Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: bér

A reálbér Magyarországon csökkent a legjobban egész Kelet-Közép-Európában

Közzétette szerző

A Mazars legújabb adókalauza részletesen tárgyalja a kelet-közép-európai régió (beleszámítva Ausztriát, Németországot, Ukrajnát és Görögországot is) valamint a közép-ázsiai országok – Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán – 2024. január végéig érvényes adózási szabályait és versenyképességi mutatóit. Az aktuális kiadvány már 25 ország adózási trendjeit és változásait ismerteti – olvasható a dokumentumot ismertető sajtóközleményben.

Emelkedő adóterhek, megugró infláció

Az adórendszerek összehasonlításához az adóteher vizsgálata a legalkalmasabb módszer. 2024-ben az adóteher, amely az összes foglalkoztatással kapcsolatos adó és járulék, valamint a munkáltatót terhelő összes munkaerőköltség arányát mutatja, 14–49 százalék között változik a régióban átlagosan 38 százalékos értékkel. Ez 2 százalékkal magasabb az előző évi értéknél, és 3 százalékkal magasabb az OECD-átlagnál. Az EU-tagállamok esetében a CEE-régió átlagos 42 százalékos adóterhe magasnak számít.

PostPin It!

Kettészakadt az ország: 200 ezres különbség az átlagfizetéseknél

Közzétette szerző

Továbbra is jókora szakadék húzódik a hazai fizetésekben: míg Budapesten 2023-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 467 286 forint volt, addig az ország egyik legszegényebb vármegyéjében, Szabolcs-Szatmár-Beregben mindössze 271 320 forint, azaz közel kétszázezer forinttal kevesebb, mint a fővárosban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a vármegyék, térségi összehasonlítás című kiadványából, amely most először közölte a tavaly egész évre vonatkozóan részletes, vármegyei bontású adatokat a hazai fizetésekről – olvasható a portálon.

Habár a drámai mértéket öltő inflációval érthető módon sehol sem tartotta a lépést a bérdinamika, mindenütt emelkedtek a keresetek. A növekedés mértéke a főváros mellett Nógrád, Tolna és Zala vármegyében volt a legkisebb (12,9, illetve 13,2–13,4 százalék), Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig a legnagyobb (18,7 százalék).

Mivel a magyar fővárosban hosszú ideje az országos átlag alatt nőnek a fizetések, évek óta először történt meg, hogy Budapest mellett nemcsak Győr-Moson-Sopronban, hanem már Komárom-Esztergomban is eléri az országos átlagot a nettó kereset.

PostPin It!

Tippelj, mennyivel keresnek többet a románok, mint a magyarok

Közzétette szerző

A román gazdaság gyorsabban nő, mint a magyar: a románok többet keresnek és többet is fogyasztanak.

Mi történik? Az elmúlt időszakban a román gazdaság gyorsabban növekedett, és a románok többet fogyasztottak, mint a magyarok. Az Eurostat adatai szerint az utóbbi években folyamatosan csökkent a két ország közötti bérszakadék, annyira, hogy Romániában tavaly már magasabbak voltak a fizetések, mint Magyarországon, írja a Portfolio. A lap szerint a románok az árszinttel korrigált bérekben is előztek tavaly. Vagyis a románok – immár minden mutatószám alapján – többet tudnak vásárolni, mint a magyarok.

Hogy lehet ez? A bérek és fogyasztás összefüggésének vizsgálatakor kiderült, hogy Magyarország mélyen a trendvonal alatt helyezkedik el, míg Románia kissé felette van. Magyarország gazdaságpolitikája inkább a beruházásokra helyezi a hangsúlyt, míg más országok inkább a hozzáadott érték teremtésére összpontosítanak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése szerint „az egyensúlyi és versenyképességi hiányosságok következtében a magyar gazdaság érzékenyebb volt a külső hatásokra, mint a régió más országai”, így nem meglepetés, hogy az elmúlt években a régiós országokhoz képest összességében a relatív fejlettségünk és a relatív termelékenységünk is kedvezőtlenebbé vált. 

PostPin It!

Tényleg hatszázezer feletti lenne a magyarok átlagkeresete?

Közzétette szerző

A magyarok fele 340 ezer forintot sem visz haza havonta, ráadásul a KSH adatai több kérdésre sem adnak magyarázatot.

