Best WordPress Hosting
 

Újabb 100 tonnányi rákkeltő vegyszertől tisztítják meg az Illatos utat

Újabb fejezetéhez érkezett az Illatos úti méregraktár évtizedek óta húzódó ügye. A Greenpeace és Baranyi Krisztina több éves szakmai nyomásgyakorlását követően végre megkezdődik a 100 tonnányi rákkeltő, kiemelten káros, évtizedek óta betiltott vegyszer maradékának eltüntetése az egykori Budapesti Vegyiművek területéről az Illatos úton.

Az Illatos úti telephely ügye először 2015-ben került be a köztudatba. Ekkor a Greenpeace és Baranyi Krisztina jelenlegi ferencvárosi polgármester munkája és az ezt követő társadalmi nyomás hatására két ezer tonnányi szétrohadt, veszélyes hulladékos hordót szállítottak el a Budapesti Vegyiművek (BVM) volt területéről. 2016 elejére nem maradt hordó a telepen, ám a terület szennyezettsége továbbra is megmaradt. 2022-ben szintén a Greenpeace és Baranyi Krisztina  hozta nyilvánosságra, hogy az Illatos úti telephely egy romos pincéjében évtizedek óta betiltott HCH rovarirtószer maradt szétfoszlott zsákokban. Hiába bizonyították a Ferencvárosi Önkormányzat mérései az egészségre káros veszélyes hulladékok létezését a telephely pincéjében, amelyek a környék talajvízét is szennyezték, a Pest Megyei Kormányhivatal tagadta a szennyezés létezését.

Ezért a Greenpeace az ENSZ égisze alatt működő Stockholmi Egyezmény titkárságához, valamint az Egyezmény Uniós végrehajtásáért felelős Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságához fordult, hogy gyakoroljanak nyomást a kormányra, hogy tartsák be a nemzetközi egyezményeket, és tisztítsák meg az Illatos út egyik pincéjét 100 tonnányi rákkeltő vegyszertől. Ekkor a zöldszervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan a környezetvédelmi hatóság már 2015 óta tisztában van a szennyezéssel, mégsem tett semmit, hanem egy csődbe jutott vállalatot próbált kötelezni a veszélyes anyagok eltüntetésére. Baranyi Krisztina pedig az illetékes hazai hatóságoktól követelt azonnali intézkedéseket.

Nyert a Kúrián, mégsem jut hozzá a kétmilliárdos kártalanításhoz az ingatlantulajdonos

Őrbottyán külterületén vagyunk, közúttól, lakott területtől távol. Előttünk egy enyhén lejtős 11,5 hektáros szántó besorolású legelő, két oldalról erdő határolja, teljesen átlagos vidéki tájnak tűnik. Nehéz elképzelni, hogy ez a terület milliárdokat érhet, mint ahogy azt is, hogy itt termálfürdő és -szálló működjön.

A terület tulajdonosainak azonban sokkal nagyobb képzelőerejük volt: szabadidőközpontot és termálfürdőt álmodott a földjére Pető György a fiaival, akik ebben látták családjuk jövőjét. – Itt mindössze 750 méter mélyen van a termálvíz, a szomszédos Veresegyházon már több mint ezer méterre kellett fúrni érte – magyarázta nekünk. Bár egy kapavágás sem történt, lassan huszonöt éve ez a terv határozza meg mindennapjait.

Elmondása szerint a kilencvenes évek közepén, a kárpótlás során jutott itt mezőgazdasági földekhez, majd cseréknek köszönhetően sikerült szert tennie erre az egybefüggő, 11,5 hektáros földbirtokra. Először csak lucernát termesztett a szomszédos településen levő lovai számára, majd jött a nagy ötlet, hogy termálszállóként és -fürdőként hasznosítsa a területet.

