Best WordPress Hosting
 

Elkezdődött a G7 új korszaka

Vége az átmenetnek, a lovak közé csapunk, írnám nagy lendülettel, ha a lovak nem mi magunk lennénk. Egy hónappal ezelőtt türelmet kértem olvasóinktól, azt ígérve, hogy miután kollégáim kipihenik az utóbbi hónapok megpróbáltatásait, újult erővel, több és frissebb cikkel térünk vissza.

Eljött ez az idő, és remélem, hogy a G7-en megjelenő tartalmak ezután is elnyerik olvasóink tetszését. Hamarosan újraindul hírlevelünk is, egyelőre heti egy alkalommal.

Cikkeinkben továbbra sem célunk Magyarország és a világ összes fontos eseményének bemutatása, hírzajtól nálunk nem kell tartani. Minden hétköznap feldolgozunk azonban néhány erre érdemesnek tartott aktualitást, kitérve ezek hátterére vagy máshol elhanyagolt összefüggéseire. Reggelente megjelenő vezető cikkeinkben pedig továbbra is egy-egy fontos vagy érdekes témát dolgozunk fel a szokott alapossággal.

Változás a Partizán vezetőségében

Az előző felelős szerkesztő több mint három év után távozott a népszerű YouTube-csatorna stábjának éléről. A G7 portál érkezik egy nívós díjjal elismert újságíró. Gulyás Márton elárulta, kiről van szó és mik a terveik az új felelős szerkesztővel.

Szünetel a G7 hírlevele, miután a Telex kulcsfigurái megszerezték a lapot és a stáb megmaradt része hosszú szabadságra ment

Váczi István főszerkesztő bejelentette, hogy a G7 stábjának egy része elment hosszú szabadságra, hogy kipihenje a lap körüli turbulenciákat, ezért most egy ideig szüneteltetik a hírlevelüket. A stáb létszáma egyébként jelentősen csökkent, miután a Telex három kulcsfigurája, Pusztay András, Kárpáti Márton és Kárpáti András lettek a tulajdonosok, de a főszerkesztő optimista, hogy később bővülhetnek. Azt ígéri, hogy nem lesz színvonalcsökkenés.

Új korszak előtt a G7

Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.

Az utóbbi egy hétben sokféle feltételezés jelent meg a változással kapcsolatban, ezért érdemes hangsúlyozni, hogy nem ellenséges felvásárlás történt, sőt, ez volt a legkedvezőbb forgatókönyv, ami portálunkkal történhetett az elmúlt hónapok fejleményei után. A G7 jövőjével kapcsolatos bizonytalanság tavaly novemberben kezdődött, és sok olyan fordulatot hozott, amire mi magunk sem számítottunk, pedig sok mindent láttunk már a médiában töltött éveink alatt. Ez a turbulencia nem tett jót a lapnak, bár remélem, hogy ez kívülről kevésbé volt feltűnő, mint ahogyan mi belül éreztük.

A bizonytalanság most véget ért, és a pohár csak azért nincs teljesen tele, mert a jövőben kisebb stáb készíti a lapot – remélhetőleg csak átmenetileg. Addig is a kisebb létszám reményeink szerint nem fogja érinteni a színvonalat, korábban sem általános portálként működtünk, a jövőben pedig még inkább azokra a témákra koncentrálunk majd, amelyeknél úgy érezzük, hogy a lehető legnagyobb hozzáadott értéket adhatjuk olvasóink számára, legyen az egy teljesen exkluzív téma megírása vagy hírek magyarázata, kontextusba helyezése.

Lefeleződik a Telex vezetői által felvásárolt G7 szerkesztősége – NER-stílusú válasz Kárpáti Mártontól, a Telex egyik kulcsfigurájától

A Media1 információi szerint a Telex vezetői, Kárpáti Márton, Kárpáti András és Pusztay András által a napokban megszerzett G7 hírportál eddigi szerkesztőségi stábja nagyjából a felére csökken. Megmutatjuk, mit válaszolt a Telexet működtető Van Másik Zrt. egyik legfőbb vezetője, Kárpárti Márton a Media1 szakmai kérdéseire.

Távozik Neizer Anita, a Telex vezetői által felvásárolt G7 vezérigazgatója

Neizer Anita, a G-7 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója egy nappal azután jelentette be távozását, hogy a Telex három legfőbb részvényese, Pusztay András, Kárpáti Márton és Kárpáti András egy újonnan létrehozott céghálón keresztül megvásárolták saját maguk számára a G7 portált.

