Best WordPress Hosting
 

Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt

Az élelmiszerárakat egyre erősebben befolyásolja a klímaváltozás, aminek állandósuló következményeit már a jegybankok is kénytelenek figyelembe venni a a Potsdami Éghajlatváltozási Kutatóintézet (PIK) friss tanulmánya szerint. A Nature egyik kiadványában publikált elemzés 2035-ig az élelmiszerárakat tekintve évi 0,9 és 3,2 százalékpont közötti többlet-inflációt jelez előre az éghajlatváltozás miatt, míg az általános árindex 0,3 és 1,2 százalékpont között növekedhet a 121 vizsgált ország átlagait nézve.

Ezek az értékek a jegybanki inflációs célokhoz és toleranciasávokhoz képest egyáltalán nem elhanyagolhatók: Magyarországon például a három százalékos célhoz egy százalékpontos toleranciasáv tartozik, az Európai Központi Bank és amerikai Federal Reserve két százalékos céllal számol. A felmelegedés persze különbözőképpen befolyásolja az árak alakulását a Föld egyes térségeiben, az alacsony földrajzi szélességeken növeli azokat a leginkább, míg a magas földrajzi szélességeken erős szezonalitással, nyaranta emelheti az inflációt.

Európán belül is jókora különbségek látszódnak ebben a tekintetben, a fél és két százalékpont között szóródik az éghajlatváltozás okozta élelmiszerinflációs többlet, ami az északi országoktól a déliek felé haladva növekszik fokozatosan.

Végül az Európai Bíróság döntheti el, áthárították-e a boltok az árstopot

A kiskereskedelmi különadó és az árstop összeegyeztethetetlenek az uniós jogi környezettel, állítja a Spar. A hollandiai központú, nálunk leginkább osztrák jelenlétéről ismert nemzetközi élelmiszerbolt-hálózat panaszt nyújtott be az EU-nál a magyar kormány diszkriminatív intézkedései miatt, írta meg kedden a Financial Times, majd magyarul a Portfolio.

Háttér: a magyar kormány 2022-ben vezette be az úgynevezett szektoriális különadót (extraprofitadót) a kiskereskedelmi cégek árbevételére, majd az adókulcsokat 2023-tól megemelte. A 24.hu korábbi összesítése szerint a sávos kulcsú adó veszteségbe lökte a nagy kereskedelmi multik többségét.

A Spar az árstopot is kifogásolja, mert az a gyakorlatban arra kötelezte a bolthálózatot, hogy az érintett termékeket beszerzési ár alatt értékesítse. Az árstop mára megszűnt, de a nagy külföldi láncoknál lett helyette kötelező akciózás, amelynek üzleti hatása hasonló.

Ezért szállhatnak el az élelmiszerárak

A méhek és egyéb beporzók számának csökkenése magas élelmiszerárakhoz és az élelmezésbiztonság romlásához vezet, számuk az Európai Unióban mégis drasztikusan lecsökkent az elmúlt évtizedben – derül ki a Másfélfok elemzéséből. Minden harmadik méh- és lepkefaj visszaszorulóban van, és minden tizedik ilyen faj a kihalás szélén áll.

Éppen ezért az Európai Parlament által jóváhagyott természet-helyreállítási törvényjavaslatnak az az egyik célja a beporzó populációk csökkenésének visszafordítása.

Veszélyben a beporzóink

Szentkirályi Alexandra a kormány sikerének tartja a 23,1 százalékos élelmiszer-inflációt

Több kormányzati intézkedés együttes hatása a korábbi tetőpontjához képest felére csökkentette az élelmiszerárak inflációját – jelentette ki a kormányszóvivő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Szentkirályi Alexandra elmondta, a kabinet megfelelő eszközöket alkalmazott az infláció leszorítására, amely – mint az már látszik a számokon – „kapott egy gyomrost és térdre rogyott”, de küzdelemnek még nincs vége, a cél pedig az egy számjegyű inflációs ráta elérése. Jó esély van arra, hogy ezt a célt az eredetileg várt év vége helyett akár már októberben el lehet érni – fejtette ki a kormányszóvivő, megjegyezve, júliusra 17,6 százalékra csökkent az infláció, ami az előző hónaphoz képest két és fél százalékos csökkenést, az élelmiszerárak tekintetében pedig 0,9 százalékos mérséklődést jelent.

Az élelmiszerek átlagosan 0,9 százalékkal olcsóbbak lettek, ezen belül

„Amennyit az egyik terméken leakcióznak, a másikra úgyis ráteszik” – mi lesz velünk árstop nélkül?

Akcióvadászat, sajtmegvonás, szerbiai bevásárlás: spórolási körkép az árstop végén, kötelező akciókkal.

The post „Amennyit az egyik terméken leakcióznak, a másikra úgyis ráteszik” – mi lesz velünk árstop nélkül? first appeared on 24.hu.

Publicus: a fideszesek 43 százaléka sem hisz a kötelező akciók erejében

A Népszava megbízásából készített egy közvélemény-kutatást a Publicus Intézet, melyből kiderül, hogy hiába hisz rendületlenül Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kötelező akciózásban, a megkérdezettek nagyrésze nem gondolja úgy, hogy az intézkedés gátat tud szabni az élelmiszerek drágulásának.

A számok nyelvére lefordítva: az összes megkérdezett 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerinte a kötelező akciók nem tudják letörni az inflációt, még a Fidesz-KDNP szavazóinak a 43 százaléka is így vélekedett. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a kormánypártiak inkább bíznak a kormány intézkedéseiben, ezt jelzi, hogy valamivel többen, 45 százalékuk szerint a kötelező akciók megállítják a drágulást. Az ellenzéki megkérdezetteknek ugyanakkor a 91 százaléka hatástalannak ítéli a beavatkozást. Ugyanez az arány a bizonytalanoknál 79 százalék.

Hasonló eredmények születtek azzal a kérdéssel kapcsolatban is, hogy a kötelező akciók érdemben segítséget nyújtanak-e az embereknek. A megkérdezettek közel kétharmada, 60 százaléka nemmel válaszotl a kérdésre. Ha választói preferenciák szerint különválasztjuk az eredményeket, azt látjuk, hogy a kormánypárti szavazók 59 százaléka szerint segítséget jelent a kormány intézkedése, a bizonytalanok 67 százaléka viszont nem ért ezzel egyet, az ellenzéki szavazók pedig még ennél is kritikusabbak. Nekik a 81 százalékuk vélekedik úgy, hogy a kötelező akciózás nem fog segíteni az embereken.