Orbán Viktor megígérte, a kormány mégis másra mutat: senki sem segít a recski sárlavina károsultjain

Az elmúlt hónapokban két Kormányinfón is megkérdeztük Gulyás Gergelyt arról, hogy áll a recski sárlavina károsultjainak ügye. Mint ismert, tavaly nyáron a heves esőzés hatására nagy mennyiségű sár ömlött Recsken Kósa Lajos barátja, az ügyvéd Fiák István bányájából a mindössze pár száz méterre lévő lakóingatlanokra. A kéttucatnyi ház több mint felét érte el a sár, mások nem kaptak közvetlenül belőle, ennek ellenére hetekre kiköltöztették a helyieket, akik közül akad olyan, aki máig nem térhetett vissza az ingatlanjába.

Az iszapömlés után néhány héttel maga Orbán Viktor írt alá egy 500 millió forintos keretösszegről szóló határozatot, mely a károsultakat lett volna hivatott megsegíteni – a 24.hu erről a félmilliárd forintról kérdezte kétszer Gulyást. Legutóbb február elsején fordultunk a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, azt tudakolva, mi a helyzet ezzel a pénzzel. Gulyás azt felelte: „Ha ez valóban így van, hogy önök nem kapták meg (a válaszokat – a szerk.), hiszen valóban volt róla szó, akkor elnézést kérek, és a héten a kollégáim, ami nekünk rendelkezésre áll, azt el fogják juttatni.”

Aztán megint hetekig nem kaptunk választ, ezért a múlt héten írásban ismét rákérdeztünk Gulyás minisztériumánál a fejleményekre. Erre azt a választ kaptuk: „A kormány megbízásából az MR Lakásalap Nonprofit Kft. munkatársai folyamatos kapcsolatban vannak a károsultakkal. A cél, hogy minden családnak az egyedi élethelyzetüknek megfelelő lakhatási megoldást találjanak. Az ingatlantulajdonosoknak a Lakásalap segítséget nyújt az ingatlanjuk értékesítéséhez, és a településen vagy a térségben értékbeszámítással megvásárolható vagy bérelhető csereingatlant ajánl fel a portfóliójából. A rendezetlen jogviszonnyal rendelkezőknek szintén a településen vagy a térségben bérelhető ingatlant keresnek. A költözéssel, az ingatlanokkal kapcsolatos minden jogi ügyintézésben és bármilyen felmerülő költségben a Lakásalap segítséget nyújt az érintetteknek.” (A Lakásalapról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.)

Sínre tette a kormány, rengeteg ingatlant kisajátítanak

A kormány módosította a Budapest–Kelebia határátkelő közti 150. számú vasútvonal fejlesztésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok, valamint a beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok kijelöléséről szóló korábbi rendeletét. Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett döntés valójában a Budapest–Belgrád vasútvonal miatt tesz lehetővé újabb kisajátítást a helyszín közvetlen környezetével érintett ingatlanok ügyében.

A rendelet melléklete szerint a beruházás megvalósításához Budapest IX. és XX. és XXIII. kerületében, Dömsödön, Kiskőrösön, Kiskunhalason, Taksonyon kell kisajátítani bel- és külterületeket, zártkerteket. Az érintett ingatlanok helyrajzi számmal szerepelnek.

A rendelet még csak tervezet volt, amikor a Népszava kérdésére az újabb kisajátítást az Építési és Közlekedési Minisztérium azzal indokolta, hogy 2021-ben ugyan jóváhagyták a projekt megvalósításáért felelős konzorcium érintett vonalszakaszra vonatkozó engedélyezési terveit,

Recski sárlavina: Orbán kiszignózott 500 milliót a károsultaknak, akik szerint őket hülyének nézik

Lóg az eső lába, amikor megérkezünk az őszi tarkaságba burkolózott Mátrán át Recskre, az apró bányászfaluba, ahova tavasz óta többször is volt okunk jönni. Először még azon ámult az ország, hogyan lehet a lakóházak közvetlen közelében velőtrázó bányarobbantásokat végezni „törvényesen és jogszerűen”, aztán jött egy nyári vihar, amely úgy rázúdította a bánya szélét a faluvégi utcára, hogy 60 embert azonnal ki kellett költöztetni onnan – akadt köztük olyan is, akit kézben menekítettek a hömpölygő sárlavina elől. A bánya nem készült ekkora esőre, pedig a villámárvizek nem ismeretlenek a Mátra környékén.