„Kész tények elé állítottak minket” – kiakadt a Telex több munkatársa azon, ahogyan a vezetőség megszerezte magának a G7 nevű portált

Bár a Telex a szlogenje szerint a telexeseké, közel sem mindenki tudta a szerkesztőségben egészen néhány órával ezelőttig, hogy a hírportált tulajdonló Van Másik Zrt. három legfontosabb részvényese, Kárpáti Márton és testvére, Kárpáti András, valamint Pusztay András felvásárolják saját maguknak (egy magánszemélyként általuk újonnan létrehozott céghálón keresztül) a G7 nevű gazdasági portált működtető céget és arra a Telex címlapja felől fognak forgalmat terelni. Többen is visszásnak találják a Telexnél a portál vezetőségének lépését és néhányan egyrészt az Indexnél elhíresült, egykoron sokat bírált Gerényi-terv telexes megvalósulását látják az eseményekben, másrészt azt, hogy három vezető megkerülve a Telex valamennyi tulajdonosát, a „saját pecsenyéjét sütögeti”.

10 év alatt 30-35 milliárd euró kellene a magyar energiarendszerre

Az Energiaügyi Minisztérium becslése szerint 2030-ra a jelenleg 42-44 terawattórás áramfogyasztásunk közel 60 terawattórára nőhet a fűtési rendszerek, a mobilizáció elektrifikálása miatt, illetve az energiaintenzív iparágak (például akkumulátorgyárak) további terjeszkedése nyomán. De honnan lesz rá pénz?

Nekünk ma már természetesnek tűnik, hogy a falból kijövő csatlakozó 220 voltos/50 herz-es folyamatos feszültséget tud szolgáltatni a nap 24 órájában, a gázcsövekben lévő földgáznyomás szintén mindig stabilan állandó, és az ország nagy részén minőségi ivóvíz jön a csapból. Ez azonban a világ 70-80 százalékában nincs így. Mintegy 775 millió ember a mai napig egyáltalán nem jut áramhoz a világban. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2022-ben nőtt is a száma ezeknek a szegény sorsú embereknek, 20 év után először.

Hogy ez a stabil energia- és vízellátás biztosítható legyen a jövőben is Magyarországon, hatalmas erőfeszítéseket kell tennie az országnak és kiemelten a magyar államnak. A magyar energiarendszerbe – hasonlóan Európa legtöbb országához – a 1980-as és a 2000-es évek között történtek jelentős beruházások. Az elmúlt 10-15-évben – talán a megújuló energiatermelés kiépítését leszámítva – komoly lépések nem történtek. Főleg a zsinóráram-termelés területén van nagy elmaradás, mivel mára elöregedtek a 70-es, 80-as évek nagy alaperőművei. Komoly kihívást látunk az elektromos hálózatok esetében is, mivel ezeket alapvetően nem szakaszos megújuló termeléshez tervezték, miközben az elektrifikáció terjedése miatt jelentősen nőhet a jövőben a hálózati igény.

G7: Látványosan elszámolta magát a tarifareform ügyében Lázár minisztériuma

Lázár János minisztériuma látványosan fals számokat közölt a kormánnyal a tarifareform kapcsán, az ígért 1 milliárdos többlet többszöröse lesz a költségvetés többletkiadása a jegykedvezmények kapcsán – állítja hétfői cikkében a G7.

A portál felidézi, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium hogyan számolt a tarifareformhoz kapcsolódó szociálpolitikai és üzletpolitikai kedvezmények várható hatásairól. A tárca ezeket a számokat töltötte fel:

A 6 és 14 év közöttiek ingyenes utazása, a 14 és 26 év közöttiek 50 százalékos utazási kedvezménye 1,7 millió főt érint majd.

Orbán álma uniós rekordot hozna Magyarországnak

Rekordot jelentene Európában, ha a kormányzati terveknek megfelelően 85 százalékra emelkedne a hazai foglalkoztatottsági ráta, ráadásul kabinet nagyon nagy fába vágja a fejszéjét az ezt célzó tervével – írja szerdai cikkében a G7.

A gazdasági portál felidézi, hogy Orbán Viktor a szombati évértékelőjében úgy fogalmazott: idehaza még legalább 300 ezer ember bevonható a munka világába, a cél pedig az, hogy 85 százalékra emelkedjen a hazai foglalkoztatottsági ráta. Az aktivitás növelésére elsősorban a 25 év alattiak és az 55 év fölöttiek esetében van lehetőség. A potenciális munkaerő-tartalékot az álláskeresők és a munkavállalási korú inaktívak egy része, összesen mintegy 300 ezer fő jelenti – erősítette meg a kormányfő kijelentését Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kedden.

