Best WordPress Hosting
 

Újabb 100 tonnányi rákkeltő vegyszertől tisztítják meg az Illatos utat

Újabb fejezetéhez érkezett az Illatos úti méregraktár évtizedek óta húzódó ügye. A Greenpeace és Baranyi Krisztina több éves szakmai nyomásgyakorlását követően végre megkezdődik a 100 tonnányi rákkeltő, kiemelten káros, évtizedek óta betiltott vegyszer maradékának eltüntetése az egykori Budapesti Vegyiművek területéről az Illatos úton.

Az Illatos úti telephely ügye először 2015-ben került be a köztudatba. Ekkor a Greenpeace és Baranyi Krisztina jelenlegi ferencvárosi polgármester munkája és az ezt követő társadalmi nyomás hatására két ezer tonnányi szétrohadt, veszélyes hulladékos hordót szállítottak el a Budapesti Vegyiművek (BVM) volt területéről. 2016 elejére nem maradt hordó a telepen, ám a terület szennyezettsége továbbra is megmaradt. 2022-ben szintén a Greenpeace és Baranyi Krisztina  hozta nyilvánosságra, hogy az Illatos úti telephely egy romos pincéjében évtizedek óta betiltott HCH rovarirtószer maradt szétfoszlott zsákokban. Hiába bizonyították a Ferencvárosi Önkormányzat mérései az egészségre káros veszélyes hulladékok létezését a telephely pincéjében, amelyek a környék talajvízét is szennyezték, a Pest Megyei Kormányhivatal tagadta a szennyezés létezését.

Ezért a Greenpeace az ENSZ égisze alatt működő Stockholmi Egyezmény titkárságához, valamint az Egyezmény Uniós végrehajtásáért felelős Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságához fordult, hogy gyakoroljanak nyomást a kormányra, hogy tartsák be a nemzetközi egyezményeket, és tisztítsák meg az Illatos út egyik pincéjét 100 tonnányi rákkeltő vegyszertől. Ekkor a zöldszervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan a környezetvédelmi hatóság már 2015 óta tisztában van a szennyezéssel, mégsem tett semmit, hanem egy csődbe jutott vállalatot próbált kötelezni a veszélyes anyagok eltüntetésére. Baranyi Krisztina pedig az illetékes hazai hatóságoktól követelt azonnali intézkedéseket.

A TVE a legszigorúbb szabályozást kéri az Európai Bizottságtól a biszfenolokra

Az Európai Bizottság februárban tett közzé egy korlátozási tervezetet a biszfenol-A (BpA) élelmiszerek csomagolásában és konyhai eszközökben (élelmiszerekkel érintkező anyagokban) való szándékos felhasználásának betiltására. A Bizottság felkérte a fogyasztói szervezeteket, nyújtsák be észrevételeiket a javasolt jogszabályról. A Tudatos Vásárlók Egyesülete is élt ezzel – íme a véleményük, hogy mit kértek a fogyasztók nevében az Európai Bizottságtól.

A biszfenol-A bizonyítottan a hormonrendszerbe beavatkozó anyag, endokrin diszruptor. Már egész alacsony dózisban is beavatkozik a hormonrendszer működésébe és ezzel összefüggésben rákkeltő kockázata is van, de felelőssé tehető cukorbetegség, asztma, koraszülések és szívbetegségek kialakulásáért, továbbá olyan hormonális zavarokért, mint a korai serdülés, az elhízás, a meddőség. Ismertek emellett a szaporodási képességekre és az idegrendszerre jelentett kockázatai is.

Ezek az anyagok nem csak a termékekben lehetnek jelen, de a csomagolásban is, ami különösen az élelmiszerek esetében jelent veszélyt. Az Unióban hagyományosan nagy az ellenállás az ipar részéről az efféle szigorításokra, korábban 2018 elején az európai parlamenti képviselők például elutasították azt a javaslatot, hogy jelentősen szigorítsák a biszfenol-A jelenlétét élelmiszercsomagoló anyagokban, így a mai napig továbbra is előfordulnak bennük.

Már a Dunából is kimutathatóak az örökéletű méreg PFA-vegyületek

Aki használ sütőpapírt, szokott mikrós popcorn-t enni, impregnálja a sportcuccait vagy kontaktlencsét hord, az már egész biztosan érintkezett az ún. örök vegyületekkel. A PFA (perfluor- és polifluor-alkil) gyűjtőnéven ismert vegyi anyagokat azért nevezik öröknek, mert rendkívül nehezen és sokára bomlanak le. Így felhalmozódnak a szervezetben és a környezetben. Egy tavalyi tudományos kutatás kimutatta, hogy ezek az anyagok a Dunában és mellékfolyóiban is jelen vannak.