Amikor kigurulunk a faluvégi Hunyadi sorra, már egy ideje szürke és borús felettünk az ég, ez pedig az előzmények ismeretében rossz hírnek számít errefelé. A kocsival épp ott állunk meg, ahol a leginkább ömlött a recskiek fölé rakott bánya széléről az iszap, ma is jól látszik az a természetbe vágott sáv, amelyen mindenféle akadály nélkül dübörgött lefelé a sár a házak felé.

Adrián Zoltán / 24.hu

„Mélységesen sajnálom” – levelet küldött a károsultaknak a Booking.com vezérigazgatója

Magyarul írt levélben kért bocsánatot a Booking.com vezérigazgatója, Glenn Fogel mindazoktól, akik károsultként érintettek a nyáron kialakult kifizetési botrányban, és akik közül sokan a mai napig nem kapták meg a pénzüket a szállásközvetítőtől. A levelet a magyar partnereken túl a Spabooknak is kiküldték, ők tették közzé az írást változtatás nélkül.

Fogel leveléből kiderül, hogy a már többször emlegetett karbantartáson túl rendszerfejlesztés és migráció is történt a cégnél új funkciók implementálásával, a levél tanúsága szerint ezek együttesen vezetek a nyári problémákhoz.

„Azon befektetésünk részeként, hogy technológiánk továbbra is egyre magasabb szintű online biztonságot nyújtson Önnek, vendégeinek és rendszereinknek, alapvető fejlesztéseket kellett végrehajtanunk, beleértve a pénzügyi és fizetési platformjaink rendszerfrissítését. Annak ellenére, hogy alaposan megterveztük és előre értesítettük Önt és többi partnerünket, hogy ezt a munkát elvégezzük, számos előre nem látható probléma adódott. Ennek következtében néhány partnerünk kifizetése megszakadt.”

Négymilliós bírságot is kiszabhatnak majd az új reklámkataszter alapján

Hamarosan megkezdi az Országgyűlés annak a törvényjavaslatnak a vitáját, amely szigorítja a reklámok, reklámhordozók és reklámtartó berendezések elhelyezését. Az új szabályozás célja, hogy eltűnjenek a településképet romboló reklámhordozók.

„Ez nem a gyereknevelésről szól, hanem a szegénységről” – csúcsösszegű kártérítést kapnak a kanadai őslakosok

Történelmi jelentőségű, 23,4 milliárd kanadai dollár értékű kártérítést kapnak az őslakosok Kanadában. Az országos ügyekben ítélkező szövetségi bíróság döntése nyomán azok a családok jogosultak a kártérítésre, amelyeket hátrányos megkülönböztetés ért a kanadai gyermekjólétéi rendszerben.

A több évtizedes jogsérelmekért fizetett kártérítésről már tavaly megállapodott a kanadai kormány és az őslakosokat képviselő szervezetek, majd áprilisban szélesítették a kompenzációra jogosultak körét, valamint megemelték (három milliárd dollárral) a keretösszeget. A megállapodás értelmében

mintegy háromszázezer őslakos gyermek és családjuk kap kártérítést a kanadai államtól.

Magyar György szerint sunnyog a hatalom a recski sárlavina ügyében

Magyar György szerint valami nagyon nincs rendben a recski sárlavina vizsgálata körül. Az ügyvéd blogján felháborítónak nevezi, hogy noha tucatnyi károsultat képvisel, csak a sajtóból értesült arról, hogy hárommilliós bírságot szabtak ki a bányára, amiért nem a jóváhagyott tervek szerint folytatta tevékenységét. Szerinte az összeg nevetséges, az pedig jogellenes, hogy a határozatról az érintettek nem kaptak hivatalos tájékoztatást.

