Best WordPress Hosting
 

Kettészakadt az ország: 200 ezres különbség az átlagfizetéseknél

Továbbra is jókora szakadék húzódik a hazai fizetésekben: míg Budapesten 2023-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 467 286 forint volt, addig az ország egyik legszegényebb vármegyéjében, Szabolcs-Szatmár-Beregben mindössze 271 320 forint, azaz közel kétszázezer forinttal kevesebb, mint a fővárosban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a vármegyék, térségi összehasonlítás című kiadványából, amely most először közölte a tavaly egész évre vonatkozóan részletes, vármegyei bontású adatokat a hazai fizetésekről – olvasható a portálon.

Habár a drámai mértéket öltő inflációval érthető módon sehol sem tartotta a lépést a bérdinamika, mindenütt emelkedtek a keresetek. A növekedés mértéke a főváros mellett Nógrád, Tolna és Zala vármegyében volt a legkisebb (12,9, illetve 13,2–13,4 százalék), Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig a legnagyobb (18,7 százalék).

Mivel a magyar fővárosban hosszú ideje az országos átlag alatt nőnek a fizetések, évek óta először történt meg, hogy Budapest mellett nemcsak Győr-Moson-Sopronban, hanem már Komárom-Esztergomban is eléri az országos átlagot a nettó kereset.

Egyre többen vannak, akiknek nem álom a milliós, vagy akár kétmilliós havi fizetés sem

A KSH statisztikái alapján írta meg a Portfolio.hu, kik kerestek tavaly a legtöbbet, és legkevesebbet Magyarországon.

A listát mint máskor is a légiforgalmi irányítók vezették, havi bruttó 2,671 millió forintos átlagos fizetéssel, teljes munkaidőben.

Havi 2 millió forint felett kereshetnek már nemcsak a légiforgalmi irányítók és az orvosok, hanem a légijármű-vezetők, a törvényhozók, a miniszterek és államtitkárok is.

Óriási a szakadék a különböző járások átlagbére között

Először tette közzé a járási fizetési adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, szúrta ki a Portfolio.

A statisztikák egészen elképesztő képet festenek. A II. és a XII. kerületben bruttó 950 ezer forint környékén alakult az átlagkereset a tavalyi év első három negyedévében. A dobogó harmadik fokára az I. kerület került fel 860 ezres bruttó bérrel. A legjobban kereső tíz járás közé a budapesti kerületeken túl a budakeszi járás fért be, 777 ezres bruttó átlagbérrel.

A legalacsonyabb bérek a cigándi, a gönci, illetve a fehérgyarmati járásokban jellemzőek. A cigándi járásban nem éri el a 350 ezer forintot a bruttó átlagbér, olvasható a cikkben.

Minimálbér 2024: újabb, jelentős változás érkezik

Az esemény egyik kiemelt kerekasztal-beszélgetésében Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke is részt vett. A szakember a béremelésre, juttatásokra és versenyképességre fókuszáló beszélgetés során kifejtette, hogy a jövőben várhatóan feszültséget fog okozni a munkaerőpiacon az, hogy

egy EU-s rendelkezés miatt a minimálbért a medián kereset 60 százalékára kell emelni,

hiszen ez olyan ütemű, kétszámjegyű százalékos emelkedést vetít előre, amit a magasabb bérkategóriában dolgozó munkavállalók bérfejlesztése nem fog tudni lekövetni – olvasható a portálon. (A legutóbbi, 2023 novemberi adatok szerint a bruttó mediánkereset 489 400 forint volt, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 338 500 forintot ért el)

Súlyos gond, hogy a jövedelmünk nemigen fedezi a megélhetésünket

Az Intrum által készített, több mint 10 éve futó Európai Fogyasztói Fizetési Felmérés (ECPR) eredményei rámutatnak arra, hogy

a jelenlegi gazdasági helyzet továbbra is súlyos hatással van a háztartások pénzügyi helyzetére.

Európa-szerte a legtöbb fogyasztó fizetésről fizetésre él.

Kettészakadt az ország: ennyiből él egy átlag budapesti és egy községi lakos

A kereseteket nézve fővárosi átlag nettó havi 370 ezer  forinttal szemben a községek átlaga csak 243 ezer forint. De még a megyei jogú városok átlaga is 11 százalékkal magasabb a városok átlagánál. A települési hierarchia mellett a vármegyék közötti eltérések is nagyok: Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között 42 százalékos a különbség az előbbi javára – írja a kutatóintézet felmérésében, amelyben a KSH adatai alapján számoltak.