Czomba becslése alapján a legnagyobb csoport száma 150 ezer főre tehető, ők olyan álláskeresők, akiknek többsége nincs munkára képes állapotban. Emellett mintegy 40 ezer álláskereső rövid időn belül el tudna helyezkedni kis segítséggel. 50 ezer főt tesz ki a munkaerőpiaci tartalékon belül azok köre, akik képzést követően jó eséllyel állást találnak. Az inaktívakon belül 60 ezer főt pedig élethelyzete vagy egészségi állapota korlátozza abban, hogy dolgozzon, de komplex támogatás segítségével ők is aktivizálhatók.

Az „olcsó” tömegközlekedés átka

„A BKK-val összevont vármegye- és országbérlet sem fogja az autósokat vonatra és buszra átülteni” című G7 cikkben leírtaknál a valós helyzet még rosszabb is lehet: a túlzottan alacsony árú, illetve ingyenes tömegközlekedés esetenként még ronthat a környezet, illetve a lakosság egészségi állapotán.

A 2022-es energiaválság nyomán megszaporodtak a javaslatok a tömegközlekedési viteldíjak csökkentésére, például a Nemzetközi Energiaügynökség is ezt ajánlotta az olajfogyasztás mérséklése érdekében. Tették ezt annak ellenére, hogy már számos tanulmány elemezte az eddigi gyakorlati tapasztalatokat, és ezek a tapasztalatok általában nem bizonyultak kedvezőnek. Azon felül, hogy minden esetben az állami, illetve önkormányzati költségvetés (vagyis az összes adófizető) állta az intézkedés számláját, további komoly problémák is felmerültek.

Az egyik átfogó tanulmány alapján ismertetek itt röviden észt, belga és holland tapasztalatokat.

A magyarországi kórházi fertőzésekről szóló cikksorozat nyerte az idei Transparency-Soma-díjat

A Direkt36 kórházi fertőzésekről szóló cikksorozata nyerte az év legjobb oknyomozói munkájáért járó Transparency-Soma-díjat. A zsűri másokat is kiemelt.

Meghalt Szentkirályi Balázs, a G7.hu alapítója

Meghalt Szentkirályi Balázs a G7.hu gazdasági portál alapítója, korábbi vezérigazgatója. Szentkirályi Balázs éveken át az Index-ben dolgozott, 2010-ben Junior Prima-díjat kapott, gazdasági tárgyú cikkei elismeréseként pedig 2013-ben elnyerte a Tarnói Gizella-díjat.

A G7.hu gazdasági portál 2017-ben indult el, az újság az első évében a 24.hu partnere is volt. 2023-ban Szentkirályi Balázs betegség miatt hosszabb szabadságra ment, a G7 társtulajdonosaként azonban közel maradt a szerkesztőséghez – írta márciusban a media1.hu. A portál új vezérigazgató Neizer Anita lett.

A G7 oldalán kollégái emlékeznek meg Szentkirályi Balázsról.

G7: Beült az időgépbe a magyar gazdaság, és visszautazott három évet

Bár az elmúlt hónapokban kedvező hírek érkeztek a magyar gazdaság állapotáról – újra nőnek a reálbérek, véget ért a magyar gazdaság egy éve tartó recessziója, egy számjegyűre csökkent az infláció –, ám számos mutatóban egyelőre nem látszik vagy túl lassú a javulás – írja hétfői cikkében a G7.

A portál szerint még nem lábaltunk ki a válságból, és csalóka lehet néhány – első ránézésre kedvező – adat, amelyek a következő időszakban fognak majd megjelenni.

A lap felidézi: a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest már növekedni tudott a nemzeti össztermék, ami definíció szerint a recesszió végét jelenti, ám ezzel a magyar gazdaság csak megközelítette, de még nem érte el azt a szintet, ahol 2022 első negyedévében volt. Ráadásul a visegrádi négyek között már Szlovákia és Lengyelország gazdasága is jobb teljesítményt nyújtott június és augusztus között, mint 2022 januárja és márciusa között, ami a magyar és cseh gazdaságról nem volt elmondható.

G7: Beütött a kocsmaarmageddon

Több mint ezer vendéglátóhely szűnt meg 2023 első felében Magyarországon – írja keddi cikkében a G7.

A portál emlékeztet: a vendéglátóhelyek számának csökkenése évtizedes trend Magyarországon. A folyamatot a Covid-járvány látványosan felgyorsította, és bár volt esély rá, hogy a járvány lecsengése után legalább ideiglenesen fordulat jön, végül nem ez történt.

A leglátványosabban a kocsmák fogynak: az „italüzlet, kávézó, zenés-táncos szórakozóhely” kategóriába sorolt létesítményekből jelenleg már csak durván 12 ezer van, 45 százalékkal kevesebb, mint 2010-ben.