Kietlen környék Bécs külvárosában, januári mínuszok, metsző szél, két osztrák és egy magyar újságíró. A Bécsi Műszaki Egyetem (TU Wien) laboratóriumába tartunk, ahol Ernis Saracevic kémcsövek és vízminták között fogad bennünket. Fehér köpenyben vezet végig minket a laboratóriumi szobákon, ahol a csapata leeresztett redőnyök mögött, neoncsövek fényénél vizsgálja a PFA-anyagok jelenlétét vízmintákban.

A PFA-családba közel tízezer mesterségesen előállított vegyület tartozik, és közülük rengetegnek egyelőre alig ismerik a hatásait. Ezek az anyagok már most is széles körben elterjedtek a környezetünkben, és ezt a Dunából vett vízminták is kimutatják. „Szinte lehetetlen megszabadulni tőlük, és már nagyon kis koncentrációban is hatással bírnak” – magyarázza Saracevic.

Gyermekeink egészségét veszélyezteti a műfű és a gumiburkolat

A szerző a Levegő Munkacsoport elnöke. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

Az utóbbi 20 évben Európa-szerte, így Magyarországon is elterjedtté váltak a műfüves, illetve gumiburkolatú felületek a sportpályákon, futókörökön, játszótereken, sőt bölcsődék, óvodák, iskolák udvarán is. Ugyanakkor egyre több kutatás bizonyítja ezeknek az anyagoknak a komoly környezeti és egészségi kockázatait.

A szabadtéren alkalmazott gumigranulátum-felületek általában elhasznált autógumik felaprításával készülnek. Hatalmas mennyiségekről van szó: például egyetlen futballpálya lefedéséhez 22 ezer autógumi granulátuma szükséges. Ezekben a gumiabroncsokban rengeteg olyan vegyszer található, amelyek bizonyítottan károsak az egészségre. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) szerint a játszótereken és sportpályákon használt gumigranulátumok és gumiból készült talajburkolatok policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH-okat, amelyek közül számos rákkeltő), fémeket és ftalátokat tartalmaznak, továbbá illékony szerves vegyületeket és kevéssé illékony szerves szénhidrogéneket is kibocsáthatnak. A PAH-ok belégzéssel, közvetlen érintkezéssel vagy – különösen a gyerekek esetében – lenyeléssel kerülhetnek a szervezetbe.

A 40 éves tilalom ellenére még mindig gyártják a rákkeltő vegyszereket

Az ipar ma több rákkeltő PCB-t állíthat elő, mint bármikor a történelem során – derült ki egy kutatásból. Ez megdöbbentő, tekintve, hogy a PCB-k gyártását több mint 40 évvel ezelőtt betiltották, és a stockholmi egyezmény értelmében fel kellene számolnunk őket.

Bár a poliklórozott bifenileket (PCB) már évtizedekkel ezelőtt kivonták a forgalomból,  minden korábbinál többet gyártanak belőle –  írta a Guardian. A brit lap a Watershed Investigations kutatására hivatkozva arról számol be, hogy hogy a PCB-k kémiai reakciók melléktermékeként keletkeznek, ami azt jelenti, hogy kis arányban jelen vannak számos ma használt vegyi anyagban.

“Ez megdöbbentő, tekintve, hogy a PCB-k gyártását több mint 40 évvel ezelőtt betiltották, és a stockholmi egyezmény értelmében fel kellene számolnunk őket” – mondta a tanulmányt végző Dave Megson, a Manchester Metropolitan Egyetem környezetvédelmi törvényszéki szakértője.

Kerüljük az illatgyertyák használatát

Nemcsak a mesterséges, a természetes illatosítók, illatgyertyák használatának is mérséklését javasolja a Semmelweis Egyetem közegészségtudományi szakértője. Amellett, hogy potenciálisan egészségkárosítók, az illatosítókból felszabaduló anyagok és égéstermékek felesleges terhet rónak az egyébként is sokszor túlterhelt szervezetünkre.

Időnk 90%-át beltérben töltjük, így a lakókörnyezeten belül a beltéri levegő a legfontosabb tényező, amely egészségünkre hatással bír. A beltéri szennyezők durván fele kültérből származik, másik fele a lakásban keletkezik – ez a hányad az, melyet leginkább befolyásolni tudunk, s amin a gyakori szellőztetés mellett a háztartásban használt vegyi anyagok csökkentésével javíthatunk hatékonyan.