Június 8-án zúdult le Recsken a sárlavina, amely miatt több mint 50 embert kellett átmenetileg kiköltöztetni lakóhelyéről. A több  károsultat is képviselő ügyvédi iroda vezetője korábban hiába kért tájékoztatás arról, hol tart a vizsgálat a bányaterületről leömlő sárlavina ügyében, azt a választ kapta, a bányahatóság nem indított eljárást, mert Recsken nem volt üzemzavar.

De ezt honnan tudják, ha nem is vizsgálódnak? Az is furcsa volt, hogy miért mondtak mást a sajtó megkeresésére, mint nekünk.

Fizetnie kell Kósa Lajos barátja bányájának, ha kiderül, az ő felelősségük volt a recski iszaplavina

A június 8-ai recski iszapömlés is szóba került a mai kormányinfón.

Az eset hátteréről, előzményéről többször írtunk: júniusban a heves esőzések miatt nagy mennyiségű sár zúdult a Recsk szélén található házakra, ahol több tucat embert kellett kitelepíteni. A sár Fiák István – Kósa Lajos fideszes politikus ügyvédjének és barátjának – bányájából zúgott le. A vállalkozást számos kritika érte, hogy túl közel építette a bányát a faluhoz, azonban Fiák nem érez felelősséget az ügyben. Ugyanakkor egy természetvédelmi szakember az egész recski bányaesetet a közelmúlt állatorvosi lovának tartja, amely jól mutatja, hogy 2010 óta milyen mélyre jutott Magyarországon a környezetvédelem.

Az ügyben júniusban állami vizsgálat is indult (sőt, egy nyomozás is), de kollégánk, Kerner Zsolt kérdésére Gulyás Gergely nem tudta megmondani, hogy véget ért-e a hatósági, bányafelügyeleti vizsgálat már, vagy sem. Azt is mondta a miniszter, nem tartja lassúnak a két hónapja tartó vizsgálatot, szerinte egy ilyen bonyolult esetben a közigazgatási eljárás 4-5 hónapig is eltarthat.

Nekiállnak kivizsgálni, mennyire lakhatóak a Kósa Lajos barátjának bányája alatti házak, amelyeket elkapott a sárlavina

Közleményt adott ki az MR Közösségi Lakásalap a recski, június 8-ai sárlavinával kapcsolatban. Ebben az áll, hogy a szervezet

megvizsgálja az érintett ingatlanok hosszútávú használhatóságát és lakhatóságát. Nincsenek sablonmegoldások, minden családnak, minden háznak saját története van, különböző jogi és műszaki problémákkal.

Arról nem esik szó a közleményben, amiről korábban a Népszava is írt: hogy ti. a falu vezetése is készítettt egy elemzést az ingatlanok állapotáról, ebből pedig az derült ki, hogy az ingatlanok statikailag – egy kivétellel – nem károsultak.

A sárlavina előtt is ismert volt a villámárvízveszély a NER-közeli bányánál, a hatóságok mégsem vették komolyan

A kormány a szélsőséges időjárásra hivatkozva az adófizetők pénzén kártalanítja a június 8-ai recski iszapömlésben érintett ingatlanokat. 500 millió forintot szánnak erre, arra ugyanakkor nem térnek ki, hogy a Kósa Lajos ügyvédje és barátja, Fiák István résztulajdonában álló bányának – vagy bárki másnak – van-e az ügyben felelőssége.

Az időjárás valóban szélsőséges volt aznap Recsken, csakhogy erre fel lehetett volna készülni: például ha valaki visszanézi a közelmúltbeli meteorológiai adatokat. Mi megtettük, innen tudjuk: a faluban ennél két és félszer nagyobb csapadékmennyiségről is van adata az OMSZ-nek.