Mi történt? Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt – legalábbis a KSH friss adatai szerint. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, állítja a statisztikai hivatal. A bruttó kereset mediánértéke 491 900, a nettó kereset mediánértéke 340 700 forintot ért el, 16,2, illetve 15,3 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál. A reálkereset 9,9 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,7 százalékos növekedése mellett, írták.

Mit jelent ez? Hiába tűnik jónak a 600 ezer feletti bruttó átlagkereset, a medián nettó csak 300 ezer forint feletti értéket mutat. Ráadásul a KSH adatközlése erősen megkérdőjelezhetővé vált.

PostPin It!

Sokan irigykedhetünk egyes diákmunkások bérére

Közzétette szerző

Hiába nem teljes állás, heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon egy diákmunkásnak a Pénzcentrum cikke szerint. Azt írják, hogy még mindig az IT-szektor vezeti a listát, ahol az órabér akár az 5 000 forintot is elérheti nettó. De 25 év alatt a végzettséget nem igénylő alkalmi és fizikai munkákkal is  minimum nettó 240 ezer forintot lehet keresni szerintük havonta.

A cikk szerint a gyakornoki munkákról úgy általában elmondható, hogy jobban fizetnek, de ezen belül is van szórás. A legjobban fizető szektor egyértelműen az IT-gyakornoki pozíciók, itt akár bruttó 3–5 ezer forintos órabért is kaphatnak a diákok. Ami, egy 25 évesnél fiatalabb (bruttó 576 601 forintig szja-mentességet élvező) diáknál egyben a nettó is. Egy 25 év alatti gyakornok 75–100 ezer forintot kereshet átlagban havonta, de ha IT-s, akkor 150–200 ezret is hazavihet nettóban.

Aki csak minimálórabért kap (1534 forint), az heti 61 ezer, havi 245 ezer forint felett kereshet nettóban.

PostPin It!

A DK a Kúrián is pert nyert az MTVA ellen az állami médiavállalat munkatársainak fizetése ügyében

Közzétette szerző

A Demokratikus Koalíció újabb győzelmet aratott a bíróságon, a Kúria ugyanis helyben hagyta a korábbi bírósági döntéseket, melyek kimondták, hogy az embereknek joga van megtudni, hogy mennyit keresnek az MTVA emberei.

PostPin It!

Egyre összetettebb problémát jeleznek a magyarországi munkaerőköltség, bér és árfolyam adatok

Közzétette szerző

Románia után Magyarországon nőtt leginkább a munkaerő költsége 2023 utolsó negyedévében az Eurostat friss adatai szerint.

Miért fontos ez? Az elég erősen két részre oszló, duális magyar gazdaságnak a jellemzően külföldi kézben lévő és exportra termelő multik adják az egyik lábát, és náluk (több más mellett) fontos elem a munkaerő költsége a beruházási döntéseknél.

Számokban: 2023 negyedik negyedévében az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest Romániában 16,9, Magyarországon 16,3, Horvátországban pedig 16 százalékkal nőtt a munkaerő egy órára vetített költsége, ez az uniós rangsor teteje. A lista élén csak kelet-európai országok vannak, az első nyugatinak számító ország a 11-ik helyen álló Ausztria 7,7 százalékkal, a leghátrébb sorolt, kivételnek tekinthető keleti ország pedig Csehország, amely a 17-ik helyen áll 5,2 százalékkal.

PostPin It!

Sztájk lesz az Operában, veszélyben a holnapi Mozart-előadás

Közzétette szerző

A bérekről szóló mai egyeztetés nem hozott eredményt, így holnap este hat órától, azaz épp a Don Giovanni előadásának kezdetétől sztrájkba lépnek az Operaház dolgozói – írja a Népszava.

Ennek körülményeiről Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének (ODFSZ) elnöke azt jósolja, lehetséges, hogy elmarad az előadás, nem kizárt, hogy csúszik a kezdés egy vagy másfél órát, de minden a dolgozók hozzáállásán múlik. Becslése szerint a zenekart, énekkart és a műszakot beleértve 100-200 fő érintett a Don Giovanni kapcsán a sztrájkban, azt azonban nem akarja megbecsülni, hogy közülük hányan fogják valóban beszüntetni a munkát, csak reméli: minél többen.

A Népszava azt írja: nem csak a zenészek alapbére a lényeg, az is számít, mennyire hajszolják túl a díszletmunkásokat. A zenekar elszántságát tükrözi, hogy 60 darab „sztrájk” feliratú pólóval készülnek a holnapi napra.

PostPin It!

