Best WordPress Hosting
 

Bizonytalannak mérte Magyar Péter megítélését a Publicus

Nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, melyik politikai oldalhoz sorolható Magyar Péter ‒ derül ki a Publicus Intézet Népszavának készített felméréséből. 21 százalék inkább jobboldalinak, 23 százalék inkább baloldalinak, 32 százalék középen állónak tartotta. 15 százalék vélte úgy, hogy a Tisza Párt listavezetőjét nem lehet így besorolni, 9 százalék nem válaszolt.

A kormánypártok kommunikációjának megfelelően a szavazóik 55 százaléka baloldalinak tartja, 6 százalékuk jobboldalinak. Az ellenzékiek 7 százaléka sorolná baloldalra, 37 jobboldalra, 39 százalék szerint középen áll, 12 százalék szerint nem besorolható. A Tisza Párt hívei közül 56 százalék mondta, hogy Magyar Péter középen áll, 19 százalékuk inkább jobboldalinak, 5 százalékuk inkább baloldalinak tartja.

60 százalék szerint a Tisza Párt be tud jutni a parlamentbe 2026-ban. A megkérdezettek 20 százalék biztosan, 11 százaléka valószínűleg a Tisza Pártra szavaz két év múlva. Egyetlen százalék mondta azt, hogy „csak egy széles körű ellenzéki összefogás esetén szavazna rá”. A válaszadók 4 százaléka valószínűleg, 49 százaléka biztosan nem tenné rá az ikszet. 15 százalék nem felelt a kérdésre. A fideszesek 92 százaléka biztos nem szavazna Magyar Péterékre, az ellenzékiek közül viszont 23 százalék biztosan, 17 százalék valószínűleg igen.

A fideszeseket is felháborította a kegyelmi botrány

Kis túlzással a kegyelmi botrány egyesítette az országot, betemette az árkokat: a Publicus felmérése szerint minden társadalmi csoportot felháborította, hogy kegyelmet kaphatott a bicskei gyermekotthon pedofilsegítő igazgatóhelyettese, K. Endre. Az összes megkérdezett 80 százaléka tartotta felháborítónak mindezt, még a kormánypárti szavazók 62 százaléka is így nyilatkozott. A bizonytalanoknál 79 százalék volt ez az arány, az ellenzékieknél pedig 97 százalék. Akik nem tartják felháborítónak az ügyet, azok a megkérdezettek egytizedét teszik ki, a fideszeseknél is csak minden negyedikük lépett volna ezen szó nélkül.

A kegyelmet adó köztársasági elnök, Novák Katalin lemondása körül is szinte teljes az egyetértés, a megkérdezettek 76 százaléka nyilatkozta ezt. A fideszeseknél is majdnem kétharmados az ezzel egyetértők aránya, 64 százalék, az ellenzékieknél 90 százalék – írta a felmérést ismertető Népszava.

Novák lemondását annak ellenére gondolják helyesnek, hogy a többség szerint nem is saját döntése alapján kegyelmezett meg K. Endrének. Csupán 17 százalék véli úgy, hogy ő önállóan hozta meg a botrányos kegyelmi döntést, ez az arány a Fidesz híveinek körében a legmagasabb, 31 százalék.

A munka alap, a bér nem, a többség rosszabbul él, mint tavaly

A Publicus Intézet szerint a munkaerőpiacon aktív magyarok 57 százaléka érzi úgy, hogy romlott (24%-nak „jelentősen”, 33%-nak „kicsit”) az anyagi helyzete az elmúlt 12 hónapban. A Népszavának készített reprezentatív kutatás szerint a dolgozó magyarok 30 százalékának nem változott a jövedelme, 12 százaléké javult.

Munkaalapú társadalmunkban a foglalkoztatottak 59 százaléka kapott béremelést az elmúlt 12 hónapban.

38 százaléknál nem volt semmilyen bérrendezés, így az infláció miatt reáljövedelmük egy év alatt 15-20%-kal zuhant.

Publicus: A fideszesek négyötöde szerint „Brüsszel” a felelős a magas energiaárakért

A Fidesz-KDNP szavazóinak négyötöde szerint a lakossági piaci energiaárak az Oroszország elleni„brüsszeli szankciók” miatt nem csökkennek – derül ki a Publicus kutatásából, amelyet a Népszava ismertetett. Ez a márciusi és júniusi 87 százalékhoz képest csökkenés, nőtt a körükben a bizonytalanok aránya.

Az ellenzékiek mindössze 23 százalékban találják felelősnek a felvetésért az Európai Uniót, míg a politikailag ingadozók 44 százaléka szintén osztja ezt a felvetést.

A fideszesek 48 százaléka szerint Oroszország is felelős, míg az ellenzékiek körében ezt a véleményt 68 százalék támogatja, a bizonytalanoknál pedig 55 százalék.