G7: Kimagasló profitot hoznak Mészároséknak az autópálya-koncessziók

Tavaly szeptember elsején vette át az állami gyorsforgalmi utak java részének üzemeltetését az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től egy 35 éves koncesszió keretében a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő MKIF – Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt., és a konzorcium eddig kiemelkedően teljesített: négy hónap alatt 6,5 milliárd forintos profitot realizált – írja szerdai cikkében a G7.

A portál felidézi: a 2023-as költségvetés eredeti számai szerint az MKIF rendelkezésre állási díjára közel bruttó 230 milliárd forintot szántak, ám a december 29-i rendeleti költségvetésben már csak bruttó 182 milliárd forint szerepelt, ez pedig jelenleg is aktuális. Ezért a pénzért új utat még nem kellett építeni egy centit sem, hanem 1237 km-en üzemeltetik a sztrádákat. Lényeges szerepe van annak is, hogy mikor kell a több tíz- vagy százmilliárd forintos későbbi beruházásokat elvégezni. Egy-két év csúsztatás is tízmilliárdos tőkeköltséget, illetve kamatkiadásokat és/vagy bevételeket jelenthet. Sem a kormányzat, sem az MKIF sem hajlandó megadni ezeket az adatokat – írja a G7.

A 2023-as árak alapján az M5-M6 autópályák egy kilométerének megépítése és üzemeltetése nettó 328 millió forintba kerül az adófizetőknek, míg a NER koncessziós vállalata 116 millió forintért üzemeltet egy km már meglévő gyorsforgalmi utat. Ez utóbbi töredékköltséget jelent a megépítéshez képest, óriási üzletnek ígérkezik az MKIF sztráda-ügylete. Az MKIF-nél a portál kérdésére elmondták, hogy

G7: Másfél hónap alatt 2500 pedagógus mondott fel

A státusztörvény bevezetése által leginkább érintett 6 hétben – július második felében és szeptemberben – mintegy 2500-an mondtak fel az állami szektorban a tankerületeknél – írja vasárnapi cikkében a G7. A portál szerint csak kontextusba helyezve ítélhető meg, hogy ez sok vagy kevés, és azt is csak 2024-ben fogjuk látni, hogy az idén folytatódik-e a felmondások drasztikus növekedésének éves trendje.

Az adatok értékelését nehezíti például, hogy a jelentős – és egyre jelentősebb – nem állami szektorból távozókról nincs adat, pedig enélkül nem lehet a státusztörvény hatását értékelni – írja a portál. A státusztörvény viszont az egyházi és a magán fenntartóknál dolgozó tanárokat is érinti, ugyanis náluk a munka törvénykönyvét cseréli le az intézkedés az új jogviszonyra. Számukra ez nem jelent akkora veszteséget, mint a közalkalmazottaknál, és számos okból valamivel jobb pozícióban vannak, de a helyzetüket így is negatívan érinti.

A G7 adatai szerint 2021-ben országosan összesen 3738 fő, 2022-ben pedig 5316 fő távozott – ez hatalmas, 40 százalékos növekedés – a tankerületekből, az idén július második felére és a szeptemberre vonatkozó durván 2500-as szám így jelentősnek tűnik, hiszen másfél hónap alatt durván annyian mondtak fel, mint a tavalyi év fele, és a tavaly előtti háromnegyede. A magyar pedagógusok összlétszáma a 2022/23-as tanévben a KSH adatai alapján mintegy 140 ezer fő volt – így ehhez mérve valóban 1–1,5 százalékos az arány.

Bezerédj-díjat kapott a G7

A Bezerédj Alapítvány kuratóriuma a G7 szerkesztőségének ítélte oda az idén közgazdasági kategóriában kiosztott Bezerédj-díjat.

A díj alapítója Bezerédj Zoltán, akinek 1956-ban távoznia kellett az országból, és miután Németországban telepedett le, sokáig a kölni rádió munkatársaként dolgozott. A rendszerváltás után hazatérve a megtakarított pénzéből díjat alapított a történelmi család tiszteletére, emlékére. Ezt 1993-tól kezdve egy évtizeden keresztül a kulturális minisztériummal közösen osztották ki, azóta magánalapítványi formában működnek.

„Történészek, írók, szociológusok, közgazdászok, népművészek, színházi és filmművészek kaphatják meg a díjat, vetésforgószerűen váltják egymást a kategóriák. Az volt az egyik első kuratóriumi megállapodás, hogy ígéretes fiataloknak adjuk” – mondta az átadón Bezerédi Zoltán színész, a kuratórium elnöke. (Ő egyébként csak távoli rokona a díjat alapító, 2008-ban elhunyt Bezerédj Zoltánnak.)