Változás jöhet a fizetéseknél, sok munkavállaló csalódhat

Közzétette szerző

Az idei felmérésben részt vevő több mint 500 cég válasza alapján elmondható, hogy kevesebb munkaadó tervez emelni a fizetéseken, mint amennyi az előző évben emelt. Az év eleji tervezés tekintetében azonban változatlan a helyzet: most is tízből hat cég jelezte ez irányú tervét. Tavaly azonban végül a vártnál több vállalatnál volt bérfejlesztés, ugyanis év végéig tízből nyolcnál valósult meg – olvasható az állásportál elemzésében.

A béremelés mértéke és formái

A bérfejlesztést tervező cégeknél tízből hét esetben a teljes szervezetet érintő, általános béremeléssel számolnak. A 2023-ban megvalósuló emelések átlagos mértéke végül hasonlóan alakult, mint azt előzetesen tervezték a vállalatok: a  12,2%-os tervhez képestvégül átlagosan 12,5%-os növelést eszközöltek. Az ebbe a csoportba tartozó vállalatok 43%-a kisebb mértékű béremelést tervez idén, mint 2023-ban.

PostPin It!

A katódgyár tényleg azzal nyugtatgat, hogy alig lesz hozzáadott érték a magyarországi tevékenységében

Közzétette szerző

Csak két anyag összekeveréséből és a keverék kiégetéséből fog állni az Ácson épülő, 2025-ben induló gigantikus méretű katódgyár fő ipari folyamata, a 444 szerdai tudósítása szerint többek között ezzel igyekezett csillapítani az építkezés körüli kedélyeket a kínai hátterű cég helyi közkapcsolati igazgatója egy háttérbeszélgetésen.

Miért fontos ez? Az akkumulátoripar terjedésével szemben (amelynek része a katódgyártás) a környezetvédelmi aggályok mellett a fő gazdasági ellenvetés az, hogy láthatóan csak az alacsony hozzáadott értékű részét telepítik Magyarországra. Ebből foglalkoztatottság ugyan lesz, de európai felzárkózás aligha.

Felülnézet: a közepes fejlettség csapdájából az ország csak a magas hozzáadott értékű munkahelyek érdemi növelésével tudna kilábalni, amihez háttérként először egy egyre növekvő színvonalú, széles rétegek számára is elérhető oktatásra, majd az abból kikerülő egyre több, magasan kvalifikált szakemberre, illetve őket itthon foglalkoztatni képes munkaadóra lenne szükség.

PostPin It!

Minimálbér 2024: újabb, jelentős változás érkezik

Közzétette szerző

Az esemény egyik kiemelt kerekasztal-beszélgetésében Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke is részt vett. A szakember a béremelésre, juttatásokra és versenyképességre fókuszáló beszélgetés során kifejtette, hogy a jövőben várhatóan feszültséget fog okozni a munkaerőpiacon az, hogy

egy EU-s rendelkezés miatt a minimálbért a medián kereset 60 százalékára kell emelni,

hiszen ez olyan ütemű, kétszámjegyű százalékos emelkedést vetít előre, amit a magasabb bérkategóriában dolgozó munkavállalók bérfejlesztése nem fog tudni lekövetni – olvasható a portálon. (A legutóbbi, 2023 novemberi adatok szerint a bruttó mediánkereset 489 400 forint volt, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 338 500 forintot ért el)

PostPin It!

Megjött a Tesco válaszcsapása: ennyivel nőnek a bérek és a cafeteria

Közzétette szerző

A Lidl tavalyi szeptemberi, majd a Spar és az Aldi januári kétszámjegyű béremeléseit követően megszületett a béralku a Tescónál is.

A brit hátterű üzletlánc a 2024/2025-ös pénzügyi évben 5,6 milliárd forintot fektet az áruházakban és logisztikai központokban dolgozó munkatársai bérébe, amely így a tavalyi bérmegállapodáshoz képest átlag 12,5 százalékkal emelkedik március 1-jétől. A béremelés mellett az áruházlánc további 4,4 milliárd forint értékű dolgozói juttatási csomagot biztosít.

Nő az alapbér

PostPin It!

Kiemelkedik a magyar minimálbér-emelés az uniós mezőnyből

Közzétette szerző

Az uniós mezőnyben is kiemelkedő tavalyi reálbércsökkenés után idén már reálbérnövekedés jöhet, és az ilyen összehasonlításban szintén kiemelkedő minimálbér-emelés jelentős reálbér-növekedést jelenthet majd a hazai minimálbéreseknek.