A magasabb települési keresetek okai szerteágazóak. Egyrészt az egyes települések eltérő gazdaság szerkezettel rendelkeznek, ami kihat a keresetekre is. Az iparosodottabb és/vagy több szolgáltatást (például turizmust) nyújtó vidékeken magasabb a keresetek átlaga az agrár jellegűekhez képest, de fontos az is, hogy a magasabb végzettségűek aránya mekkora.

A magyar lakosság 19 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Szerencsére a foglalkoztatottak között egyre többen vannak a diplomások: számuk 2022-ben közel 1,5 millió fő volt, ami 31,3 százalékos arányt képviselt. A legnagyobb arányban a fővárosban élnek diplomások (különösen Budán: 57,4 százalék), de magas a súlyuk Pest vármegyében, a nagyvárosokban és környékükön, valamint a Balaton körül.

800 ezer forinttal gazdagodtak a magyar családok. Reálbércsökkenés mellett. Hogy mi?

Az MNB friss elemzése szerint az elmúlt negyedévben a magyar háztartások pénzügyi megtakarítása összesen 3200 milliárd forinttal gyarapodott – írja a Forbes. Magyarul ennyivel nőtt a magyar háztartások pénzügyi megtakarítása három hónap alatt.

Ez 4 millió háztartással számolva háztartásonként +800 ezer forintot jelent.Ez lenyűgöző eredmény, ha azt nézzük, hogy Magyarországon az utóbbi bő egy évben rekordinfláció volt. Igaz novemberre már sikerült egy hajszállal 10 százalék alá (=egy számjegyűre) lenyomni a statisztika szerint. A reálkeresetek is mínuszban voltak, már tavaly augusztus óta. Apró reménysugár, hogy szeptemberben itt is fordulat történt, a KSH adatai szerint, 1,7 százalékos pluszba fordult a reálkereset. Az MNB adatai alapján meg mindeközben a lakossági megtakarítások összege szinte folyamatosan növekvő trendet mutat. Hogy is van ez?

A portál szerint bár jól hangzik, hogy 800 ezer forinttal gazdagabbak lettünk csupán három hónap alatt, de ezugye  az átlag. A nagy többség valószínűleg azt mondja, nem lett gazdagabb. És minden bizonnyal így is van. Megemlítik ehhez kapcsolódóan az MNB 2020-as elemzését, mely szerint

Ha ismétlődik a 30 éves minta, jobb időszak jön a magyar gazdaságban

Egyévnyi reálbércsökkenés után szeptemberben újra növekedett az átlagbér vásárlóereje, ami egy válságos periódus lecsengésének kezdetét is jelezheti, az elmúlt harminc évben ugyanis jól jelezte a reálbér alakulása a gazdasági nehézségek és a konjunktúra időszakait.

A mostani recesszió legrosszabb időszakában hét-nyolc százalék körüli ütemben veszített az értékéből az átlagfizetés az előző év azonos időszakához képest – igaz, egy különös statisztikai mutatvány miatt az idősorban februárra vonatkozóan egy rendkívüli, 19,6 százalékos reálbércsökkenést jelző adat is látszik.

A reálkeresetek durva beesését a tavalyi országgyűlési választások előtt a honvédelmi és a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett úgynevezett fegyverpénz okozta, ami egy évvel korábban, a kampány időszakában még látványos csúcsot, és egyúttal az idei februári adathoz rendkívül magas viszonyítási alapot eredményezett. A Központi Statisztikai Hivatal számítása szerint a februári reálkereset-csökkenésből 11,8 százalékpontot magyaráz ez a hathavi illetménynek megfelelő juttatás, vagyis 7,8 százalék körüli mértékben csökkenhetett az átlagbér vásárlóereje e hatástól elvonatkoztatva.

Már majdnem egymillió dollárt keresett a korábbi tanár az OnlyFansen

Brianna Coppage-t alig több mint egy hónapja függesztették fel tanári állásából, mikor az iskola vezetői megtudták, az OnlyFansen megosztott erotikus tartalmaival keres pénzt másodállásban. Diákhitele volt, közben a harmadik diplomáját próbálta megszerezni.

