Háromharmad Live – GYŐR
A Háromharmad következő olyan közönség előtti felvételét, amelyre még kaphatók jegyek, Győrben tartjuk május 29-én. Jegyek még elérhetők itt!
Archívum címkék: reálbércsökkenés
G7: Beült az időgépbe a magyar gazdaság, és visszautazott három évet
Bár az elmúlt hónapokban kedvező hírek érkeztek a magyar gazdaság állapotáról – újra nőnek a reálbérek, véget ért a magyar gazdaság egy éve tartó recessziója, egy számjegyűre csökkent az infláció –, ám számos mutatóban egyelőre nem látszik vagy túl lassú a javulás – írja hétfői cikkében a G7.
A portál szerint még nem lábaltunk ki a válságból, és csalóka lehet néhány – első ránézésre kedvező – adat, amelyek a következő időszakban fognak majd megjelenni.
A lap felidézi: a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest már növekedni tudott a nemzeti össztermék, ami definíció szerint a recesszió végét jelenti, ám ezzel a magyar gazdaság csak megközelítette, de még nem érte el azt a szintet, ahol 2022 első negyedévében volt. Ráadásul a visegrádi négyek között már Szlovákia és Lengyelország gazdasága is jobb teljesítményt nyújtott június és augusztus között, mint 2022 januárja és márciusa között, ami a magyar és cseh gazdaságról nem volt elmondható.
Ha ismétlődik a 30 éves minta, jobb időszak jön a magyar gazdaságban
Egyévnyi reálbércsökkenés után szeptemberben újra növekedett az átlagbér vásárlóereje, ami egy válságos periódus lecsengésének kezdetét is jelezheti, az elmúlt harminc évben ugyanis jól jelezte a reálbér alakulása a gazdasági nehézségek és a konjunktúra időszakait.
A mostani recesszió legrosszabb időszakában hét-nyolc százalék körüli ütemben veszített az értékéből az átlagfizetés az előző év azonos időszakához képest – igaz, egy különös statisztikai mutatvány miatt az idősorban februárra vonatkozóan egy rendkívüli, 19,6 százalékos reálbércsökkenést jelző adat is látszik.
A reálkeresetek durva beesését a tavalyi országgyűlési választások előtt a honvédelmi és a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett úgynevezett fegyverpénz okozta, ami egy évvel korábban, a kampány időszakában még látványos csúcsot, és egyúttal az idei februári adathoz rendkívül magas viszonyítási alapot eredményezett. A Központi Statisztikai Hivatal számítása szerint a februári reálkereset-csökkenésből 11,8 százalékpontot magyaráz ez a hathavi illetménynek megfelelő juttatás, vagyis 7,8 százalék körüli mértékben csökkenhetett az átlagbér vásárlóereje e hatástól elvonatkoztatva.
9 hónapja tartó lejtmenetben a magyar fizetések értéke, az emeléseket megeszi az infláció
2022 szeptembere óta, a kilencedik egymást követő hónapban jár mínuszban a reálkeresetek alakulása a Központi Statisztikai Hivatal jelentései szerint. A májusi nettó reálkeresetek 3 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbiakhoz képest: hiába növekedtek a bruttó átlagbérek, a magas infláció miatt a keresetek vásárlóereje csökkent.
Számokban: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 567 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 17,9, a nettó átlagkereset 17,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi értékekhez képest. A 21,5 százalékos infláció viszont ezt meghaladja, a fogyasztói árak növekedése megeszi a bérek vásárlóerejét, így jön ki a reálbércsökkenés.
Rosszabb a kép, ha az élelmiszerek drágulásához nézzük a keresetek alakulását, mivel az élelmiszer-infláció például a KSH szerint még májusban is 33,5 százalékos volt.
Akár 6 százalékosra is duzzadhat az idei költségvetési hiány, de a kormány egyelőre nem tervez újabb lépéseket
Egy friss előrejelzés szerint nagyon elcsúszhat a kormány az idei és a jövő évi költségvetési hiánnyal is, és még az is benne van a pakliban, hogy emiatt el kell engedni az idei hiánycélt. Nagyon sok múlik majd azon, hogy az év második felében hogyan alakul a bezuhant lakossági kereslet helyreállása.
Mi történt? Új előrejelzést tett közzé szerdán az OTP Bank, amelynek egyik legfontosabb megállapítása, hogy ha nem nyúl hozzá a kormány az idei költségvetéshez, a tervezett 3,9 százalék helyett akár 6 százalékos is lehet a költségvetés GDP-arányos hiánya az idei évben.
Az OTP elemzői ugyanakkor arra számítanak, hogy a kormány idén még újabb intézkedéseket jelent be a hiány csökkentése érdekében, illetve magát a hiánycélt is növelheti, ezért 5 százalékos idei költségvetési hiányt valószínűsítenek.
A kormány is látja, hogy baj van, de inkább áttolja 2024-re az idei költségvetés problémáit
A kormányt is meglepte, hogy mennyire elfogyott a lakosság pénze az elmúlt hónapokban, és ettől egyáltalán nem független a magyar gazdaságpolitikát elmúlt hónapokban jellemző kapkodás. Az látszik, hogy a kormány elkötelezett az állam pénzügyeinek rendezése mellett, hiszen még olyan politikailag fájdalmas intézkedéseket is hajlandóak meghozni, mint a családi otthonteremtési kedvezmény és a babaváró hitel jelentős visszavágása. Az idei büdzsé stabilizálását célzó intézkedések ugyanakkor jövőre okozhatnak problémákat a kormánynak, amikor viszont már az uniós szabályok felfüggesztése érvényét veszti, és újra 3 százalék alatt kell majd tartani a hiányt.
Az idei és jövő évi költségvetés problémájának lényege nagyon leegyszerűsítve az, hogy a magyar gazdaság különböző szereplői kifogytak a tartalékokból, mindez pedig abban gyökerezik, hogy a reálkeresetek a magas infláció miatt áprilisban már nyolcadik hónapja csökkentek.
Emiatt aztán a belföldi kereslettől függő, magyar piacra termelő vagy szolgáltató vállalkozások is szenvednek, és a magas kamatok miatt újabb fejlesztésekbe is nehézkesen tudnak belefogni. A reálkeresetek csökkenése az állam gazdálkodására is hatással van, hiszen a költségvetésen belül több jelentős bevételi tétel is függ a lakossági fogyasztás alakulásától. Ez pedig az uniós pénzek érkezése körüli bizonytalanságokkal együtt még úgy is költségvetési problémákat okoz, hogy a jegybank legfrissebb adatközlése alapján az energiaárak esése miatt a különféle rezsikiadásokkal összefüggésbe hozható költségek elszállása már nem jelent akkora nyomást a költségvetés kiadási oldalán, mint a tavalyi második félévben.