Mi történt? 2023-ban a minimálbéresek reálbére számos uniós tagállamban csökkent a magas infláció miatt, ugyanakkor 2024-ben már reálbér-növekedésre számíthatnak a legkevesebbet keresők a legtöbb EU-tagállamban – derül ki a Eurofound gyűjtéséből.

 

PostPin It!

Nagyon megdrágult a magyar dolgozó a multiknak

Közzétette szerző

A magyarországi átlagkeresetek növekedése évek óta hónapról-hónapra visszatérő téma, a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint a bruttó érték 2023 novemberére már 621 ezer forint fölé emelkedett, a hétköznapi értelemben vett átlagot sokkal inkább jelentő középérték (medián) pedig 338,5 ezer forinton állt.

A bérek emelkedése közvetlenül is fontos tényező azoknál a cégeknél, amelyek jellemzően itthon értékesítik a termékeiket vagy szolgáltatásaikat, hiszen ezek a társaságok forintban szerzik a bevételeiket, és ebből kell kigazdálkodniuk a forintban kifizetett, egyre magasabb béreket. Az erősen duális magyar gazdaság másik fő ágában, a főként exportra termelő, jellemzően külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatoknál azonban ezt a jelenséget általában másképp érdemes kezelni.

Bár ezek a cégek is döntően forintban fizetnek béreket, de a bevételük euróban vagy dollárban keletkezik. Mivel a forint a hosszabb időszakokat nézve alapvetően gyengülni szokott, ez azt jelenti, hogy az euróban szerzett bevétel mellett jóval könnyebb kigazdálkodni a forintos béreket. Egy ilyen cég szemszögéből nézve a magyar munkaerő tényleges költsége csak mérsékeltebben emelkedik, amennyiben a járulékok és adók nem változnak.

PostPin It!

Változnak a szabályok a béreknél és a szabadságoknál januártól

Közzétette szerző

2023. december 1-jétől az új minimálbér bruttó 266 800 forint, a garantált bérminimum bruttó 326 000 forint. Fontos, hogy minimálbérek esetén e 2024. január 1-jétől januári béreknél, tagi kivéteknél ezeket a béreket módosítani szükséges, figyelni kell a részmunkaidő foglalkoztatás arányában is a módosításokra – írja a portálon Pentz Edina, az RSM bérszámfejtési üzletágvezetője.

SZJA-kedvezmények változásai

A 25. életévét be nem töltött fiatal csökkentheti az összevont adóalapjába tartozó egyes jövedelmeit a 25 év alatti fiatalok kedvezményével. A kedvezménnyel csökkenthető például a bérjövedelem, a megbízási díj, az őstermelői jövedelem, az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme, vagy vállalkozói kivétje. 2024-ban a kedvezmény összege jogosultsági hónaponként 576 601 forint, ami 86 490 forint adómegtakarítást, teljes évre fennálló jogosultság esetén 6 919 212 forint, ami összesen 1 037 880 forint adómegtakarítást jelent. jelent. Ha a munkavállaló jogosult a 25 év alatti fiatalok kedvezményére, azt a munkáltató, kifizető mindaddig automatikusan figyelembe veszi, amíg annak részben vagy egészben történő mellőzéséről nem ad nyilatkozatot.

PostPin It!

Akár 750 ezer forintos jutalmat is kaphattak a katonák, miközben a rendőröknek semmi sem jutott

Közzétette szerző

A rendvédelmi szervek tagjai a Belügyminisztériumtól nem kaptak semmilyen illetményen felüli juttatást, a honvédelmi tárca azonban szép összegekkel jutalmazta a katonákat.

Kategóriától függően 400 ezer vagy 750 ezer forintos teljesítményjuttatást kaptak tavaly év végén a katonák és a honvédelmi alkalmazottak – írja az rtl.hu a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása alapján.

Az aktív katonaállomány és a honvédelmi alkalmazotti állomány kapott extra juttatást:

PostPin It!

Itt az állami cégvezető, aki még Orbán Viktornál is sokkal többet keres

Közzétette szerző

Nyolc állami vállalat biztosan az engedélyezett legmagasabb bért folyósítja a vezetőjének, de szarporodnak az álláshalmozók is.

Nem volt elég a havi ötmilliós cégvezetői fizetése az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatójaként, január óta még egy állami vállalat ügyvezetőjeként vesz föl csaknem hárommillió forintos díjazást a számos egyéb pozícióval is kitüntetett Palkovics László – derítette ki a 24.hu. 