A 28 éves nő, aki öt éve dolgozott oktatóként, végül a belső vizsgálat vége előtt bejelentette, hogy felhagy addigi főállásával, annak ellenére is, hogy indult egy petíció azért, hogy a missouri St Clair High School vegye vissza. Az aláírásgyűjtést egyébként nagynénje indította el, 2866-an álltak az ügy mellé.

Az oldalon most azt írják, a petíció sikerrel járt, mert Coppage többet keres, mint korábban.

Ezzel a 10 friss diplomával lehet a legtöbbet keresni Magyarországon

A top 10-es listából egyértelműen látszik, hogy az államtudományi (azaz a katonai képzések), a mérnöki, valamint az informatikai képzések diplomáival lehet a legmagasabb bruttó átlagfizetést megkeresni, hiszen ezekkel a képzésekkel akár havi több mint félmilliós fizetést is zsebre lehet tenni – figyelmeztetnek a portálon.

A 2019/2020-ban végzettek bruttó átlagjövedelme alapján az alábbi képzéseken végzettek kereshetik a legtöbbet:

1. katonai infokommunikáció 636 203 forint

Nem csak a kata elvesztése fáj a futároknak

Nem jó ma futárnak lenni és akik tehetik, hamar elmennek. Részben azért, mert kevesebb mint felére csökkent a jövedelmünk az utóbbi egy évben

– mondta a 24.hu-nak a Magyar Országos Futár Képviselet (MOFK) elnöke, Elek Attila, aki 2019 óta főállású autós futár Pécsen a Woltnál.

Nem csak a kata elvesztése a gond

„Nekik csak egy étkezési jegy vagyok” – sokat keres, ezért minden randi előtt leellenőrzi a férfiakat

Az 51 éves, kétgyermekes Samantha Scott több kapcsolata is futott már zátonyra a pénzügyek miatt, mert a férfiak próbáltak hasznot húzni az ő elég magas keresetéből. Azt állítja, az alacsonyabb keresetűek „gyakran kevésbé felelősen” költekeznek – idézi a Mirror.

Ez nem egy olyan dolog, ami csak úgy beragadt nekem, és ez a randikon is probléma, a gazdagság megvátoztatja a pénz elköltésének a módját. Az a tapasztalatom, hogy a kevesebb pénzzel rendelkező férfiak furcsa módon kevésbé felelősen viselkednek a pénzükkel és a kiadásaikkal kapcsolatosan. Nekik gyakran csak egy étkezési jegy vagyok.

Ezt elkerülendő online mindig utána keres a randipartnereinek, illetve viccelődik is nekik azzal, hogy leellenőrzi a munkabérüket, az erre adott reakciójuk is nagyon beszédes szerinte.

Összehangolt pert indítanak a Facebook és az Instagram tulajdonosa ellen az USA államai a tizenévesek védelmében

Azzal vádolják a techcéget, hogy az alkalmazásai függőséget okoznak és használatukkal közvetlenül hozzájárulnak a fiatalok mentális egészségének károsodásához.

A magyarok csaknem fele nem képes félretenni a fizetéséből, derül ki egy felmérésből

Évek óta igen pesszimista a lakosság, nem számítanak biztos megélhetésre, és hasonlóan rossz kilátásokat jósolnak a nyugdíjas éveikre, mint tavaly. A Generali Biztosító reprezentatív kutatása most azt mutatta, hogy

a megkérdezettek 40 százaléka nem tud továbbra sem félretenni a havi fizetéséből,

az átlag is csupán 30 000 forintot tud megtakarítani.

Egy éve egyre kevesebbet ér a bérünk. A szegényebb vidékeken gyorsul a bérek leszakadása

Az árstop kivezetése után augusztusban 70 százalék felett drágult a cukor, 15 százalékkal a csirkemell és a sertéscomb. A fizetések viszont már egy éve lemaradásban vannak, a fizetésemelések rendre alulmaradnak az inflációval szemben – emlékeztet az RTL riportja. Tavaly szeptember óta csökken a keresetek reálértéke. A KSH legfrissebb jelentése alapján augusztusban a nettó átlagkereset (kedvezmények nélkül) 369 700 ezer forint volt, 15,2 százalékkal magasabb, mint egy éve. Miközben az infláció 16,4 százalék volt még mindig. Vagyis elmaradt a miniszterelnök által augusztusra várt reálbérfordulat, amit a kormány most éppen szeptemberre vár.

