helyi védettség alá helyezte az egykori székházat, ám a legújabb változtatás, az Orbán-kormány rendelete szerint mindez nem számít.