Beszéltünk a bánya engedélyezésénél közreműködő szakemberrel: ő meglepődött azon, hogy beszerezhetők ilyen, településre vonatkozó adatok.

500 millióig kártalanítják azokat, akikre Kósa Lajos barátjának bányájából ömlött rá a sárlavina

A hétfő esti Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával olvasható az a kormányhatározat, amely 500 millió forintos határig kártalanítja azokat, akiknek károsodott a lakóingatlanja Recsken a június 8-án történt villámárvíz okozta sárlavina miatt.

Részletesen beszámoltunk arról, hogy június 8-án a hatalmas esőzés után iszap öntötte el Recsken a Hunyadi sor utolsó szakaszának mintegy húsz lakóingatlanát, mintegy 50–60 ember kiköltöztetését is elrendelték. A helyi polgármester, de a recskiek is azt állították, hogy a felettük lévő bányából jött az iszap. A bányacég, az Andezit-Bau Kft. Nagy István, valamint a fideszes Kósa Lajos barátjaként elhíresült Fiák István tulajdona. A kft. a sárlavina után helyiek elmondása szerint 100 ezer forintos gyorssegélyt osztott ki családonként, ezért korábban érdeklődtünk Fiák István vállalkozásánál, hogy milyen megfontolásból tették, de erre sem kaptunk választ. Egy recski testületi ülés jegyzőkönyve szerint egyébként ebből a bányából szállítanák a követ a többi közt a Budapest–Belgrád vasútvonal építéséhez is.

Veres Nándor / MTI

A Molt kártalanítani kell, ha a hulladékkoncesszió valamiért nem indul el július 1-jén

Új rendelettervezet került ki a kormány.hu-ra, társadalmi egyeztetésre, melynek tárgya a hulladékgazdálkodási koncesszor kártalanítása. Azt mondja ki, hogy kártérítés illeti meg a koncesszort (vagyis a Mol Nyrt., illetve az általa alapított MOHU Mol Zrt.), ha a koncessziós szerződés 2023. július 1-jén nem lép hatályba, kivéve, ha annak oka kizárólag a koncesszor érdekkörében bekövetkező változás. Vagyis arról készítenének kormányrendeletet, hogy ha bármely más okból nem rajtol el július elsején a Mol által 35 évre elnyert hulladékkoncesszió, akkor a cég kártérítést kérhet, és kaphat.

Hogy milyen okból hiúsulhatna meg a július elsejei kezdés, azt nem részletezik a rendelettervezetben. A rendeletet egyébként a hulladéktörvény vonatkozó passzusa alapján kellett megalkotni, amely szintén kimondja, hogy a koncesszor kártalanításra jogosult ha nem indul időben a koncesszió (kivéve, ha ez saját érdekköre miatt történik). A hulladéktörvény szerint a kártérítés a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján lehetséges. Ezt a kormányrendeletet készítették el az utolsó pillanatban. (A társadalmi egyeztetés június 27-ig lehetséges, a koncessziónak július elsején kell elindulnia.)

A rendelettervezetben felsorolják, mi alapján kérhet és kaphat a Mol kártérítést, ha nem indul el a koncesszió július elsején (olyan okból, ami a Mol érdekkörén kívül esik). Így például kártérítés jár meghiúsulás esetén az előírt koncesszori feladatok elvégzésével összefüggésben felmerült indokolt és igazolt költségekre (beleértve a beruházások költségét is), de például az ingyenesen szerzett jog megszűnéséért nem. Rögzítenék azt is, hogy a kártalanítási összegből le kell vonni a kártalanításra jogosult részére más forrásból megtérült, vagy megtérülő, továbbá a tevékenységével összefüggő egyéb ügyekben keletkezett polgári jogi igény, illetve a megállapított kártérítés, kötbér, késedelmi kamat összegét. A kártalanítási igény jogalapjáról és mértékéről a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága dönt.