Publicus: zavar a Fidesz-táborban a rezsipropagandával kapcsolatban

Júniusban tovább fokozódott a kormánypártok hívei körében a rezsipropagandával kapcsolatos zavar – derül ki a Publicus Intézet Népszava számára készített, júniusi, reprezentatív felméréséből. Eszerint a januári 19, illetve a májusi 34 százalék után júniusban már a Fidesz-KDNP-szavazók 36 százaléka látta úgy, hogy az energiaárak miatt az Orbán-kabinetet is terhelheti felelősség. A felvetést elutasító kormánypártiak aránya, egyszersmind, a januári 69 százalékról mostanra 60 százalékig apadt. Az ellenzékieknek viszont a januári 93 után ma már 98 százaléka osztja ezt az álláspontot. Igaz, a politikailag bizonytalanok esetén az arány a májusi 83 százalékról 81 százalékra apadt, a felvetést elutasítók aránya pedig körükben 7-ről 13 százalékra nőtt.

Arra a kérdésre, hogy az Orbán-kormány csökkenthetné-e a lakossági piaci energiaárakat, a Fidesz-KDNP-tábor fele májusban igennel felelt, arányuk viszont júniusban 43 százalékra zuhant és öt százalékponttal a nemet válaszolók aránya is 42 százalékra nőtt. Az ellenzékiek és a bizonytalanok egyre elsöprőbb aránya, 85, illetve 80 százaléka szintén osztja ezt a véleményt.

Azon háztartások között, amelyek energiafogyasztása már átlépte a megemelt rezsiszintet, júniusban, a májusi 57 százalékról, hét százalékkal, 61 százalékra ugrott azok aránya, akik bevallása szerint a számlák kifizetése anyagi nehézségekbe ütközik. A Fidesz-KDNP-híveknek csak kisebb, 42 százalékos hányada érzi nehéznek a rezsi kifizetését, az ellenzékiek körében 65 százalék az arány. A politikailag bizonytalanok még nagyobb, 72 százalékos arányban érzik meg az emelt rezsit.

Publicus: a többség nem bízná pénzét az államra

Ellenzéki, bizonytalan és kormánypárti szavazó sem bízza szívesen a pénzét az államra – derült ki a Publicus legrissebb felméréséből, amelyet a Népszavának készített. Azok sem, akiknek van megtakarításuk. Közülük a fideszesek több mint harmada, az ellenzékiek 82, a bizonytalanok 75  százaléka nem tervezi állampapír vásárlását, hiába terelné a kormány erre őket, gőzerővel.

A kabinet döntéseiről a megkérdezettek 85 százaléka hallott. Ugyanennyien nem értenek egyet a bankbetétek, fizetési számlák kamatára kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulással. Azt a banki megtakarításai újabb megadóztatásának tartja az ellenzékiek 95, a bizonytalanok 88 és a kormánypárti szavazók 63 százaléka.

Noha a kormány az új adót a lakossági megtakarítások értékállóságának óvásával magyarázta, ezt csak nyolc százalék hitte el, a megkérdezettek 86 (a fideszesek 62) százaléka szerint a valódi cél az egyre nagyobb költségvetési hiány kipótlása.

Publicus: a fideszesek 43 százaléka sem hisz a kötelező akciók erejében

A Népszava megbízásából készített egy közvélemény-kutatást a Publicus Intézet, melyből kiderül, hogy hiába hisz rendületlenül Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kötelező akciózásban, a megkérdezettek nagyrésze nem gondolja úgy, hogy az intézkedés gátat tud szabni az élelmiszerek drágulásának.

A számok nyelvére lefordítva: az összes megkérdezett 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerinte a kötelező akciók nem tudják letörni az inflációt, még a Fidesz-KDNP szavazóinak a 43 százaléka is így vélekedett. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a kormánypártiak inkább bíznak a kormány intézkedéseiben, ezt jelzi, hogy valamivel többen, 45 százalékuk szerint a kötelező akciók megállítják a drágulást. Az ellenzéki megkérdezetteknek ugyanakkor a 91 százaléka hatástalannak ítéli a beavatkozást. Ugyanez az arány a bizonytalanoknál 79 százalék.

Hasonló eredmények születtek azzal a kérdéssel kapcsolatban is, hogy a kötelező akciók érdemben segítséget nyújtanak-e az embereknek. A megkérdezettek közel kétharmada, 60 százaléka nemmel válaszotl a kérdésre. Ha választói preferenciák szerint különválasztjuk az eredményeket, azt látjuk, hogy a kormánypárti szavazók 59 százaléka szerint segítséget jelent a kormány intézkedése, a bizonytalanok 67 százaléka viszont nem ért ezzel egyet, az ellenzéki szavazók pedig még ennél is kritikusabbak. Nekik a 81 százalékuk vélekedik úgy, hogy a kötelező akciózás nem fog segíteni az embereken.