A portál szerint a volt innovációs miniszter az – 52 milliárd forintból kiépített zalai tesztpálya felett diszponáló – Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetőjeként veszi fel a második állami cégvezetői fizetését. 

PostPin It!

Megvan, mikor érhetjük utol az osztrák és német béreket

Közzétette szerző

33 éve próbálunk felzárkózni az európai bérekhez, eddig nem sikerült. Az elmúlt 10 év folyamatai alapján a Növekedés.hu nézte meg, mennyi idő kellhet még.

Úgy kalkuláltak, hogy ha az utolérni kívánt országok bérszintjének 65-70 százalékát elérjük, akkor hibahatáron belül vagyunk – már nem érezzük úgy, hogy le lennénk maradva. Németország és Ausztria havi 2800 euró körüli átlagához képest most 35-36 százaléka közt vagyunk a hazai 1000 eurós értékkel. Ezt kell tehát megduplázni ahhoz, hogy hátra dőlhessünk, elérve a célországok bérszintjének 65-70 százalékát. Ehhez

euróban meg kell duplázni a magyar béreket,

PostPin It!

Nincs megállapodás a Volánbusznál, folytatódhat a tiltakozás

Közzétette szerző

Folytatódhat a tiltakozás a Volánbusz dolgozói részéről, bérajánlatot ugyanis még mindig nem kaptak – ezt mondta a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) keddi sajtótájékoztatóján az érdekképviselet elnöke.

Dobi István szerint sztrájk nélkül is nehéz a szolgáltatásokat biztosítani, olyan mértékű a karbantartó- és buszvezetőhiány. Sokan közülük hamarosan nyugdíjba mennek, fiatalok pedig nem jönnek helyükre ilyen fizetésekért, ezért nem túlzás 25 százalékos béremelést követelni – indokolta a szakszervezet vezetője a hétfőn véget ért 2 napos tiltakozásukat, amelyet a résztvevők száma és az összes dolgozóhoz viszonyított aránya alapján sikeresnek tekint. Hozzátette, hogy a vállalatvezetőség ígérete alapján csak január 16-án folytatódik a bértárgyalás, ezért az érdekképviselet addig felméri, támogatnának-e a munkavállalók egy újabb tiltakozást.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szintén elfogadhatatlannak tekinti, hogy a Volánbusz dolgozói még mindig nem tudják, mekkora fizetésemelést várhatnak 2024-ben. Palkovics Imre szerint minden munkavállalónak joga van időben megismerni, mire számíthat, a munkáltatónak pedig tájékoztatnia kell az alkalmazottait a vállalat helyzetéről. A közszolgáltató állami cégek piaci alapon működnek, de ha veszteségük keletkezik, azt az államnak pótolnia kell – tette hozzá Palkovics Imre, aki úgy látja, hogy az adóbevételekből a kormány biztosíthatja a hiányzó forrást a Volánbusz számára.

PostPin It!

„Többet túlóráznak és nincsenek kölykeik” – így léphetnek vendégmunkások a magyarok helyére a cégeknél

Közzétette szerző

„A Mahle autóipari cég balassagyarmati üzemében arra lettek figyelmesek a helyi kirendeltségünknél, hogy a magyar dolgozókba mindenféle okkal „beleáll” a cégvezetés, burkoltan belekötnek az emberekbe, majd fegyelmi ügyekre hivatkozva rövid úton megszüntetik a munkaviszonyukat. Érdekes módon nagyjából mindig annyi magyar munkavállalót küldtek el, amennyi indonéziai kölcsönzött munkás érkezett éppen” – számolt be lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Elmondása szerint a gyár egyik munkatársa például azért kapott fegyelmi büntetést, mert bevitte a mobiltelefonját a gyártóterületre, amit a belső szabályzat valóban tilt, ám állítja, a gyakorlatban egyébként a többség ugyanezt teszi. Tudomása szerint a külföldi dolgozók, az indonézek és az ukránok ott telefonálnak a gyártósor mellett. Ám ilyen esetekben sosem lehet azzal érvelni, hogy más is ezt csinálja, így a dolgozót vétkes kötelezettségszegésre hivatkozva eltávolították a cégtől.

Ezeknél az ügyeknél nem az történik, ami – a  hírek alapján – a Continental makói gyárában történt, hogy nyíltan felmondanak 50 magyar dolgozónak, hanem egyedi esetek szerint, a munkavállaló hibáját követi egy-egy munkaviszony-megszüntetés.

PostPin It!