A lakásokban számos építőanyag és berendezési tárgy folyamatosan bocsát ki szennyező anyagokat. A falfestékek, a préselt anyagból készült bútorokban, szőnyegekben, padlózatban használt ragasztóanyagok, bútorfestékek, hígítók és lakkok, tömítő és szigetelő anyagok nagyban hozzájárulnak a levegőben lévő illékony szerves vegyületek (VOC) magas szintjéhez. A VOC-ok folyamatosan párolognak és porlanak, a levegőbe kerülve pedig több egészségügyi problémát okozhatnak az orr, a szem és a torok irritációjától a nehéz légzésen át a daganatos betegségekig.

Szántás helyett glyphosate – a brit környezetvédelmi és vidékügyi államtitkár ámokfutása

A glyphosate megváltoztatja mind a bél, mind a talajok mikroflóráját. Mitől is regeneratív művelési mód akkor? A glyphosate-ot olyan mértékben használták világszerte, hogy számos országban, köztük az Egyesült Királyságban több tucat gyomfaj rezisztenssé vált a gyomirtóra.

Dehogy is akarok én Assziszi Szent Ferencről és a legendás farkasról beszélni. Azt megteszi majd Thérèse itt alább az NFU előtt. Egymást fel is magasztalják majd se’perc, ha már így összejöttek. Minden kémiai biztonsági lét legjobbika, ami a briteknek most megadatik. Plusz a glyphosate, ami két alappillére az állományszárítás (a termelőnek szárítási energiát spórol) és növény géntechnológia (a gyomirtáshoz nem kell szakértelem) volt. Ugye csak a fogyasztó szív. Már most az ügy háromlábon áll, mint a legendás suszter széke. A harmadik láb a regeneratív talajművelés (Pokolba minden ekével!), amelytől zöldre fessük azt, amit a WHO szakügynöksége (IARC) rákkeltőként emleget. Persze ezt csak onkológusok állítják, és kik ők, hogy higgyünk nekik? Akkor már inkább a politikusoknak, így Thérèsenek és Putyinak. Úri huncutság a tudomány, ami nyirokrákról és leukémiáról beszél. Cseréljenek helyet a kardnyelővel!

*

A glifozát-alapú gyomirtó szerek összefüggésbe hozhatók a fiatal korban jelentkező leukémiával

Egy most bemutatott tanulmány új adatokat közölt arról, hogy a korábban is rákkeltőnek vélt glifozát tartalmú gyomirtó szerek alacsony szintje hogyan okozott leukémiás eseteket fiatal patkányoknál a korai kitettséget követően. Az MTVSZ és a Pesticide Action Network Europe kéri a magyar kormányt, hogy jelen információk tükrében változtassa meg a rákkeltő kockázatú glifozát további használatát eddig támogató álláspontját, és ne szavazza meg a gyomirtó újraengedélyezését.

Az olaszországi Ramazzini Intézet koordinált “Globális glifozát-tanulmány” (Global Glyphosate Study) nevű nemzetközi, több intézményt érintő kutatás első karcinogenitási adatait tegnap mutatták be Bolognában, egy nemzetközi konferencia keretében. A tanulmány eredményei új fénybe helyezik a glifozát totális gyomirtó újraengedélyezésével kapcsolatos uniós vitát.

A glifozát engedélyezett használatának 10 évre történő megújításáról szóló döntő fontosságú második uniós szavazás november közepére várható. Az októberi első szavazás során nem érték el az újraengedélyezéshez szükséges minősített többséget.

Rákkeltő lehet egy népszerű gyomirtó, a magyar kormány mégsem tiltaná be

Egy ideje húzódik már a glifozát totális gyomirtó újraengedélyezésével kapcsolatos uniós vita, mivel az anyagot sokan rákkeltőnek tartják. Ezt erősíti az olaszországi Ramazzini Intézet által koordinált, szerdán bemutatott, átfogó tanulmány is, ami megállapította, hogy az ilyen tartalmú gyomirtó szerek alacsony szintje is leukémiás eseteket okozott fiatal patkányoknál a korai kitettséget követően – írja a hvg.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Pesticide Action Network (PAN) Europe ezt követően felszólította az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza a glifozát engedélyének megújítására vonatkozó jelenlegi javaslatát. Az új megállapítás, miszerint a glifozát alacsony dózisban is rákot okoz, arra utal, hogy a javaslat egyértelműen ellentétes az uniós jogszabályokkal.

A glifozát engedélyezett használatának 10 évre történő megújításáról szóló második uniós szavazás november közepére várható.

Megint rákkeltő anyag szivárog a Dunába Óbudánál

Újra szivárogni kezdett az egykori óbudai gázgyár szennyezett talajvize a Dunába az alacsony vízállás miatt – derül ki a Greenpeace Magyarország közleményéből. Ez extrém alacsony vízállás esetén meg szokott történni, így volt ez 2018-ban és legutóbb 2022-ben is. Ezért érezhető szórós, büdös szag a napokban is a budai Duna-parton, az újpesti vasúti hídtól délre, körülbelül az Óbudai-sziget északi csúcsánál.