Perlusz László a VOSZ főtitkára azt mondta, azért nem tudnak jobban bért emelni, mert megrendeléseik maradnak el, nincsenek tartalékaik, nem telik magasabb bérekre. A GKI arra hívta fel a figyelmet, mennyire eltérő mértékű a bérfejlesztés az KSH-s átlagon belül – példaként a Nyugat-Dunántúlon észlelt 20 százalék feletti béremelés mellé tették a Nógrád megyei 11 százalék körülit. Molnár László vezérigazgató olvasatában ez azt jelenti, hogy pont azokban a megyékben nőtt kevésbé a bér, ahol eleve alacsonyabb volt, ami a további leszakadást mutatja.

The post Egy éve egyre kevesebbet ér a bérünk. A szegényebb vidékeken gyorsul a bérek leszakadása first appeared on 24.hu.

Nagy Mártonék megerősítették: komoly változás jöhet a minimálbérnél

A minimálbér intézményrendszere a rendszerváltás közelében alakult ki, amikor a munkaadók és a munkavállalók egy érdekegyeztető tanácsban hozták meg a döntéseket. Mára ezt a valódi élet folyamatai messze felülírják, a reálgazdaságban egyáltalán nem mérvadó a minimálbér – fogalmazott Parragh László a portálnak.

A garantált bérminimummal kapcsolatban azt mondta, hogy ebben az esetben élesebb a vita, mert ott egy adott munkakör esetében egy papír birtokában magasabb bért kaphat valaki, illetve várhat el a munkaadótól.

Éppen ezért a munkaadók ezt nem annyira kedvelik.

Megszűnhet a garantált bérminimum, ezt tervezik helyette

Az Európai Unió elvárásaihoz is igazodó, több évre szóló javaslatról már a jövő héten érdemben tárgyal a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a portál megkeresésére elmondta: a szakszervezet arra tett javaslatot, hogy leghamarabb 2027-től a jelenleg központilag megállapított, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumot az úgynevezett bértarifa rendszer váltsa fel, vagyis ágazatonként állapodjanak meg az érdekképviseletek az adott ágazatra, szakmára vonatkozó bérminimumról. Az ágazati érdekegyeztetés eddig nem jellemző gyakorlata természetesen nem máról holnapra alakul ki Magyarországon, ezért egy ilyen horderejű változás több év átmeneti időszak után működhet élesben.

Idén a minimálbér bruttó 232 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 296 400 forint.

Eltiltották a koldulástól a túl sokat kereső brit hajléktalant

A hajléktalan James Chambers január óta koldult az angliai Lincoln belvárosában. A leggyakrabban egy McDonald’s mellett ült és pénzt, ételt és italt kért a járókelőktől – írja a brit Metro.

A rendőrség és az önkormányzat szerint a férfi napi nagyjából 40-60 fontot (kb. 18-27 ezer forintot), hetente átlagosan 420 fontot (kb. 188 ezer forintot) kéregetett össze. A hatóságok szerint azonban a városban működő szociális szolgáltatók, például a lakhatást segítő, illetve a függőket és mentális betegségekkel küzdőket támogató szervezetek bárkinek elég segítséget nyújtanak ahhoz, hogy senkinek ne kelljen koldulással zavarnia az embereket.

Chamberst próbaidőre ítélték, ha megszegi, akár öt évre is börtönbe kerülhet.

Megtalálták az infláció igazi veszteseit, 40 százalékos bérrendezés maradt el

Idén a rekord magas infláció ellenére is stagnálhat, vagy enyhén emelkedhet a keresetek reálértéke, ha az áremelkedés üteme a következő hónapokban a várakozásoknak megfelelően jelentősen lassul. A Központi Statisztikai Hivatal adatai és az érdekképviseleti beszámolók megerősítik, hogy a munkáltatók igyekeztek hozzáigazítani a fizetéseket az árak változásához.

Tavaly 14,5 százalék volt az infláció mértéke, idén a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint ez 17,5 százalék lehet.

Ez azt jelenti, hogy a munkavállalókat abban az esetben nem érte veszteség az infláció miatt, ha a 2021-es bruttó keresetük 2023-ban legalább 34,5 százalékkal magasabb. Az átlagbérek emelkedése és a vásárlóerő megtartása ugyanakkor nem minden területen valósult meg – olvasható a portálon.