Csütörtökön a helyszínen tiltakozott a Greenpeace a Dunát érő szennyezés ellen. A szervezet szakértői – mint írják – öt év után ismét mintát vettek az bűzlő anyagból, hogy még részletesebb vizsgálatnak vessék alá, mint korábban. A szervezet korábbi mérései rendkívül magas szennyezést mutattak ki a rákkeltő naftalinokból, valamint a mérgező policiklusos aromás szénhidrogénekből (PAH) és a rákkeltő benzolból.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint a mintákban talált veszélyes, rákkeltő anyagok közvetlen veszélyt inkább azokra jelentenek, akik az alacsony vízszintállásnál közvetlenül érintkeznek a csurgalékvízzel vagy beszívják az azokból képződött gázokat.

Aszpartám-ügy: nincs ok a pánikra

Egészséges, kiegyensúlyozott étrend mellett nem okozhat problémát az aszpartám nevű édesítőszer jelenléte az élelmiszerekben, üdítőitalokban – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint az édesítőszer kockázati besorolásának módosítása ugyan nagy viharokat kavart a médiában, ám a tudomány jelen állása szerint nincs ok a pánikra.

A NAK tájékoztatása szerint, mivel a szakértői bizottság az elfogadható napi beviteli értékét a korábbi 40 milligramm per testtömegkilogramm szinten tartotta, ezért az élelmiszeripar szereplőinek sem kell változtatniuk a receptúrán.

Miért lett rákkeltő az aszpartám?

Először kiszivárgott információként hozta lázba a nemzetközi közvéleményt, majd július közepén hivatalos megerősítés realizálta a félelmeket: a WHO a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta az aszpartámot. A hírt övező érdeklődés, miként a nyomában támadt aggodalom is teljesen érthető, hiszen az egyik legelterjedtebb édesítőszerről van szó, amelyet világszerte száz- és százmilliók fogyasztanak napi szinten. Globális és helyi márkák számtalan termékében van jelen, a legnépszerűbb üdítők light verzióitól a cukorpótlókig képtelenség lenne mindent felsorolni.

Nagyobbnak tűnik a füstje, mint a lángja

Tudományos neve N-(L-α-aszpartil) -L-fenilalanin-1-metilészter, de az élelmiszerek csomagolásán az aszpartámmal, vagy az EU-s jelöléssel, az E951-gyel találkozhatunk. Népszerűségének oka, hogy édesítőereje a cukor 200-szorosa, miközben viszonylag kevés mellékízt hagy maga után.

Potenciálisan rákkeltőnek fogják minősíteni az egyik legnépszerűbb édesítőszert

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatással foglalkozó nemzetközi ügynöksége (IARC) július 14-én várhatóan „potenciálisan rákkeltőnek” minősíti a világ egyik leginkább elterjedt édesítőszerét, az aszpartámot. A hírt a Reuters közölte, miután két egymástól független forrásból is így értesült.

A boltok ma tele vannak olyan termékekkel, amelyek aszpartámot tartalmaznak, a cukor nélküli üdítőkben például sokszor ez az anyag biztosítja az édeskés ízt. Tényleg potenciálisan rákkeltő anyagokkal vannak tele többek között a magyar élelmiszerboltok?

A rövid válasz: természetesen igen. A lényegi válasz jóval bonyolultabb, hosszabb és főképp megnyugtatóbb.

A Coca-Cola édesítőszerét rákkeltőnek nyilvánítja a WHO

A WHO rákkutató részlege, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) a jövő hónapban lehetséges rákkeltő anyagnak fogja nyilvánítani az aszpartámot, amely a világ egyik legszélesebb körben használt mesterséges édesítőszerét, az aszpartámot potenciális rákkeltő anyagnak minősíti- állítja az ügyre rálátó két forrás is.

Az olyan termékekben, mint a Coca-Cola diétás üdítőkben vagy a Mars rágógumiban megtalálható aszpartámot a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC), amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatással foglalkozó részlege, első alkalommal fogja az “emberre nézve valószínűleg rákkeltő” anyagként feltüntetni.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az értékelések nem veszik figyelembe, hogy egy adott termékből mennyit fogyaszthat el biztonságosan az egyén. A WHO másik szervezete, a JECFA idén szintén felülvizsgálja az aszpartám használatát, és megállapításait várhatóan július 14-én hozza majd nyilvánosságra, ugyanazon a napon, amikor az IARC is bejelentheti a döntését.